Hogyan védjem meg meggy- és kajszifáimat a virágzás idején a moníliától?

Agrofórum Online

S. László kérdése: Tavaly a meggy és a kajszi is moníliás lett a virágzás után. Hogyan védhetem meg ezeket a gyümölcsfákat?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

A csonthéjasok moníliás hajtás- és virágszáradása (Monilinia laxa) évről évre visszatérő gondot okoz a csonthéjasok termesztésében. A kórokozó által okozott tünetek közé tartozik a virágok csésze- és sziromleveleinek barnulása, lankadása. A virágok kocsánya is elbarnul, elhal. A fertőzött hajtás alsó vastagabb részén hosszú, ovális, besüppedő foltok láthatók. A beteg hajtás csúcsi része pedig a levelekkel együtt elbarnul és elszárad.

A vesszőn és az ágon rákos sebek figyelhetők meg. A gyümölcsön is jelentkezhetnek a tünetek, rajtuk fokozatosan nagyobbodó rothadás látható, a gyümölcskocsány elbarnul, a gyümölcs barna múmiává válik, és a fán marad. A betegség párás, esős időjárás mellett gyorsan fertőz. A fertőzés forrása egyrészt a gyümölcsmúmiák, másrészt pedig a fákon található rákos sebek. A kórokozó vízcsepp vagy légmozgás segítségével terjed.

A védekezés legfontosabb alapelve a fertőzési forrás (gyümölcsmúmiák, rákos ágrészek) eltávolítása és megsemmisítése. Ősszel, lombhulláskor réztartalmú készítményekkel végezzük el a lemosó permetezést,  majd tavasszal ugyanezt ismételjük meg.  A virágzás időszakában rendszeresen alakul ki olyan időjárási helyzet, amely kedvez a fertőzésnek (ködös, párás időjárás). A monília esetében már a kicsivel 0 °C feletti hőmérséklet a fertőzés elindulásához elegendő. Az első kezelést megelőzés céljából mindenképp végezzük el már fehérbimbós állapotban. Fertőzésveszély esetén a fővirágzásban, majd a virágzás végén, és a sziromhullás kezdetén is szükséges a permetezés megismétlése.

A kezelések száma a virágzás hosszától, a készítmények hatástartamától, és a klimatikus körülményektől is függ. Az egyes kezelések alkalmával a ciprodinil, tebukonazol, penkonazol, fenhexamid, miklobutanil hatóanyagú készítmények használhatók. A szereknek kb. 8-10 nap tartamhatásuk van, tehát ilyen gyakorisággal lehet védekeznünk a virágzás alatt. Amennyiben a fertőzés már megtörtént, metszőollóval távolítsuk el a fertőzött részeket a fáról úgy, hogy a fertőzés helye alatt legalább 20 cm egészségesnek tűnő részt is levágjuk. Ezután egy felszívódó hatóanyagú kezeléssel akadályozzuk meg a továbbfertőzést.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlásának sajátosságai

2018. május 7. 14:24

Magyarországon sokan termelnek csonthéjas gyümölcsöt, azon belül pedig meggyet és cseresznyét, különböző termesztés-technológiák szerint.

A jó termés ellenére sem lesz olcsóbb a meggy

2018. július 4. 08:36

A meggy magas kiskereskedelmi áráért az is felelős, hogy túl sok kézen megy át a gyümölcs, mire a vásárlóhoz ér, és ha mindenki ráteszi a maga hasznát, az ár már köszönőviszonyban sincs azzal, amennyiért a termelő az első kereskedőnek átadta az áruját.

Nagyon kitettek a gyümölcsösök a károsítóknak, kórokozóknak

2018. május 23. 08:03

Az időjárási körülmények most főként a kártevők szaporodásának kedveznek a kertészeti kultúrákban, de a helyi körülmények néhány kórokozó terjedésének is kedvező feltételeket teremtenek.

Hogyan menthető meg a moníliás meggyfa?

2020. május 4. 14:27

Nagy méretű, öreg meggyfa teteje erősen monília fertőzött a szárazság és a virágzásban és sziromhullás után elvégzett permetezések ellenére is. Valószínűleg azért, mert ott vannak olyan régebbről ott maradt beteg ágak melyek nehezen hozzáférhetőek metszéskor. Annyi lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben van még értelme felszívódó készítménnyel kezelni, lehet gátolni a továbbterjedést? Ha csak a mechanikai eltávolítás marad, ami jelen esetben egy ifjítással érne fel, mikor célszerű megejteni? Szüret után, vagy nyugalmi időszakban?