Harmónia a szőlőültetvényekben
(Dr. Hajdu Edit)

SZŐLÉSZET

Őshonos szőlőfajták a Duna menti borrégióban
(Dr. Petar Cindrić, Dr. Hajdu Edit)
A Duna menti borrégióban termő őshonos szőlőfajták borai különlegesek, egyediek, kizárólag ehhez a régióhoz kapcsolódóak. Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar Karlócai kísérleti telep szőlőfajta-gyűjteményében beállított 20 éves kísérlet eredményei alapjám mutatják be a szerzők 17 őshonos szőlőfajta termesztési és borászati értékét.

A magvatlan csemegeszőlő fajták jelentősége
(Dr. Teszlák Péter)
A cikkben betekintést nyerhetünk a szőlő magvatlanság kialakulásának biológiai hátterébe, a nemzetközi trendek alakulásába néhány hazai vonatkozással kiegészítve, továbbá a még újnak számító nemesítési eredményekről, új fajták jellemzőiről olvashatunk.

Visszatekintés a 70 éves pécsi Intézet szőlészeti kutatási tevékenységére, eredményeire
(Dr. Kozma Pál, Dr. Csikászné Dr. Krizsics Anna)
A jubileumi évfordulót ünneplő pécsi Intézet és jogelődjeinek története az 1880-ban életre hívott Országos Filoxéra Kísérleti Állomás jogutódjaként létrejött Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet 1896-os alapításáig vezethető vissza. Az írásból megismerhetjük, hogy az elmúlt hét évtizedben melyek voltak, a fő kutatási irányok a biológiai alapok megőrzése, fejlesztése terén, a termesztéstechnológiát érintően. A szerzők bemutatják az intézmény borászati fejlesztő munkáját és a borpiaci programokat is.

A szőlő szaporítóanyag-előállítás tendenciái, aktuális kérdései
(Dr. Korbuly János, Nagy Áron)
Az összefoglalóban visszatekintés olvasható a hazai szőlő szaporítóanyag előállításának elmúlt negyven éves történetére, majd a jelenlegi helyzet bemutatása során megtudhatjuk, hogy miként alakul a fajtatípusok és fajták aránya a telepítésekben, továbbá mi áll ezek hátterében. Az írás befejező része a jövőt vetíti előre, azt, hogy mi várható 2022 után a szőlő szaporítóanyag-előállítás területén.

A szőlőfajták szárazságstressz tűrése
(Dr. Baglyas Ferenc)
A növény vízfelvétele és vízleadása folyamatos. Meleg nyári napon óránként kicserélődik a levélben lévő teljes vízmennyiség. A transzspiráció nem csupán vízfelvételt és ezzel állandó oldatáramlást tesz lehetővé a növény szállítórendszerében, hanem hozzájárul a növény hűtéséhez is. Nagy hőkapacitása révén a víz csökkenti a növényben a hőmérsékletváltozás sebességét. A vízháztartási kísérletetben, melyben üvegházi körülmények között vizsgálták szőlőfajták transzspirációs vízleadását az az eredmény született, hogy a két kísérleti évben (2017, 2018) a Kadarka és a Cserszegi fűszeres gazdálkodott legjobban a vízzel.

Az éghajlat változása és a szőlő fenológiai válaszadása a Soproni és a Zalai borvidéken
(Kovács Erik, Dr. Puskás János, Dr. Kozma Katalin)
A szerzők a Zalai és a Soproni borvidéken végzett vizsgálataik során arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb szőlőfajták miként reagáltak az éghajlat változásának regionális hatásaira, illetve kidolgoztak egy szőlő érési indexet is.

A szőlőültetvények talajainak erózió elleni védelme
(Dr. Horváth Jenő, Dr. Szabó József, Horváth Katalin)
Az erózió elleni talajvédelem lényege, hogy a csapadék túlnyomó hányada a talajba kerüljön és a termesztendő növények számára elérhető módon rendelkezésre álljon, míg a talajfelszínre becsapódó esőcseppek ne okozzanak nagy kárt a talajszerkezetben, az elfolyó víz pedig minél kevesebb talajhordalékkal távozzon a lejtőről. A hegyvidéki szőlőültetvények erózió elleni védelme érdekében teraszozással lépcsőzhetjük a 12-40%-os meredek hegyoldalakat lecsökkentve a lejtők esését, illetve a lejtők hosszát. A makro- és mikroteraszos talajvédelmi eljárások mellett széles körben terjedt el a szőlők lejtő irányú művelése, amikor a sorközöket gyepesítéssel védik a vízerózió ellen. Arról, hogy milyen fűfajokat érdemes használni, az összefoglalóban található részletes ismertetés.

