Szívlevelű égerfám levelein furcsa elváltozások jelentek meg a nyár végén, hátoldalukon sárgás, vöröses bevonatú foltok, a levél színén a foltok kiemelkednek. Semmi mozgó állatot nem látok rajta. Mi ez, hogyan védekezhetek ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
A szívlevelű égerfa (Alnus cordata) nem rég óta divatos, kertépítők által kedvelt fafaj. Sorfaként és parkokba szoliterként is ültetik. A tünetek, amit kérdésében ismertetett, az éger nemezes gubacsatka fertőzésére utalnak. Idén a főváros több parkjában nyár közepén észleltem először kártételét, a kémiai védekezés ellenére még szeptember végén is láthatóak voltak frissen fertőzött levelekkel teli fiatal hajtások.
Miről ismerhető fel? A levelek hátoldalán 1-2 mm-es többnyire kör alakú szöszös bevonatú telepek jelennek meg, kifejlődve élénk sárgás, vöröses színnel Színe alapján gyakran rozsdabetegségnek vélik. A foltok a levél színe felé kiemelkednek dudorodás formájában. Gyakran a fák szinte minden hajtása, és azok leveleinek többsége fertőzött, károsodott. A szövedékben élnek az apró, szabad szemmel nem látható hosszúkás, megnyúlt alakú álatkák. Méretük miatt csak mikroszkóppal vizsgálhatók, mutathatók ki. A kártétel nem egyszerűen esztétikai probléma, bár vitathatatlan, a fertőzött fa díszítő értékét elveszíti. Erős fertőzésnél a károsított levéllemezek asszimilációja, anyagcseréje korlátozott, ami a hajtásnövekedést és a rügyfejlődést is gátolja, tehát a következő évi lombkorona alakulását kedvezőtlenül befolyásolja. Bár a kártétel hasonlít a szőlő, dió és hársfa levelein előforduló nemezes gubacsatka kárképéhez, de a felsorolt növények mindegyikét más-más gubacsatka faj fertőzi.
Rügypikkelyek alatt és azokon, valamint a fakéreg repedéseiben telelnek át a gubacsatka egyedek, és kora tavasszal rügypattanáskor kezdik aktív életüket Gyakran előfordul, hogy az árusított fák fertőzöttek és a gubacsatkák a fákkal kerülnek kiültetésre. A levelét vesztett fákon a gubacsatka nem észlelhető. Ez magyarázza az első évben észlelt erős fertőzést.
Kémiai védekezésre ajánlható a paraffinolaj tartalmú tél végi, rügypattanást követő lemosó permetezés. Későbbiekben, a vegetációs időszakban a lombon megjelenő első gubacsatka telepek, foltok észlelését követően mihamarabb történjen meg a lombpermetezés. Gubacsatkák esetében csak a felszívódó hatású atkaölő szerek hatásosak. Dísznövényeknél az abamektin hatóanyag tartalmú szerek engedélyezettek. Erős fertőzés esetén ismételt kezelések lehetnek szükségesek. Enyhe fertőzésnél a beteg hajtások időben történő levágása és megsemmisítése is elegendő lehet.