HELYZETELEMZÉS

A kukorica termesztéstechnológiájának áttekintése.
(Kiss Istvánné dr.)
A szerző az IKR Rt. kukoricatermesztési technológiáját ismerteti a hagyományok és a szakmai elvárások tükrében. Bevezetőben rövid áttekintést nyújt a világ és Magyarország kukoricatermesztéséről. Ezután részletesen áttekinti mindazokat a lehetőségeket és kívánalmakat a technológiai folyamatban, amelyek a szakember kezében vannak az eredményes kukoricatermesztés megvalósításához. Ezek közül a legfontosabbak: a táblakiválasztás, a tápanyag-visszapótlás, a talajművelés, a fajtaválasztás, a vetés és a növényvédelem. Napjainkban emelni kell a termelési színvonalat, de ennek során nem nélkülözhetők a gazdaságossági számítások.

FAJTAVÁLASZTÉK

Hibridek, verseny, minőség. A fajtakísérletezés néhány kérdése.
(Dr. Szieberth Dénes)
Hazánkban a növényfajták állami elismerését, ill. minősítését az 1996. évi CXXXI. törvény szabályozza. A törvény különös jelentőségű a több mint egy millió hektáron termesztett kukorica esetében, mivel a minősítő vizsgálatok megbízhatósága és a fajtaelismerés megfontoltsága hosszú évekre kihat a nemesítők munkájára, ill. a termesztésre. A szerző írásában kitér a hibridek FAO-számának pontosabb meghatározására, az összehasonlító fajták cseréjének szükségességére, a minőség fontosságára. Táblázatokban és diagramokon szemlélteti az 1999. évi fajtakísérletek legfontosabb eredményeit.

A szegedi hibridekről a termesztőknek.
(Dr. Szél Sándor)
A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. hibridajánlatának ismertetése.

Az NK kukorica hibridek a gazdaságos termesztésért.
(Albrecht László)
A NOVARTIS SEEDS hibridkukorica fajtaajánlatának ismertetésén túl hangsúlyozza a termelési stratégiák változásának fontosságát is. A szántóföldi hatékonyság mellett alapvető fontosságú a minőség. A korszerű genetikai háttér mellett nélkülözhetetlen a megfelelő agrotechnika, ezen belül különösen megnőtt a jelentősége a fajtaspecifikus vegyszerérzékenységnek.

A hibridkukorica nemesítés eredményei és módszerei a Kiskun Kutatóközpontban.
(Dr. Samir Rady)
A Kiskun Kutatóközpont 1965-ben kezdte nemesítési munkáját. Működésüknek 1970-ig tartó első szakaszában kidolgozták a hibridkukorica nemesítés tudományos módszereit, a második szakaszban (1980-ig) a különböző termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodó fajták előállítása volt a cél, majd a harmadik szakaszt a nemesítés mellett a teljes vertikum: fajtaelőállítás, vetőmagtermesztés, forgalmazás megvalósítása és folyamatos szervezése jellemzi.

A transzgénikus kukorica termesztésének térhódítása.
(Dr. Tarjányi József)
A világ mezőgazdasága válságban van: a Föld egy részén a túltermelés a jellemző, ugyanakkor a harmadik világban – a lakosság számának folyamatos gyarapodása mellett – élelmiszerhiány és éhínség fenyegeti az ott lakókat. A géntechnológia és a genetikailag módosított organizmusok (GMO) előállítása is hozzájárulhat a fejlődő országokban az élelmiszer szükséglet előállításához. Annak ellenére, hogy a transzgénikus növények termesztésbe vételét támogató és azt ellenző nézetek között indulatos viták folynak, ezek világpiaci forgalma 1998-ban 1,2 – 1,5 milliárd dollár között alakult. A transzgénikus kukorica termőterülete a világon napjainkban meghaladta a 10 millió hektárt, és e fajták két tulajdonságot: a gyomirtószer-tűrőképességet és a rovarrezisztenciát hordozzák magukban.
A cikk részletesen bemutatja a kukoricában eddig elért eredményeket.