Kincs a talpunk alatt – gyakorlati tapasztalatok a talajápolásban
(Dr. Varga Zsuzsanna és mtsai)
A szőlőtelepítés előtt a talajokat megfelelő állapotba kell hozni ahhoz, hogy az abba ültetett oltványok a fejlődésükhöz optimális körülmények közé kerüljenek. A talajt először 80-100 cm mélyen (manapság inkább csak 60-80 cm-ig) szükséges megforgatni (rigolírozás), majd feltöltő trágyázásban részesíteni. A talaj megfelelő állapotának fenntartásához hozzátartozik a monokultúra okozta diverzitás-szegénység csökkentését célzó talajtakaró növényzet kialakítása is. Mindezt a természetre is rábízhatjuk: a helyi viszonyokat (taposás, tömörödés, bolygatás) tűrő gyomflóra magától visszatelepedik. A másik lehetőség, amikor a szőlő igényeit figyelembe véve olyan növénytakarót alakítunk ki a sorokban és a soraljakban, amihez a vetőmagot mi juttatjuk a talajba (vagy épp a talajfelszínre). A takarónövényzet helyes megválasztása elég összetett kérdés. A helyes válasz kialakításához nyújtanak segítséget a cikkben megfogalmazott gondolatok.

Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás
(Dr. Donkó Ádám és mtsai)
A hazai szőlőültetvények „zöldítése” során körültekintően kell eljárnunk, ugyanis többek között figyelmet kell fordítanunk az ültetvény korára, kondíciójára, a talajféleségre és a talaj vízellátottságára. Az alkalmazható megoldások között megtalálható a természetes gyomflóra meghagyása, időszakos takarónövényzet kialakítása és a fajgazdag sorköztakaró létrehozása. A szerzők az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és partnerintézményei által 2012-től végezett on-farm vizsgálatok eredményei alapján bemutatják, hogy mely fajok alkalmasak a szőlőültetvények sorköztakarására.

A szőlőültetvények telepítés előtti alaptrágyázása
(Horinka Tamás)
A telepítés előkészítése „az ültetvény fundamentuma”, több évre meghatározza a szőlőben végzett munkáink eredményességét. A telepítést megelőző alaptrágyázás célja a talajszerkezet javítása a lehetőség szerinti mélységig, a tápanyagviszonyok korrigálása, megfelelő szintre emelése. Mindehhez rendelkezésre állnak szerves és műtrágyák. A kijuttatandó anyagok és mennyiségük megválasztásánál figyelembe kell venni számos tényezőt, így a, felvehető tápelemek helyzetét, a kicserélhető kation tápelemek arányát és a mikrotápelem-ellátottságot is.

A szőlő metszésének ideje
(Dr. Kocsis László és mtsai)
A metszés a termőegyensúly – azaz a termésmennyiség és a hajtásnövekedés összhangja – beállításának, fenntartásának az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai művelete, amely végezhető ősszel és tavasszal is. A különböző időpontokban történő metszés előnyeit és hátrányait elemzi az írás, emellett három helyszínen e témában zajló kísérletek terméshozamra és -minőségre vonatkozó eredményét is közzé teszi.

Az ampelográfiai módszerek fejlődése a „kicsi vagy nagy”-tól az elliptikus Fourier leírókig
(Dr. Bodor Péter, Dr. Varga Zsuzsanna)
Bátran mondhatjuk, hogy a szőlőfajták leírásának eszköztára minden képzeletet felülmúló. A fajták bemutatásakor a növénynek olyan sok részét jellemezzük, hogy mindegyikhez más és más módszertan alkalmazása szükséges. A leírás alapulhat szubjektív mutatókon, melyek rutinszerű használata nagy odafigyelést és több év(tizedes)es tapasztalatot igényel, míg más eljárások kizárólag objektív, metrikus paramétereken alapulnak. Jelen tanulmányban bemutatunk néhányat a hagyományos ampelográfiai eljárásokból, és időrendben haladva kalauzoljuk az olvasót a napjainkban elterjedt módszerekig.

