Az Agrárközösség pályázati szakértője összesítette az áprilisban megjelent integrált vízháztartási tájékoztatót, amellyel számszerűsítve is bemutatja, hogy mekkora a baj.
2019. márciusában az ország különböző területein különböző mennyiségű csapadék hullott, de sehol nem haladta meg a 42 millimétert. A felső érték még jónak is tűnhet, de ez az ország nyugati határánál jelentkezett, és kevesebb mint az ország 1%-át érintette.
Az első negyedévet figyelembe véve sem volt más a helyzet, mivel erre az időszakra vetítve 38 mm csapadékhiány volt mérhető az időszakos átlaghoz képest.
A csapadékhiány mellett a globális felmelegedés eredményeként kialakuló éghajlatváltozást tökéletesen mutatja a léghőmérséklet nagymértékű emelkedése. Március hónapban az országos területi átlagérték 8,3 C° volt. Ez sokévi (30) márciusi átlaghoz viszonyítva 3,2 C°-os emelkedést mutat.
A csapadékhiány és a felmelegedés együttes hatása okozza a talajnedvesség csökkenését, ami március hónapban a legfelsőbb talajréteg esetében (0-20 cm) 20-30%-kal alacsonyabb volt a februári értékekhez képest.
A talajok vízháztartási állapota tovább romlott, a tartalékok csak az alsó talajrétegekben állnak rendelkezésre, mely a növények kezdeti fejlődési szakaszában nem érhető el.
És ami azt illeti, a második negyedév sem tűnik túl biztatónak, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2019. március 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint áprilisban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb, májusban az átlagosnál melegebb és szárazabb, júniusban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb időjárás valószínűsíthető.
A havi középhőmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi előrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlag került feltüntetésre):
Ahol öntözés kiépítésére nincs lehetőség, ott érdemes felmérni azt, hogy milyen aszálytűrő kultúrákat lehet vetni, amivel elkerülhető a nagyobb mértékű veszteség.
A tavaszi aszály elkerüléséről már nem beszélhetünk, maximum annak mértéke változhat. Az előrejelzések bekövetkezésével az alábbi ábrán szereplő mértékű aszály várható:
Javaslom, hogy mindenki vonja le a következtetést az adatok alapján és határozza meg, mit tud tenni az aszálykárok elkerülése érdekében.
A döntést nem tudjuk meghozni senki helyett, de segíteni tudunk annak, aki belátja, hogy változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz.
Török Zoltán,
pályázati szakértő
A cikkben felhasznált adatok forrása: INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNYÉRTÉKELÉS 2019. április – kivonata. Készítette: Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
