A kukoricáról bővebben
(Dr. Bódis László)

Könyvajánló. Bódis László: Barangolásaim
Dr. Bódis László Agrofórumban megjelent bevezetőnek szánt írásainak kötetbe foglalt gyűjteménye.

ÖKONÓMIA

Kukoricát! De melyiket? A csemege-, az árukukorica és a vetőmagelőállítás gazdaságossági kérdései Magyarországon
(Ehretné Berczi Ildikó, Kiss Andrea, Vári Enikő)
A csemege-, az áru- és a vetőmag kukorica nemcsak a világon, hanem Magyarországon is nagy jelentőséggel bírnak, különösen a terület nagysága és a felhasználás tekintetében. E három kukorica termesztésének gazdaságossági kérdéseinek vizsgálatához a szerzők az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tesztüzemi rendszerének adatait használták fel. Az eredmények lapunk hasábjain olvashatók.

NEMESÍTŐ MŰHELYEK

Intenzív és ökológiai termesztésre is alkalmasak a leveles silókukorica hibridek
(Tóthné Dr. Zsubori Zsuzsanna mtsai)
A martonvásári kukoricanemesítési programban már régóta fontos szerepe van a minősítés előtt álló, illetve újonnan minősített hibridek kisparcellás szántóföldi kísérletekben, több termőhelyen történő tesztelésének. Változatos termesztési feltételek között vizsgálják a minősített silókukorica hibridek teljesítményét, mérik zöldtermésüket, szárazanyag-hozamukat és emészthető szárazanyag termésüket, valamint beltartalmukat. Jelenleg 20 hibridet vizsgálnak három eltérő környezetben: hagyományos agrotechnikával öntözve és öntözés nélkül, valamint öntözetlen ökológiai termesztésben. Az eredményeket ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A kukoricatermesztés és a hozzá való hibridek
(Dr. Szél Sándor és mtsai)
Az utóbbi években csökkent a kukorica vetésterülete Magyarországon. Ennek egyik oka az, hogy a kukorica jövedelmezősége az olajos növényekhez viszonyítva alacsonyabb, a másik pedig, a globális felmelegedés. A kukoricatermesztés kockázata megnőtt. A rapszodikus időjárás, a csapadékszegénység és a magas, 30-35 °C feletti hőmérséklet nem kedvez a kukorica zavartalan fejlődésének. A szerzők ismertetik az elmúlt 70 év legjellegzetesebb kukorica nemesítési irányvonalait, majd kitérnek arra, hogy miként lehet elkerülni a júliusi forró napok negatív hatását.

TERMESZTÉSTECHNOLÓGIA

A kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei
(Dr. Bódis László)
A hazai Nemzeti Fajtajegyzéken mintegy 300 fajta szerepel, az EU Közös Fajtakatalóguson 5368 hibridet találunk. Ebből a gazdag kínálatból – információ hiányában – nem tud választani a termelő, ezért kiemelt fontoságú a szűrőként működő posztregisztrációs fajtakísérlet. A kikódolási rendezvényen nyilvánosságra kerültek a 2018. évi kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményei.

A Magyar Kukorica Klub 2018. évi kisparcellás kukorica fajtaösszehasonlító kísérleteinek főbb eredményei
(Dr. Szieberth Dénes)
A Magyar Kukorica Klub Egyesület 2018-ban is folytatta a köztermesztésben bevezetett vagy bevezetés alatt álló kukorica hibridek fontosabb agrotechnikai tulajdonságaira vonatkozó kutatásokat. A kutatás részben az általános termesztési és környezeti alkalmazkodó képességre összpontosított, amelyet a már jól ismert Top20 kísérletekben vizsgáltak. A Top20 „Gazda” kísérletek célja az volt, hogy be tudjanak mutatni egy valódi, termelő-orientált, a marketing érdekeket a felhasználó oldaláról megközelítő fajta- és technológiai kísérletezést.

Kukorica Termésverseny, 2018
(Dr. Szieberth Dénes)
A X. Kukorica Termésversenyen elért versenyátlag minden eddigit túlszárnyalt, közel fél tonnával a 2016. évi eredményt is meghaladta. A Termésverseny díjazottjainak és helyezettjeinek az eredményeite lapszámunkban adjuk közre.

A művészetek zöldje
(Dr. Árendás Tamás és mtsai)
A táblák adottságaiban, és a kukorica hibridekben rejlő lehetőségek kihasználására – évjárattól és termőhelytől is függően – a N-trágyázás optimálistól eltérő mértéke is jelentős hatást gyakorol. A martonvásári ismétlődő kísérletekből olyan információkhoz lehet jutni, amelyek segítségével az egyes technológiai elemek, így például a műtrágyaadagok hatását is, a többitől elkülönítve lehet érdemben mérlegre tenni. A hibridek közötti „tudáskülönbség” érvényesülése és a tápanyag-ellátottság kapcsolatára vonatkozó kísérleti eredményeket mutatják be a szerzők.

A Saaten-Union új hibridjeivel kitör a tömegből (x)
 (Marsai Viktor)
REPLIK, PIAFF, BADIANE JUDOKA, ELDACAR kukorica hibridek a SAATEN UNION kínálatában.