Egészséges edénynyalábok, optimális nedvkeringés, egészséges növények (x).
A Vitaséve – mely a Valagro legújabb, Magyarországon most piacra kerülő speciális készítménye –, az edénynyaláb-elzáródás miatt kialakuló korlátozott tápanyag- és vízfelvételre jelent megoldást

NÖVÉNYVÉDELEM

Milyen is volt a 2018-as évjárat és vajon mire számíthatunk 2019-ben?
(Dr. Dula Bencéné)
A 2018-as évet jellemző időjárás felidézését, a szőlő fejlődésének bemutatását és a növényvédelmet érintő jellegzetességek, a fertőzési viszonyok elemzését követően a 2019-es kilátásokról, a várható károsítók megjelenéséről olvashatnak az összefoglalóban. Érdemes megfogadni a hasznos tanácsot: jó gazda módjára készüljünk fel minden lehetséges kihívásra, a várható legrosszabb forgatókönyvre, így talán kevesebb hibát vétünk.

Kazmotécium, micélium, konídium hada … (x)
(Dr. Fenyves Tibor)
A Sumi Agro technológiai ajánlatában továbbra is – mint a szőlő lisztharmat elleni védekezés alappillére – a Cyflamid szerepel. A cyflufenamid hatóanyag egy új kémiai hatóanyagcsoport első képviselője. A rezisztenciatörés nélkülözhetetlen eleme. Sumi Agro Hungary Kft. növényvédőszer-palettáján szerepel a Toledo. A lisztharmat ellen használható készítmény tebukonazol hatóanyagot tartalmaz, ideális szuszpenziós (SC) formulációban.

Tapasztalataink a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésével kapcsolatban és a kórokozó jövőjének kérdései
(Dancsházy Zsuzsanna)
Öt év telt el azóta, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazmát szőlőben kimutatta a hatósági laboratórium. A károsító jövőbeli státusza, az, hogy karantén károsító marad-e vagy sem, egyelőre még nyitott kérdés. A cikkből megismerhetjük hazánk ezzel kapcsolatos állásfoglalását, valamint áttekintést olvashatunk a szőlő aranyszínű sárgaság betegség magyarországi előfordulásáról, terjedéséről.

A szőlő patogénmentesítése modern szövettenyésztési eljárások alkalmazásával
(Oláh Róbert, Turcsán Mihály, Lázár János)
A nagy hatékonyságú szövettenyésztési eljárásoknak növekvő szerepe van a kiváló minőségű szőlő szaporítóanyag-bázis kialakításában és fenntartásában. A NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutatóállomásán jelenleg többféle eljárást alkalmaznak rutinszerűen a patogénmentesítés során, így merisztéma- és hajtáscsúcs-tenyészeteket, kemoterápiás eljárást és szomatikus embriogenezist.

A szőlő kártevői elleni készítmények száma csökken (x)
A Syngenta szőlőtermesztőknek szóló ajánlatában a kártevők elleni készítmények szerepelnek, így atkák ellen a Thiovit Jet és a Vertimec Pro-t érdemes alkalmazni, a kabócák ellen engedélyezett készítmény jelenleg a Syngenta kínálatában a Karate Zeon, és ha elsősorban molykártevők ellen szeretnénk védekezni, az Affirm ideális készítmény.

Atkák és a szőlőfajták
(Dr. Hajdu Edit)
A 2018-ban tapasztalt, az átlagosnál kedvezőbb időjárás hatására már kora tavasszal a szőlőtőkék is fejlődésben 3 hetes előnnyel indultak. Megúsztuk a peronoszpórát, de a lisztharmat ellen védekezni kellett. A szőlő kártevői között rendkívül nagy mértékben felszaporodtak a parányi szervezetek, az atkák főként a szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka, így ez az év is alkalmas volt a szőlőfajták atkaérzékenységének megfigyelésére.

Atkaölő szert keres? Válasszon magyar találmányt! (x)
A Chinoin Rt. növényvédő szer üzletágának utódjaként működő Agro-Chemie Kft. idén is elérhetővé tette a gazdálkodók számára a diflovidazin hatóanyagú Flumite 200 atkaölő szert Magyarországon.

Fenyegető veszélyek a szőlő növényvédelmében. Beszámoló
(Dr. Princzinger Gábor)
A szőlő szaporítóanyag-előállítás és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdései címmel regionális szakmai rendezvényre került sor ez év márciusában, Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Kara szervezésében, több társrendező szervezet, valamint a BASF és a Bayer növényvédelmi cég együttműködésével. Annak ellenére, hogy sokfelé még tartott a szőlő metszése, és már zajlottak a kora tavaszi munkák, igen sokan jelentek meg a program szerinti előadások meghallgatására. Jól tették, sok hasznos információt hallhattak az előadóktól.

