S. László kérdése: Rózsavirágok sziromlevelein, elsősorban bizonyos fajtáknál, foltosodás lépett fel. Teljesen tönkre tette a virágokat, le kellett vágni. Mi okozta, lehet-e ellene védekezni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A rózsa növényt, elsősorban a virágait a Botrytis cinerea gomba fertőzi. A kórokozó polifág, azaz számos növényt fertőz, többek között a szőlő termésén okozza a szürkepenész nevű betegséget, de károsítja a szamóca, málna terméseit is, azokon is szürke penészgyep fejlődik ki, és a gyümölcsök elrohadnak.
Ez a kórokozó a rózsán kívül még más virág – szabadföldön nevelt és üvegházban tartott –egyedein, annak virágszirmán is hasonló foltosodást okoz.
Sziromfoltok 1-3 mm nagyságúak, általában kör alakúak, kezdetben vizenyősek, párás körülmények között az apró foltokon is kifejlődhet a szürke színű „penész” bevonat, ami a gomba szaporító képlete, konídium-tartó gyepe. A foltokat általában szegély övezi. Szárazra forduló körülmények között a foltról a bevonat eltűnik, de az elhalt foltok a virágszirmon maradnak. Gyakori jelenség, hogy a foltos sziromlevelű rózsa mellett ép, egészséges virágok is fejlődnek a tövön. Ennek oka, hogy a virágok fejlődése nem egyszerre történik, a virágok folyamatosan nyílnak, és a fertőzésre már nem kedvező időjárási körülmények között egészségesek maradnak az éppen akkor nyíló virágbimbók. A kórokozó bimbóelhalást is okozhat, ilyenkor a fertőzés a bimbó képződése során éri a növényt: a bimbó nem nyílik ki, zárva marad és megbarnul. A rózsavesszőn a metszés felülete alatt elhalást, zöld hajtásokon foltosodást és elhalást okozhat a gomba.
Sok-gazdanövényű kórokozóról lévén szó, a fertőzés lehetősége folyamatos, a kórokozó fertőző spórái (konídiumai) légmozgással terjednek. 20-24 °C-os léghőmérséklet és a kifejezetten magas relatív páratartalom kedvez a fertőzéséhez, felszaporodásához. Ilyen időjárási helyzet akkor áll elő, ha a rózsa levélzete nem szárad fel hosszú ideig, ami a páratartalmat magas szinten tartja. Hasonló hatást válthat ki a késő esti és éjszakai esőztető öntözés is.
A botrítiszes betegségek ellen dísznövényeknél a következő hatóanyagok és III., II. forgalmi kategóriás gombaölő szerek engedélyezettek: azoxistrobin, boszkalid+piraklostrobin, fludioxonil+ciprodinil, tebukonazol. Megfelelő hatásukat megelőző alkalmazás mellett és tapadás fokozó adalékanyaggal fejtik ki.
Ha gondban van a hatóanyag nevekkel, az alábbi cikkben hatékony segítséget kaphat a megfelelő készítmény megtalálásához:
https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/hogyan-keressunk-megfelelo-novenyvedo-szert/