Tisztelt Olvasónk!

A XX. század utolsó évtizedében egy új kártevő írta be magát az európai kukoricatermesztés történetébe, az amerikai kukoricabogár (Diabrotica vigifera LeConte), amelyet hazájában western corn rootworm azaz "nyugati kukorica gyökérféreg" névvel illetnek. A fajt, amely korábban csak amerikai kontinensen volt ismert és ott a kukorica egyik legjelentősebb kártevőjeként tartják számon, Európában Jugoszláviában találták meg először, 1992-ben. Feltételezések szerint néhány évvel korábban hurcolhatták be, s ekkor szaporodott fel a kukorica állományban észlelhető mértékben. A kilencvenes évek második felében a szomszédos országok mindegyikében megtelepedett; az ezredfordulóra Szlovákiát és Ukrajnát, majd az idén Ausztriát is elérte. Meglepő módon legújabban Svájcból és Franciaországból is jelezték előfordulását. A kukoricabogár európai megjelenése cselekvésre késztette az érintett és a potenciálisan veszélyeztetett országok szakembereit, nemzetközileg megtervezett és egyeztetett programok indultak a kártevő felderítésére, elterjedésének nyomán követésére és lehetséges lassítására, a védekezési eljárások kimunkálására, a várható gazdasági kártok mérséklésére.A hazai termelők - noha évek óta folyamatosan hallhattak az új kártevőről - idei évben drámai módon szembesültek a kukoricabogár kártételével: a lárvák gyökérkárosítása nyomán fellépő növénydőlés különösen a Dél-Dunántúlon okoz súlyos károkat. Mára egyértelművé vált, hogy a kukoricabogár a termesztés jelentős korlátozója lett, amely ellen a kukoricatermesztés technológiájába védekezési eljárásokat kell beépíteni.
Az Agrofórumban az elmúlt évek során több alkalommal is jelentek meg közlemények vagy összeállítások a kukoricabogárról. Úgy véljük - s lapunk szellemisége, az olvasók szolgálatára is ezt kívánja - , hogy a mára kialakult és súlyos gazdasági kárral fenyegető helyzetben elengedhetetlenül indokolt, hogy minél több termelőt megismertessünk e kártevővel, a védekezés lehetséges és szükséges tennivalóival.

Agrofórum Extra új elnevezéssel megjelenő jelen kiadványunk három fejezetre tagozódik. Az I. fejezetben "A kukoricabogár Magyarországon 2002 augusztusában" címmel aktuális információkat adunk közre riportok és rövid cikkek formájában, a jelenlegi helyzetkép bemutatására. A II. fejezetben az elmúlt években az Agrofórumban a kukoricabogárról megjelent közleményeket, cikkeket változatlan formában - emlékeztetőól, egy lapszámba összegyűjtve - ismét kiadjuk. A III. fejezetben irodalmi jegyzéket teszünk a hazai szakirodalomban megjelent kukoricabogárral kapcsolatos szakmai közleményekről.

Az Agrofórum Extra elnevezéssel indított sorozatunk számait - így a kukoricabogárról szóló ezen kiadványt is - külön megrendelésre küldjük el érdeklődő olvasóinknak.

I. FEJEZET: Helyzetkép a kukoricabogárról 2002 augusztus végén

Amerikai kukoricabogár - Magyarország, 2002
(Dr. Kiss József)

A kukoricabogár elleni védekezés kötelezettségei és lehetőségei
(Dr. Eke István)

Az amerikai kukoricabogár elleni védekezésre engedélyezett készítmények
(Dr. Ripka Géza)

Cselekvési vázlat a kukoricabogár-veszedelem elhárításának lehetőségeiről
(Turi János)

Megkérdeztük...
(...Dr. Szél Endre, ...Hataláné Zsellér Ibolya, ...Dr. Takács András, ...Cser István)

Az amerikai kukoricabogár hat éve Tolna megyében
(Dr. Vörös Géza)

Kukoricabogár a vetőmag előállításban
(Dr. Hullán Tibor)

Csak a vetésváltásra lehet alapozni a kukorica gyökérféreg elleni küzdelmet 2003-ban
(Dr. Csíbor István)