„Nagyágyúk” helyett Delan® Pro (x)
Szőlőperonoszpóra ellen Delan Pro a BASF ajánlatában. A kontakt hatású gombaölő szer ditianon hatóanyag mellett foszfonátokat tartalmaz.

Növényvédelmi gyakorlat két különböző adottságú termőhelyen
(Ifj. Gál Csaba)
A Gál Szőlőbirtok és Pincészet két eltérő adottságú borvidéken gazdálkodik. Ebből kifolyólag évjáratonként megtapasztalják a két borvidék növényvédelmi hasonlóságait és különbségeit. Jelen cikk célja a növényvédelem gyakorlati tapasztalatainak megosztása a két eltérő adottságú borvidék vonatkozásában. A szerző a növényvédelmi technológiát befolyásoló tényezőket és a konkrét növényvédelmi észrevételeket, esetenként célokat ismerteti a két termőterület tükrében kitérve a gyomirtásra is.

A szőlővédelemről hallottuk Szekszárdon, a Bayertől . Beszámoló
(Dr. Princzinger Gábor)
Ez év februárjában országos körútra indultak a Bayer Hungária Kft. szakemberei, hogy meghívott társelőadókkal közösen négy borvidék termesztőinek beszámoljanak a szőlő növényvédelmének néhány kiemelten fontos problémájáról, és bemutassák legújabb növényvédő szereiket. Írásunk a szekszárdi rendezvényen elhangzottak alapján készült.

Egy furcsa év margójára (x)
A Bayer termékei közül 2018-ban az ültetvényekben a két legnagyobb felületen felhasznált készítmény a Calypso és a Luna Experience volt . Nem véletlen, hiszen két nagyon megbízható növényvédő szerről van szó . Az állókultúrákban a Calypso az egyik legszélesebb hatásspektrummal rendelkező rovarölő szer, míg a Luna Experience az egyik legszélesebb hatásspektrumú gombaölő szer.

BORÁSZAT

A klímaváltozás érzékelhető hatása a borászatban
(Kővágó Róbert)
Minden magyar borvidéken, de különösen a Kunsági borvidék területén kiemelt fontosságú a klímaváltozás vizsgálata, mert alapvetően is egy szélsőséges időjárási viszonyokkal rendelkező területről van szó. Mára a helyzet tovább súlyosbodott, és már konkrét borászati vonatkozásai is érzékelhetők a klímaváltozásnak, így hatása van az alapanyagra (szőlőtermésre), számítani kell a következményeire a borkészítés folyamán és a borminőség kapcsán, továbbá meghatározza a borkészítés energetikai folyamatait is.

Prémium gondoskodás a prémium borokért (x)
(Hornyák Ildikó)
A szőlőtermesztés során mindenkinek feladja a leckét a tény, hogy évről évre újabb hatóanyagokat vonnak ki a forgalomból. Egyre inkább szűkül azon szereknek a köre, amelyekhez fordulni lehet. Vannak innovatív vállalkozások, amelyek más irányban is keresik a megoldást. Erről kérdeztük Varga Mátét, a badacsonyörsi Varga Pincészet szőlészeti ágazatvezetőjét.

A tokaji bor jövője
(Müller István)
Hogyan alakult a Tokaji borvidék története a rendszerváltást követő években? Melyek a legsürgetőbb feladatok bormarketing területén? E kérdésekre és a borvidék jövőjét érintő kihívásokról olvashatnak összeállításunkban.

Idén is sikeres volt a Syngenta borversenye! Beszámoló
(Dr. Princzinger Gábor)
Ebben az évben 18. alkalommal rendezték meg a Syngenta országos borversenyét, szokásos helyszínén, Siófokon. A nagykorúvá érett nemes vetélkedőt – immáron SynVino néven – soha nem látott érdeklődés kísérte a szőlész-borász szakma részéről: 559 érvényes nevezés érkezett a borversenyre. 21 borvidékről küldték a mintákat, legnagyobb számban a kunsági, a tokaji, a szekszárdi, a mátrai és a neszmélyi borok képviseltették magukat. Ezzel a borverseny az egyik legnagyobb független megmérettetéssé lépett elő hazánkban.

