Kukoricavetés a szárazságban – Precíziós gazdálkodás és víztakarékosság a Balogh-Farm Tépe Kft.-nél
Berettyóújfalu határában is nagy erőkkel dolgoztak a mezőgazdasági gépek április végén, hiszen a Balogh-Farm Tépe Kft. területein is megkezdődött a kukorica vetése - természetesen modern szemlélettel, folyamatosan fejlesztett gépparkkal és a helyspecifikus gazdálkodás jegyében. A Debrecent elkerülő autópálya mellett fekvő táblán a Dekalb DKC 4943 hibridje került a talajba, átlagosan 73 000-es tőszámmal, ám a csapadékszegény időszak miatt idén ezen némiképp csökkenteni kellett.
HEKTÁR: No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Ekkora kárt tud okozni a kukoricamoly első nemzedéke
Kukoricamoly ellen már az első nemzedéknél kiemelten fontos a védekezés. Ez derült ki az FMC-Agro kardoskúti üzemi kezeléséből, melynek során az első rajzáscsúcs idején egy táblán teljesen elmaradt a rovarölő szeres kezelés, a második nemzedék ellen pedig csak a terület felét kezelték le.
Mi lesz a hazai zöldségtermesztéssel?
A csökkenő növényvédő szer paletta, az egyre nagyobb munkaerőhiány, a növekvő előállítási árak miatt eddig is többen feladták már a termesztés ezen formáját. Idén a fagyos, szeles tavasz, valamint a berobbanó COVID-járvány még több termelőt bizonytalanított el. Vajon van még jövő ebben az ágazatban? Merre kell a termelőknek és a termékfejlesztőknek, szaktanácsadóknak venni az irányt, hogy fent tudjanak maradni? Hegedűs Richárddal beszélgettem erről, aki a Seedplus Kft. termékfejlesztő szaktanácsadójaként sok zöldségtermesztő gazdaságot látogat rendszeresen, s mivel maga is gazdálkodik, minden oldalról rálát a szegmenset érintő aktualitásokra.
Mi lehet az ukrán csatlakozás után a gabonapiaccal?
Az idei év nem a legrosszabb eredményeket hozta gabonatermés tekintetében. Hogy mi határozza meg az árak alakulását, hová lett, vagy hová lesz az Ukrajnából származó, gyakran kérdéses minőségű termény, és ez hogyan csapódik le az európai uniós élelmiszerláncban, arról érdemes tájékoztatni a magyar fogyasztókat is. A témával kapcsolatos kérdéseket körüljárva, és vezérelve attól a szándéktól, hogy derüljön több fény a valóságra, Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével készült interjú.
Édesburgonya: egy igen takarékos és hasznos növény - még a homoktalajokon is
Az édesburgonya, vagy batáta, Magyarországon egyelőre új kultúrának számít. A trópusi származású növény sok napfényt és meleget igényel.
Miután a talaj tömörödöttségére igen érzékeny, az Ásotthalom-környéki, laza szerkezetű homoktalajokon kiválóan termeszthetőnek bizonyul...
A terület adottságait kihasználva vágott bele a kultúrnövény termesztésébe a Bivalyos Tanya családi gazdaság is, ahol immár több mint 30 éve folyik sikeres batátatermesztés, és amely mára Magyarország vezető édesburgonyaszaporítóanyag-előállítójává nőtte ki magát.
Ultrahangos vadriasztóval védik a fácánokat, nyulakat
A mezőgazdasági munkák során is számos megoldással lehet védeni a biodiverzitást, a beporzókat vagy éppen az apróvad-állományt - legyen szó mezei nyúlról, fogolyról vagy éppen fácánról. A magas növényzetben megbúvó állatokra azonban különösen nagy veszélyt jelent az első, tavaszi kaszálás.