Megkérdeztük...
(Györök Zsuzsanna riportja)

II. FEJEZET: Az Agrofórumban 1994-2002 augusztusáig a kukoricabogárról megjelent cikkek, közlemények

A Kukorica új kártevője az amerikai gyökérféreg Jugoszláviában (1994. 7. szám)
(Prof. dr. Camprag Dusan, Dr. Sekulic Radosav, Dr. Baca Franjo)

Új kártevő: az amerikai kukoricabogár (1995. 9. szám)
(FM felhívás)

Néhány gondolat a kukoricabogár ürügyén (1995. 12. szám)
(Kendi János, Tóth Béla)

Tovább terjed a kukoricabogár! (1997. 7. szám)
(Dr. Princzinger Gábor, Dr. Ilovai Zoltán, Ripka Géza)

Az amerikai kukoricabogár eltejedése és kártétele Szerbiában 1996-ban (1997. 8. szám)
(Dr. Ivan Sivcev, Dr. Mirko Draganiti)

Az amerikai kukoricabogár gyökérkárosítása felvételezési és értékelési módszere kukoricában (1998. 7. szám)
(Dr. Barna György, Kiss József, Dr. C. Richard Edwards)

Hol tart ma az amerikai kukoricabogár Európában? (2000. 3. szám)
(Dr. Ripka Géza, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Kiss József)
Az Európában első alkalommal 1992-ben, Jugoszláviában észlelt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) mára végelegesen megtelepedettnek tekinthető földrészünkön. A közlemény ismerteti a kártevő felderítésére alkalmazott módszert, az európai és magyarországi elterjedés jelenlegi helyzetét, s röviden érinti a védekezés lehetséges módjait és esélyeit. A cikket kilenc színes kép egészíti ki.

A kukoricabogár európai elterjedése (2001. 5. szám)
(Dr. Kiss József, Dr. C. Richard Edwards)
A XX. század utolsó évtizedében egy új kártevő írta be magát az európai kukoricatermesztés történetébe, az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte). A fajt, amely korábban csak az amerikai kontinensen volt ismert és ott a kukorica egyik legfontosabb kártevőjeként tartják számon, Európában Jugoszláviában találták meg először, 1992-ben. A kilencvenes évek második felében a szomszédos országok mindegyikében megtelepedett; legészakibb előfordulása 2000-ben Szlovákia. A kártevő Európában jelenleg 180 ezer km²-nyi területen terjedt el, évente kb. 50 km-t halad előre. Az írást egy táblázat és egy színes kép egészíti ki.

A kukoricabogár előfordulása Horvátországban 2000-ben (2002. 5. szám
(Dr. Jasminka Igrc Barcic, Dr. Renata Dobrincic)
A kukoricabogarat Horvátországban 1995-ben észlelték először, azóta minden évben rendszeres monitoring vizsgálatokkal követik terjedését, a populáció felszaporodását. Táblázatokban és ábrákon szemléltetve mutatják be a kártevő évenkénti terjedését, valamint a 2000. évi felderítés eredményeit.

A kukoricabogár hazai elterjedése (2001. 5. szám)
(Dr. Princzinger Gábor, Ripka Géza)
A magyar növényvédelmi szervezet 1995 – a kártevő első megjelenése – óta évenként rendszeres felderítő vizsgálatokat folytat a kukoricabogár terjedésének nyomon követésére (felderítő csapdázás), valamint a már fertőzött területeken a populáció növekedésének mérésére (standard csapdázás). 2000-ben feltehetően a rendkívül száraz, meleg időjárásnak is tulajdoníthatóan, a megszokottnál kb. két héttel korábban, már június közepén megkezdődött a bogarak rajzása. A cikk ismerteti és térképeken is szemlélteti a kukoricabogár jelenlegi magyarországi elterjedését és a populációsűrűség országrészenként eltérő alakulását.

