K. Tamás kérdése: A fóliasátor alatt termelt növényfajtákban, a Habanero, Carolina Reaper, Douglah Trinidad chili fajták levelei felülről induló valamilyen betegségben szenvednek. A környező kertekben a szabadföldi paprikát, paradicsomot, burgonyát és babot is érinti, viszont a kukoricának nincs baja.
Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó
Kedves Tamás!
A mellékelt fényképek és az általam ismert körülményeket tekintve én a súlyos bórhiány mellett teszem le a voksom. A bór mivel nem reutilizálható (újrafelhasználható) mikroelem, ezért a hiány/túladagolás tünetei mindig a legfiatalabb leveleken figyelhető meg.
A bór esszenciális mikroelem, mely alapvető szerepet játszik a növények tápelemfelvételében, a szénhidrátok és egyéb asszimiláták szállításában és felhalmozásában, a gyökér- és szállítószövetek kialakításában, valamint a virág- és termésképzésben.
A bórhiányos növények gyorsan befejezik hosszanti növekedésüket, tenyészőcsúcsuk elszárad, a levelek pödrődnek. A legfiatalabb levelek klorotikusan elszíneződnek, az ízközök rövidülnek, a levél és a levélnyél törékennyé, pattinthatóvá válik. Súlyos esetekben a levelek erezete vörösesbarna lesz, a főerek erősen megdagadnak. A beteg növény rosszul köt, mivel az ilyen növény pollenjének rossz a csírázóképessége.
A talaj bór-szolgáltató képességét a következő tényezők befolyásolhatják:
- homokos, erősen kimosódott, kolloid nélküli talaj
- a lúgos kémhatású talaj (magas talaj pH > 7) (ábra)
- meszes talaj, magas CaCo3 > 15 %
Gyakran olvassuk a szakirodalmakban vagy halljuk a reklámokban, hogy mennyire fontos a talajok meszezése, mely alapvetően az ország jelentős területére igaz, azonban ahol a pH meghaladja a közömbös (pH 7) értéket és inkább lúgos irányba tolódik el, valamint a talaj szénsavas mész tartalma alapvetően magas, ott kerüljük a meszezést. Olcsó trágyázási megoldásnak számít a cukorgyári mésziszap, valamint bizonyos papírgyártási melléktermékeket felhasználó termékek alkalmazása, azonban ebben az esetben ezt inkább kerüljük.
A kétszikűek bórtartalma és bórigénye (20-60 mg/kg-1 sza.) jóval meghaladja az egyszikűekre jellemző értékeket (6-18 mg/kg-1 sza.). Ezért lehet az, hogy a tünetek megjelentek a paprikán, paradicsomon, burgonyán, babon, de a kukoricán nem.
A bórhiány leggyorsabb leküzdésének módja a lombon keresztüli utánpótlás, erre rengeteg különböző típusú lombtrágya áll a gazdák rendelkezésére, melyek közül kiemelném az aminosavakkal kiegészített készítményeket. A növényi aminosavak segítségével a mikroelemek gyorsabban és nagyobb mennyiségben jutnak be a növény nedvkeringésébe. Mennyiségi pótlásra azonban célszerűbb a mikroelem tartalmú öntöző műtrágyák használata, melyet a tenyészidőszak legelejétől ajánlok, természetesen a talajvizsgálati eredmény figyelembevételével.
Fontos felhívni a figyelmet azonban arra is, hogy a bór utánpótlást túlzásba is lehet vinni, a bór feleslege esetén az idősebb levelek csúcsi része és szélei megbarnulnak, majd elhalnak. Idővel, súlyos túladagolás esetén ezek a nekrózisok az egész levélre, majd az egész növényre is kiterjedhetnek. A felesleg következménye jelentős termésveszteség, illetve akut esetben az állomány pusztulása is lehet.