A kukoricatrágyázás margójára – érdekességek néhány kísérleti eredmény tükrében
(Dr. Hoffmann Richárd, Karika András, Dr. Varga Csaba)
Az írás a különböző nitrogénformák, a levéltrágyák (mangán és cink) és a biostimulánsok kukorica trágyázásában betöltött szerepét elemzi.

Egyedülálló kísérletsorozatba kezd az Agrofil kukoricában
(AF)
Lajos Mihály vezető szaktanácsadóval beszélgettünk az ó- és az új év történéseiről, egyebek mellett az Agrofil jövőre induló, nagy érdeklődéssel várt kísérletsorozatáról kukoricában, valamint a cég februári, az innovatív mezőgazdasági technológiákat fókuszba állító konferenciájáról.

Az „elfeledett világ” – azaz a mezo- és mikroelemek szerepe a kukorica tápanyag-ellátásában
(Dr. Kalocsai Renátó és mtsai)
Az egyik legnagyobb volumenben termesztett növényünk, a kukorica stabilan kiváló minőségét és megfelelő hozamát harmonikus növénytáplálással lehet biztosítani. Ennek érdekében a három legfontosabb makro tápelem (N, P, K) mellett mind nagyobb figyelmet kell fordítani a megfelelő mezo- és mikroelem-ellátásra is. Mindenképpen számolnunk kell a mezoelemek közül a kalciummal, a magnéziummal (és bizonyos esetekben a kénnel), míg a mikroelemek tekintetében a cink, a réz, a vas és a bór bír kiemelt jelentőséggel.

 „Nem a legerősebb éli túl …, hanem az, aki jól tud alkalmazkodni.” (x)
(Fehér Gyöngyi)
KAMPONI CS, PORTILE Duo, HI CORN CS, BASMATI CS, REALLI CS és GASTI CS a Caussade Semences Hungary Kft. 2019. évi kukorica kínálatában.

A vízgazdálkodás speciális kérdései a kukorica termesztésében
(Dr. Dóka Lajos Fülöp)
A főbb öntözött növényi kultúrák közül jelentősen kiemelkedik a kukorica. A kukorica öntözése költséges eljárás, viszont a megfelelő, a növény igényeihez igazodó öntözéssel 4-5 t/ha terméstöbblet érhető el. A klasszikus öntözési rend évjáratonként változó vízmennyiségű és rendszerességű öntözést igényel. Azoknak a termelőknek, akik nem tudnak öntözni, szem előtt kell tartani, hogy a termesztés sikeressége, a termés mennyisége a csapadékkal való gazdálkodással nagymértékben befolyásolható. Ennek eszköze a vízmegőrző agrotechnika.

Új lehetőség a kukorica talajnedvességének hatékonyabb nyomon követésére
(Dr. Burucs Zoltán)
A talajnedvesség monitorozása felfogható döntéstámogató rendszerként, amely objektív képet ad a talajnedvesség mindenkori állapotáról. A kaposvári Elcom Kft. a Kaposvári Egyetemmel közösen 2016-ban szabadalmat nyújtott be egy olyan komplex talajnedvesség- és környezeti monitoring rendszerre, amely térinformatikai alapon online üzemben képes adatokat gyűjteni, feldolgozni és szolgáltatni a rendszert alkalmazók számára. Az írás a talajszondák kutatási projektekben való alkalmazására is kitér.

Új korszak a kukoricatermesztésben. Beszámoló
(Dr. Princzinger Gábor)
A fenti címmel szervezett konferenciát a Bayer Crop Science 2018 novemberében az ország négy helyszínén, nagy szakmai érdeklődés mellett. A gazdag programban egész mezőgazdaságunkat érintő általános témákról és a kukoricatermesztés és növényvédelem kérdéseiről egyaránt hallhattak a jelenlévők. Jelen írásunkban a kukorica termesztéséről és a növényvédelmi technológiákról elmondottakat foglaljuk össze a november 20-án, Győrben elhangzottak alapján.

Ne érje be kevesebbel!
( Dr. Zsom Eszter)
A szerző azt a kérdést járja körül, hogy vajon mi okozhatja – tápanyag-ellátási hiányosság terén – a kukorica esetleges rossz megtermékenyülését.

Új hibridek profi termelőknek (x)
DRAGSTER, RGT DAMIXXUS, RGT NOEMIXX, RGT URBANIX és MEXINI RAGT kukorica hibridek az aszályos körülmények között is megállják a helyüket.

Kukorica – Megéri-e műtrágyázni? (x)
(Hoyer Rita)
Kukorica foszfor, kálium, MAS és karbamid műtrágyázási eredmények a Borealis L.A.T Hungary Kft.-től.

Ahol a generációváltás nem probléma. Átadtuk előfizetői nyereményjátékunk Limagrain különdíját
Az Agrofórum nyereményjátékának egyik különdíját Kimlén adtuk át. A Megyimóri család az Agrofórummal 10-10 hektárra elegendő LG31.377 szemeskukorica hibridet és LG ARCHITECT őszi káposztarepce hibridet nyert a Limagrain közreműködésével. Az idősebb és a fiatalabb Megyimóri Gáborral rövid interjút is készítettünk.