A kukoricabogár biológiája, életciklusa (2001. 5. szám)
(Dr. Ripka Géza, Hataláné Zsellér Ibolya)
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) a levélbogarak Chrysomelidae) családjába tartozó, egy nemzedékes faj. Részletes ismertetést adnak a kártevő morfológiájáról. A kukoricabogár tojás alakban, a talajban telel át, május közepétől kelnek ki a lárvák, amelyek a kukorica gyökerén rágva – az időjárástól és egyéb körülményektől függően – súlyos károkat okoznak. Az imágók rajzása június közepétől kezdődik, a tömeges tojásrakás július közepétől augusztus végéig tart. Az imágók a levelek hámozgatásával kevésbé, de a bibe megrágásával a vetőmagtermesztésben jelentős károkat okozhatnak. Röviden ismertetik a faj szaporodására ható tényezőket is.

A kukoricabogár felderítése, előrejelzése, a védekezési döntés (2001. 5. szám)
(Dr. Ripka Géza, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Kiss József)
Ismertetik a kukoricabogár megfigyelésére szolgáló eszközöket (feromon csapdák, sárga ragadós lapcsapdák), ezek alkalmazását. Röviden tárgyalják a lárvakártétel felmérésének módját, az imágókártétel vizsgálatát és a veszélyességi létszám meghatározását.

A kukoricabogár elleni védekezeés lehetőségei (2001. 5. szám)
(Dr. Ripka Géza, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Kiss József, Vörös Géza)
A szerzők a bevezetőben megállapítják, hogy 1./ a kukoricabogár Magyarországon véglegesen megtelepedett és populációja évről-évre nő; 2./ a termesztőnek a jövőben együtt kell élni e kártevővel; 3./ ellene kizárólag csak az integrált szemléletű védelem lehet hatásos. Ez utóbbi magába foglalja a vetésváltást (!), a természetes korlátozó elemek felkutatását és lehetséges alkalmazását, az imágók és a lárvák elleni vegyszeres védelmet. Összefoglalják a hazánkban eddig végzett vegyszeres védekezési kísérletek körülményeit és eredményeit.

A talajviszonyok hatása a kukoricabogárra (2001. 5. szám)
(Dr. C. Richard Edwards)
A talajviszonyok jelentős hatással vannak azoknak a rovaroknak a mozgására és túlélésére, amelyek életük egy részét vagy egészét a talajban töltik. Ez érvényes a kukoricabogárra is, amely tojás és lárva alakban kb. tíz hónapot tölt a talajban. A talaj típusa, szerkezete, tömörödöttsége megnöveli vagy lecsökkenti azt az időt, amely alatt a lárva megtalálja táplálékát, a gazdanövény gyökerét. Minden olyan tényező, amely akadályozza a lárvák mozgását, befolyásolja a lárvafejlődését vagy akadályozza a széndioxid mozgását a talajban, jelentősen kihat a lárvák életben maradására és ezáltal a lárvaszámra.

A kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) rajzásdinamikája és egyedsűrűségének változása a Bácskában (2001. 5. szám)
(Komáromi Judit, Dr. Kiss József, Dr. C. Richard Edwards)
1998-ban, 1999-ben és 2000-ben Bácska északi és északnyugati térségében végezték a felvételezéseket. A vizsgálatokhoz a rajzó imágók befogására Csalomon típusú feromon csapdát, Multigard és Pherocon AM sárga lapcsapdát, valamint a talajból előjövő bogarak gyűjtésére sátorhálós csapdát (“emergence cage”) használtak. Értékelik a különböző csapda típusok fogási eredményei közötti különbségeket és az adatok alkalmasságát a védekezési döntések meghozatalához.

A kukoricabogár kártétele és a védekezés technológiája Jugoszláviában (2001. 5. szám)
(Dr. Franja Bača, Dr. Ivan Sivčev)
Bevezetésben rövid áttekintést adnak a kukoricabogár 1992. évi jugoszláviai megjelenéséről. Ismertetik a fertőzött és károsított területek évenkénti alakulását. Összefoglalóan áttekintik a Jugoszláviában az elmúlt években végzett védekezési kísérletek eredményeit. Ismertetik a kártevő ellen engedélyezett szereket. Az agrotechnikai védelemben fontos szerepe van az optimális tápanyagellátásnak, a fajta és a vetési idő megválasztásának, s mindenek előtt a vetésváltás szigorú betartásának.

