Szeptember utolsó dekádjában az addig kellemesen meleg, nyárias időjárást egy sarkvidéki eredetű hidegfront gyökeresen megváltoztatta.
Már nem emelkedik a nappali hőmérséklet 20 0C fölé, éjszaka pedig általában 10 0C alatt jár a hőmérő higanyszála. Mély fekvésű, fagyzugos helyekre talaj menti fagyokat ígér a meteorológia. Kevés csapadék esett, így semmi sem akadályozza az őszi betakarítási munkákat.
Az almatermésű növények betakarítása jó ütemben halad, már a birs termése is beérett. A száraz idő miatt néhány almafajta (Jonagold klónok) színeződése még várat magára, eső vagy erős harmat kellene, esetleg színező öntözés lenne a megoldás. Almamolyból már friss fertőzés nincs, de a korábbi is igen jelentős mértékű, sok a gyümölcsfelszíni, sodrómolyéhoz hasonló rágásnyom, ami lehetetlenné teszi a frisspiaci értékesítést, esetleg léalmának jó az ilyen termés. Ismét aktivizálódott az almafa vértetű. Már nincs ugyan friss telep, de így is jelentős a fertőzés. Szüret után érdemes megfontolni egy olajos-kénes-rezes lemosó permetezést a kártevő áttelelő alakjainak gyérítésére. Fordítsunk különös gondot a sarjhajtások eltávolítására és a gyökérnyak körüli törzsrészek alapos lemosására, mert télen ide húzódik vissza a kártevő. Intenzív almásokban még károsít az alma gubacsszúnyog, de bábozódásuk a talajban hamarosan megkezdődik. Előzzük meg a bábozódást, ezzel csökkenthetjük a tavaszi kártétel nagyságát.
almafa vértetű
Megkezdődött a dióburok felrepedése. Már most látható, hogy jelentős mértékű a dióburok légy fertőzés, pedig a kártevő még most is rajzik. A károsítás értékesíthetetlenné teszi a héjas dió termést, annak elszíneződése miatt. Csapadékosabb tájegységekben sok diót fertőzött a baktériumos betegség. Erről a termésre rászáradt burok és a megfeketedett levelek árulkodnak.
dióburok fúrólégy kártétele
Csonthéjas gyümölcsfáinkon egyre intenzívebbé válik a lombhullás. Ez egyrészt természetes jelenség, de több gyümölcsösben ebbe jelentős mértékben besegítenek a levélbetegségek is. Két kórokozó meghatározó ebben a folyamatban, egyik a csonthéjasok sztigminás levélfoltossága, a másik pedig a blumeriellás levélfoltosság, de ez utóbbi inkább a cseresznyét és a meggyet támadja meg. Ha tömeges a lombozat hullása, erre a két kórokozóra gyanakodhatunk. Kajszinál még a gnomóniás levélfoltosság is okozhatja a korai lombvesztést. Az őszi rezes- kénes lemosó permetezés elvégzésével, valamint a lehullott levelek összegyűjtésével és komposztálásával sokat tehetünk a jövő évi egészséges lombozat érdekében.
meggy blumeriellás levélfoltossága
Őszibarackon a szüret utáni gombaölő szeres kezelések elmaradása és a meleg nyárutó miatt igen jelentős a lisztharmatos hajtásvég fertőzés, tehát itt is érdemes elvégezni az őszi lemosó permetezést.