TALAJMŰVELÉS

A kukorica talajkímélő művelése.
(Dr. Birkás Márta)
A kukorica mélyebb művelési mélység igénye a talaj mélyebb rétegeinek kedvezőtlen állapota esetén igazolódik. Ez azt jelenti, hogy bizonyos talajállapot határig sekélyműveléssel, valamint művelés nélkül, direktvetéssel is termeszthető. Az EU csatlakozás kapcsán is megfontolandó, csökkenthető e jelenleg kockázat nélkül az alapművelés mélysége, vagy elhagyható-e a művelés a fizikai, biológiai állapotukban leromlott talajainkon. A szerző bemutatja a kukorica művelési rendszereinek, az alapművelésének (szántásos, lazításos, tárcsás, kultivátoros stb.), valamint vetésének lehetséges változatait, ezek alkalmazási előnyeit és kockázatát. Felhívja a figyelmet a kukorica talajok állapotának vizsgálatára, és ehhez egyszerű módszereket is javasol.

Talajállapot hibák a kukoricatermesztésben.
(Gecse Mónika)
A cikk napjaink egyik aktuális problémájára, a kukoricatermesztésben is tapasztalható talajállapot hibák okára, tünetére és orvoslására hívja fel a figyelmet.

Röviden a MONOSEM szemenkénti vetőgép alkalmazástechnikai előnyeiről (x)
(Fuszonecker Ede)

Talajvédő gazdálkodás lejtős termőhelyen: a kukorica bakhátas termesztése.
(Gyuricza Csaba)
Századunk utolsó évtizedében a helytelen gazdálkodási gyakorlat következtében szántóföldjeinken felerősödtek a káros degradációs folyamatok. Közülük legnagyobb mértékben az erózió különböző formái és a talajtömörödés okoznak nagy károkat. A közlemény a hazai viszonyok között eddig csak kísérletekben vizsgált talajhasználati módszert, a kukorica bakhátas művelését (ridge-till) mutatja be. Ez a művelési mód a széles sorközű kultúrák, így a kukorica esetén, elsősorban a lejtős területeken lehet a talajvédelem hatásos eszköze.

TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS AZ AGROTECHNIKA EGYÉB KÉRDÉSEI

A kukorica tápelemfelvétele és trágyaigénye.
(Dr. Kádár Imre)
A kukorica is akkor reagál legjobban a trágyázásra, ha a talaj tápelem-ellátottsága alacsony és az egyéb termésbefolyásoló tényezők nem korlátozzák a nagy termés elérését. A trágyázással (műtrágyázással) mindig a hiányzó elemeket kell pótolnunk. A kukorica trágyaigényének kiszámításánál figyelembe kell venni a tervezett termést, a kukorica tápanyagigényét és az adott termőhely tápelem-ellátottságát.
Grafikonok jegyzéke:
1. ábra Növénytermesztési tényezők hatása a kukorica szemtermésre (Győrffy és Berzsenyi 1994)
4. ábra A kukorica tenyészidejének, termésének és betakarítási szemnedvességének összefüggései
(Marton és mtsai 1999)
5. ábra Különböző tenyészidejű kukoricahibridek termése eltérő vízellátottság esetén
(Marton és mtsai 1999)
6. ábra A növényszám és az évjárat hatása a kukorica termésátlagára (Berzsenyi 1994)
8. ábra A növényszám hatása a Norma SC harvest-indexére. Martonvásár, 1990.
9. ábra A vetésidő hatása a kukorica termésátlagára és betakarításkori víztartalmára (Berzsenyi 1995)

Fél évszázad tapasztalatával… Kukorica – Termesztőknek.
(Dr. Árendás Tamás, Dr. Berzsenyi Zoltán, Dr. Szundy Tamás, Dr. Marton L. Csaba, Bónis Péter)
Megújult kukoricanemesítési programjának köszönhetően a martonvásári intézet napjainkban 25 szemes- és 7 silóhibridet ajánl a termesztőknek. A fajták eltérő agronómiai viselkedésének pontosabb megismerése, az ún. fajtatechnológia kialakítása érdekében nagy hangsúlyt kapnak a növénytermesztési kutatások. A cikk a több évtizedes kutatások gyakorlatnak átadható eredményeit szedi csokorba a trágyázás, a vetésváltás és monokultúra, a hibridek, a tőszám, a vetésidő és a gyomirtószer-érzékenység mint legfontosabb agrotechnikai tényezők elemzésével. A mondanivaló jobb megértését kilenc ábra (köztük hat színes diagram) és két táblázat segíti elő.