Hírlevél 2001. július 26.
(Dr. Kiss József)

Egy kártevő mely átformálja a mezőgazdaságot? (2001. 10. szám)
(Terpó István)
A szerző a gyakorlatban dolgozó szakember, aki a kukoricabogár kártétele kapcsán fejti ki gondolatait a védekezés nehézségeiről, a vetésváltásról, ill. megvalósíthatóságának akadályairól.

Helyzetkép a kukoricabogárról 2002 tavaszán (2002. 6. szám)
(Tóth Béla, Hegyi Tamás, Vasas László, Hataláné Zsellér Ibolya, Dr. Szeőke Kálmán, Dr. Vörös Géza, Dr. zajácz Árpád)
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) az elmúlt évben már az ország valamennyi megyéjében előfordult. Egyes déli megyékben (Baranya, Tolna, Bács) azonban üzemi méretű, érzékelhető gazdasági kárral járó szárdőlést is tapasztaltak. Feltételezhető, hogy 2002-ben a kártétel tovább súlyosbodik. Az Agrofórumban az elmúlt években is folyamatosan jelentek meg írások a kukoricabogárról. A most közreadott összeállítás a jelenlegi és a várható helyzetről (elterjedés, kártétel), a szükséges vagy lehetséges védekezési lehetőségekről nyújt tájékoztatást a termelőknek. A témakör specialistái, a megyei növényvédelmi szolgálatok szakemberei az alábbi kérdések megválaszolásával fejtették ki véleményüket:
1. Mutassa be röviden a megye kukoricabogár-helyzetét. Mikor jelent meg a kártevő először, hogyan haladt tovább, mikor észlelték az első kártételt?
2. Mi jellemezte a kártételi helyzetet 2001-ben?
3. Szükséges lehet-e 2002-ben az imágók elleni védekezés? Mit ajánlanak e téren a termelőknek?
4. A vegyszeres védekezés lehetőségén túl mire hívná fel a termesztők figyelmét?
Az összeállítás hat megyében szerzett tapasztalatokat ismertetve tájékoztat a kukoricabogár helyzetről.

Kemény ellenfél a kukoricabogár! (2002. 8. szám)
(Dr. Csíbor István)
A Szekszárdi Növény-védő Kft. partnerei számára 2002. július 10-én, Szekszárdon „Védekezési lehetőségek a kukoricabogár ellen” címmel szakmai tanácskozást szervezett. Az írás a jelenlévő termelők, a növényvédőszer-gyártó cégek, valamint a növényvédelem hatósági és fejlesztő szakemberek véleményét foglalja össze. A tanácskozáson nyilvánvalóvá vált, hogy a kukoricabogár a hazai kukoricatermesztést – és vele együtt az érintett területek gazdálkodását – súlyosan érinti: a gazdaság méretétől függetlenül komoly költségnövekedést és drasztikus jövedelemcsökkenést okoz. A probléma kezelése hathatós kormányzati beavatkozás nélkül elképzelhetetlen.

III. FEJEZET: 1994-2002 augusztusáig a kukoricabogárról megjelent cikkek, közlemények

A kukoricabogár 1994 és 2002 szeptembere között magyar nyelven megjelent fontosabb közlemények.

GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA

A kukoricabogár lárva és imágó elleni védekezés lehetőségei, avagy bevált módszerek a gyakorlatban
(Kormányos Ferenc, Tamás István, Vecsi László Magyar Kwizda Kft.)

Növényvédelmi technológiába illesztett védekezés a kukoricabogár ellen
(Pálfay Gábor, BASF Hungária Kft.)

Kukoricatermesztók, hogyan tovább?
(Maros Péter, Biomark Agro)

Vetőmag - Nüvényvédő szer - Technológia - Csávázás - Diabrotica = 1:0
(Csengődi Péter, Gájer Péter, Ihárosi Sándor, Monsanto)

Védekezési lehetőségek csávázással az amerikai kukoricabogár ellen
(Csorba Csaba, Bayer Hungária Kft.)