GÉPESÍTÉS, GÉPEK

Bemutatkozik az új PELLENC GRAPE’S LINE… (x)
(Olajos Sándor)
Az utóbbi években a szőlőtermesztésben is igyekeznek minél több technológiai műveletet gépesíteni. Fokozottan jellemző ez a szüretre, amely a szőlőtermesztők számára az év legfontosabb eseménye, hiszen akkor dől el, hogy mennyire eredményes esztendőt zárnak. Az új PELLENC GRAPE’S LINE szüretelő család 5 új modellt kínál, a legegyszerűbb, mechanikus beállításútól, az EASY SMART rendszerrel ellátott, SELECTIV’ PROCESS válogató egységgel fölszereltekig, így a kis területtel rendelkező szőlőtermesztőktől a legnagyobb borászatokig mindenki kiválaszthatja a saját igényének legmegfelelőbbet.

Tavaszi munkák a szőlőben
(Dr . Csizmazia Zoltán)
A szőlőültetvényekben tavasszal többféle feladatot kell végrehajtani, amelyek műveleteit és gépeit ismertetjük. Elsőként a szőlővesszők kötözéséhez használható gépeket mutatjuk be, majd áttérünk a szőlő nyitására, lemosó permetezésére, a törzsek tisztítására és tápanyagellátására, végül a cikk az ültetvények sorközeinek ápolásával zárul.

PXVI szőlészeti sorköztárcsa (x)
(Gazsi Zsolt) .
A QUIVOGNE által kínált tárcsás boronák egyik különleges tagja a PXVI fantázianévre hallgató, x-elrendezésű szőlészeti sorköztárcsa.

Újdonság az ültetvénytraktorok piacán
(Kosztolányi Attila)
Különösen a szőlőtermesztés terültén innovatív megoldásokat nyújtó, 1883-ban alapított PIERRE Trattori észak-olaszországi (Silvano d’Orba) családi vállalkozásban immár három generáció óta apáról fiúra száll a traktorgyártás hagyománya. Mindezt napjainkban egyfajta manufaktúraként teszik, ugyanis az évente legyártott traktor darabszám nem éri el a százat. Jelen írásunkban a szőlőtermesztés és -művelés iránt érdeklődő olvasóink számára az olasz gyártó kínálatából a P135.80-as újdonságot mutatjuk be, amely számos, az ültetvénytraktorok piacán egyedülálló megoldást – egyszerre törzscsuklós és elsőkerék-kormányzás, megfordítható irányú kormányzás – vonultat fel.

Az analóg ampelometriából a digitális dűlőkbe
(Dr. Nagy Attila, Dr. Bálo Borbála)
A kockáspapír ideje tehát lejárt. A digitalizáció korában a globális helymeghatározó rendszernek (GPS) köszönhetően adott a lehetőség, hogy a szőlészetben a helyszínek, vagy akár a növényegyedek georeferálással kerüljenek feljegyzésre. Így az objektumok a későbbiekben nagy biztonsággal visszakereshetők lesznek, a koordináta pontok alapján pedig azokra egyszerűen rátalálunk, a kezeléseket célzottan odairányíthatjuk. A távérzékelési lehetőségek birtokában nagyon jó felbontású képek állnak rendelkezésre, a drónok segítségével is felmérhetők az ültetvények. Ezek a felvételezések a céltól függően történhetnek valós, vagy hamis színeket megjelenítő eszközökkel, illetve az általunk nem látható tartományba eső hullámhosszú fény mérésével nagyon megbízható ismereteket szerezhetünk növényeinkről. Hogy pontosan mire használhatók a távérzékelés adta lehetőségeket, arra az írásból derül fény.

EGYÉB SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK

Tallózás külföldi szaklapokban
(Összeállította: Polgárné Balogh Eszter)
Neurális hálózatok a gyomirtás szolgálatában
Újgenerációs madárijesztők – madárriasztó drónok a szőlőültetvényekben
A levelek a legérzékenyebb környezeti szenzorok
Teutonoktól a Rizling nemzedékig

Agrármúltunk nagyjai. Soós István (1902-1959)
(Kurucz Miklós)
Az Agrármúltunk nagyjai című sorozatunkban ebben a hónapban Soós István borászati szakember életútját mutatjuk be.

MELLÉKLET

Termékválaszték a szőlő növényvédelméhez
(Összeállította: Schmidt Ágnes, Rózsahegyi Péter, Dr. Varga László)