Kukoricakutatások Debrecenben:
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszékén évtizedek óta folynak szántóföldi kísérletek, talaj–növény–fajta kölcsönhatás vizsgálatok, energiafelhasználási, hasznosítási mérések. E szakmai műhely kukoricára vonatkozó tudományos eredményeit mutatják be a szerzők írásaikban. A kísérletek eredményei segítenek az agroökológiai viszonyoknak legjobban megfelelő hibridek kiválasztásához, az eltérő genetikai adottságú hibridek tőszám sűríthetőségének meghatározásához. Értékelik és ismertetik az energia- és költségtakarékosság lehetséges módjait. Megbízható adatokkal igazolják a vetésváltás előnyét a monokultúrás termesztéssel szemben. Ismertetnek egy új eljárást, a kukorica sávos művelését, amely az energia- és költségtakarékosság terén jelenthet új megoldást. A fejezet az alábbi közleményeket tartalmazza:

A műtrágyázás hatása a kukorica termésére és néhány talajjellemzőre réti csernozjom talajon.
(Dr. Blaskó Lajos, Dr. Zsigrai György)

A kukorica hibridspecifikus trágyázása.
(Dr. Pepó Péter, Dr. Ruzsányi László, Kiss Istvánné dr.)

A talajművelés és a műtrágyázás hatásának értékelése a kukorica termésére mészlepedékes csernozjom talajon.
(Dr. Nagy János, Rátonyi Tamás, Huzsvai László, Megyes Attila)

Fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése.
(Dr. Sárvári Mihály)

Energia- és költségtakarékosság lehetőségei és módjai a kukoricatermesztésben.
(Dr. Ruzsányi László, Dr. Daróczi Mihály, Dr. Lesznyák Mátyásné)

Új lehetőség a kukorica trágyázásában.
(Dr. Pepó Péter, Vrbovszki György)

A kukoricatermesztés fontosabb műveleteiről a jövedelmezőség jegyében.
(Dr. Széll Endre, Makhajda János)
A termesztés jövedelmezőségét a hozam és a költség viszonya határozza meg. A mennyiségi szemlélet időszakában elsődleges volt a termésátlagok növelése. Ez háttérbe szorította a termésbiztonság szerepét, amely a termesztő szándékától függetlenül térben is időben egyaránt jelentkezik. A szerzők a közleményben a kukoricatermesztés fontosabb technológiai műveleteit és körülményeit elemzik a gazdaságos termesztés szempontjából. Ezek között kiemelik az évjárat és termőhely, a talajművelés, tőszám és tápanyagellátás, valamint a gyomirtás hatásait.

VEGYSZERES GYOMIRTÁS

A kukorica vegyszeres gyomirtása az ezredfordulón.
(Hartmann Ferenc, Szentey László)
A nyolcvanas évek végére Magyarország az egy millió hektárnál nagyobb területen kukoricát termelő országok között – a termelés volumene és színvonala alapján – nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. A kilencvenes években lezajlott rendszerváltással együttjáró általános tőkehiány, valamint az új gazdálkodók szakismereteinek hiánya a technológiai színvonal visszaesését hozta magával. A cikk áttekinti a gyomosodás helyzetét a kukoricában, taglalja a vegyszeres gyomirtás lehetséges módjait (preplanting, presowing, preemergens, posztemergens). Külön fejezet tárgyalja a vegyszeres gyomirtás eredményességét és az esetleges növénykárosodást kiváltó tényezőket. Megszívlelendő konklúziója: a termelő akkor dönt helyesen, ha óvakodik a divatáramlatoktól és körültekintő tervezéssel pénzügyi helyzetének legjobban megfelelő, arányosan fejlesztett technológiát alkalmaz. A cikket négy hasznos összefoglaló táblázat egészíti ki.