Erről mindenképp tudnia kell, mielőtt kukorica vetőmagot választ! (x)
(Mórocz Péter)
LG Vision Hydraneo alkalmazás, amely kiszámolja az aszály kockázat mértékét, Starcover növekedésserkentő, vetőmag kondicionáló bevonat és Easy VR, amelynek használatával lehetővé válik az eltérő táblarészek adottságainak megfelelő tőszám alkalmazására a Limagrain ajánlatában.

Van-e létjogosultsága a magyar vetőmagnak? (x)
Azok az országok, amelyek nem képesek jövőbe mutató versenyképes és fenntartható módon nemesíteni saját genetikai hátterüket, rendkívül nagy gazdasági kockázattal és kitettséggel kell, hogy szembesüljenek, ezért hazánk számára a korszerű nemzeti vetőmag alapvető stratégiai fontosságú. A Kiskun Kutatóközpont Kft. új nemesítési programjában központi szerepet kapott a modern precíziós nemesítési technikák által biztosított gyors és fenntartható fejlődés, amely magában hordozza egy korszerű genetikai állomány létrehozását és továbbnemesítését.

GYOMIRTÁS ÉS NÖVÉNYVÉDELEM

A fenyércirok (Sorghum halepense /L./ Pers.) biológiája, kártétele, elterjedése, herbicid rezisztenciája és a gyom elleni integrált védelem
(Dr. Dobszai-Tóth Veronika, Gyulai Balázs)
A fenyércirok kártétele a szántóföldi kultúrák közül: kukoricában, napraforgóban, szójában, borsóban és burgonyában jelentős. Ahol egyszer megtelepszik, onnan kiirtani gyakorlatilag nem lehet. A Föld összes trópusi és mediterrán országában előfordul. Európában hazánk jelenti az északi elterjedés, még gazdasági szempontból jelentős határát. A fenyércirok elleni védekezés többrétű, ennek egyik eleme a kémiai gyomirtás, amelyet nagy mértékben nehezít a herbicid-rezisztencia terjedése.

Kukoricában károsító inváziós gyomnövények
(Dr. Kazinczi Gabriella)
Az elmúlt néhány évben az ország különböző régióiban – elsősorban a Dunántúlon és a Dél-Alföldön – Balázs-Ujvárosi módszerrel gyomirtatlan kukoricatáblákon elvégzett gyomfelvételezések során az inváziós fajokat és azok borítási százalékát vizsgálták.
A felvételezések során összesen 14 inváziósnak minősülő károsító gyomfajt regisztráltak. Első helyen áll az ürömlevelű parlagfű, ezt követi a fenyércirok és a selyemmályva.

Levélkártételek kukoricán
(Dr. Keszthelyi Sándor)
A szerző a kukoricán kialakított levélkárok okozóit, illetve e levélkárok által sugallt esetleges jövőbeni súlyosabb káresemények lehetőségeit tekinti át írásában.

Kukorica kórtani körkép, 2018
(Czakó Zsófia és mtsai)
A NÉBIH az ország több pontján található – különféle éghajlattal, talajadottságokkal rendelkező – növényfajta-kísérleti állomásokon állít be kukorica kórtani kísérletet, ahol a fajtajelöltek többek között fuzáriózissal (Fusarium spp.) és aszpergillózissal (Aspergillus spp.), valamint egyéb kórokozókkal szembeni betegség-ellenállóságát vizsgálják. A fuzáriumos csőpenészedéssel, a gyökér- és szártőkorhadással és az aszpergillózissal kapcsolatos eredményeket mutatjuk be.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Szemenkénti vetés vagyis Maestro (x)
(Szász Zoltán)
A nagy területteljesítményre tervezett HORSCH Maestro szemenkénti vetőgépet 6- és 36-soros kivitel közötti változatokban is gyártják, amellyel napraforgó, cukorrépa, szója, repce is vethető.

Műszaki fejlesztések kukorica csőtörőknél
(Dr. Kelemen Zsolt)
A kukorica csőtörő adaptereknél az innováció – a munkaminőség mellett – a területteljesítmények növelésére, és az üzemeltető arató-cséplőgép áteresztőképességének kihasználására irányul, ami a munkaszélesség növelésével érhető el. A szerző bemutatja a szárzúzó berendezések legújabb konstrukcióit, a szem- és csőelhagyási veszteség minimalizálásának módjait és a legkorszerűbb technológiai elemeket.

KITEKINTÉS

Az igazi versenytársaink keleten vannak! Tanulmányút Dél-Oroszországban
(Dr. Szieberth Dénes, Dr. Nagy Sándor)
A Magyar Kukorica Klub 2014 óta két USA-beli, valamint németországi és franciaországi útja után idén szervezte meg ily módon már hagyományosnak is mondható 5. tanulmányútját ezúttal Dél-Oroszországba. A tanulságokról és a tapasztalatokról, valamint a kutatóintézetekben tett látogatásokról számolnak be a szerzők.

E lapszámunk összeállításában, előkészítésében Dr. Árendás Tamás működött közre.