CLEARFIELD gyomírtási rendszer a gyakorlatban (x)
(Pálfay Gábor)

Költségtakarékosan a nehezen irtható gyomok ellen.
(Dr. Tomonicska Ferenc)
A 3 – 4 leveles kukoricában alkalmazott Lancet + Atrazin 500 FW kombináció előnyeit, gyomirtó hatását és felhasználását ismerteti.

Technikai újdonság a KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyárból.
(Vései László, Dr. László László)
Az OMÉK nagydíjjal kitüntetett KÜHNE váltvaforgató ekecsalád KRW 4 eketestes típusához a közelmúltban kialakításra került egy olyan új mélységállító kerék, amely a biztonságos közúti szállítást segíti elő, s emellett a mélységállító funkciót is elvégzi.

A kukorica vegyszeres gyomirtása acetoklórral.
(Czepó Mihály)
Ismerteti az acetoklór hatóanyagú herbicideknek (GUARDIAN EC, GUARDIAN EXTRA és az antidótumot nem tartalmazó HARNESS) a kukorica preemergens és korai posztemergens gyomirtására történő felhasználását.

AGROMEK 2000: a Hardi Commander Plus permetezőgép.
(Dr. Demes György)
A dániai mezőgazdasági kiállításon bemutatott újdonságok egyike volt ez a permetezőgép.

Posztemergens megoldások a kukorica gyomirtásában.
(Molnár István, Tóth Elemér, Rácz István)
A közlemény a BASIS 75 DF (rimszulfuron + tifenszulfuron-metil) herbicid felhasználását ismerteti az 1999. évi kísérleti eredmények alapján.

Frontier 900 és a Motivell Turbo használata kukoricában.
(BASF-ismertetés)

A kukorica gyomirtás aranyszabályai.
(József Csilla, Radvány Béla)
Pontokba foglalja a kukorica gyomirtás alapszabályait, és ismerteti a Primextra Gold 720 SC, Dual Gold SC, Ring 80 WG herbicidek felhasználásának lehetőségeit, körülményeit.

A forgatás nélküli talajművelés gyomszabályozási vonatkozásai.
(Búvár Géza, Hadászi László, Fodor István)
A termesztés energiaköltségeinek folyamatos emelkedése miatt elkerülhetetlen a technológiai műveletek korszerűsítése. Ennek egyik módja a forgatás nélküli talajmuvelés, amely új gyomszabályozási módszert kíván. A forgatás nélküli rendszerekben az első néhány év egy más típusú gyomosodást indít el a hagyományos műveléshez képest. Tárgyalja a gyomösszetétel megváltozásának jellemzőit. Részletesen ismerteti a forgatás nélküli rendszerekben követhető gyomszabályozási stratégiát és az alkalmazható gyomirtási eljárásokat.

GÉPESÍTÉS

Kukoricatermesztés John Deere gépekkel.
(Dr. Sörös István)
Kukoricatermesztésünkben rendelkezésre álló gépek választéka – a többi növényhez hasonlóan – rendkívül vegyes: egyszerre van jelen benne a csúcstechnika és a 30-40 évvel ezelőtti kezdetleges technológia. A közlemény a John Deere cég által a kukoricatermesztés céljára kifejlesztett és hazánkban is forgalmazott gépeket és eszközöket mutatja be. Igy az ún. elsődleges és másodlagos talajművelő gépeket, a vetőgépeket, valamint az arató-cséplő gépeket. A részletes szöveges ismertetést tizenkét színes kép egészíti ki.

Külföldi lapokban olvastuk…
(Dr. D.Gy.)
A referátumok a Top Agrar c. lap alapján ismertetik a műtrágyaszóró gépekre szerelhető automatikus mennyiség szabályzó berendezést, és a bármely eszközön, gépen használható elektronikus üzemóra számlálót.

NÖVÉNYVÉDELEM

A fiatal kukorica kártevői és védelme.
(Dr. Takács András)
Felsorolásszerűen ismerteti a kukorica fiatal kori károsítóit. A védekezési tudnivalók során kitér a vetés előtti talajfertőtlenítésre, a vetéssel egy menetben végzett sorba adagolás technológiájára, az inszekticides vetőmagcsávázásra, végül az állománykezelésre. Négy táblázatban mutatja be a felhasználható rovarölő szereket.

Hol tart ma az amerikai kukoricabogár Európában?
(Dr. Ripka Géza, Hataláné Zsellér Ibolya,Dr. Kiss József)
Az Európában első alkalommal 1992-ben, Jugoszláviában észlelt amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) mára végelegesen megtelepedettnek tekinthető földrészünkön. A közlemény ismerteti a kártevő felderítésére alkalmazott módszert, az európai és magyarországi elterjedés jelenlegi helyzetét, s röviden érinti a védekezés lehetséges módjait és esélyeit. A cikket kilenc színes kép egészíti ki.

A kukoricabarkó…
(Dr. Szieberth Dénes)
A szerző írásában a magyar növényvédelem kiemelkedő alakjára, Dr. Manninger G. Adolf professzorra emlékezik.

A kukorica vírusos megbetegedéséről.
(Toldiné Tóth Éva)
A kukoricatermesztésben még mindig nem tulajdonítunk kellő figyelmet a vírusos betegségeknek. E rövid írás a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht.–ban folytatott ezirányú kutatásokról számol be. Ismerteti a betegség tüneteit, a felvételezések módszereit. Táblázatban adja meg a kísérleti hibridek 1998. és 1999. évi vírusfertőzöttségének adatait és a fogékonyság mértéke szerinti besorolásukat.

A TERMESZTŐI GYAKORLATBÓL

Miért és hogyan termesztünk kukoricát Nakon.
(Kiss József, Soltész Gyula)
A Dunántúli dombságon, Tolna megyében működő szövetkezet évente kb. 1900 ha szántó területet művel, amelynek több mint felén kukoricát termesztenek. A szerzők – a szövetkezet vezető szakemberei – az üzem általános bemutatása után részletesen ismertetik a kukoricatermesztés minden technológiai mozzanatát, az azokat meghatározó körülményeket, a jövedelmezőség alakulását. Rámutatnak, ha tovább emelkednek a ráfordítások, hamarosan a kukorica is a veszteségesen termelhető növények sorába lép.

A kukorica tápanyagellátás új módja a Városföldi Agrárgazdaság Rt.-ben.
(Szabó Balázs)
A címben szereplő üzemben a korábbi gyakorlattól eltérően – amikor a nitrogént tavasszal a simítózást követően, magágykészítés előtt jutatták ki a teljes területre – 1999-ben a tavasszal esedékes nitrogén műtrágya teljes mennyiségét (70 kg/ha) a tenyészidőben adták ki. A címerhányást megelőző időszakban, május 25. és június 5. között a kultivátorozással egy menetben végezték a műtrágyázást. Ekkor a legnagyobb a növény nitrogén igénye. Hogy az elért több mint 50 %-os hozamnövekedést mennyiben tudható be az új technológiának, és mennyiben a kedvező időjárásnak, arra a következő évek adják meg a választ.

TROPAZIN FULTIME CS - régi hatóanyagok - új formuláció (x)
(Dr. Lánszki Imre)

Lehet-e kukoricát termeszteni olcsóbban? Kerekasztal beszélgetés.
(Berta Zoltán)
A Szekszárdi Növényvédő Kft. egy szakmai tanácskozás alkalmával partnereivel közösen kereste a választ a fenti kérdésre. A kerekasztal beszélgetésen a kukoricatermesztés elismert kutató-fejlesztő és üzemi gyakorlati szakemberei mondták el véleményüket.

KRÓNIKA

Agrármúltunkból…Dr. Berzsenyi-Janosits László (1903 – 1982)
(Dr. Gránicz György)
Az írás a hazai növénynemesítőnek, a hibridkukorica létrejöttében jelentős szerepet vállaló elkötelezett szakembernek állít emléket.

Száz éve született Dr.Villax Ödön (1899-1964)
(Dr. László László)
Megemlékezés a külföldre emigrált magyar növénynemesítő professzorról, születésének évfordulója alkalmából.

Már elődeink is írták…
(Dr. Inczédy Péter)