Mindannyian emlékszünk, hogy a 2018-as ősz mennyire száraz volt. Sokfelé a repce a zsákban maradt és majdnem mindenki panaszkodott, hogy a búzavetésnél is milyen szárazok a talajok.
Mit lehet tenni, hogy a vetőmag kikeljen? Mindenki automatikusan mélyebbre, kb. 5-6 cm-re vetette a búzát. Sokat beszélgettünk, tanakodtunk, hogy vajon ez a jó megoldás vagy esetleg mégis a 2-3 cm – normál esetben optimális – mélység maradjon. Miért dilemmáztunk? A sekély vetésnél jobb a bokrosodás, mélyre vetett magvak esetén rosszabb.
Nagyon jól jött a Saaten Unionnal együtt elvégzett kísérlet! A kísérletet kétféle vetőmaggal végeztük: normál és kalibrált(!) vetőmaggal. A búza csírázásához a mag súlyának kb. 60%-ával megegyező súlyú vízre van szükség. A szárazságban az apró magvak könnyebben kicsíráznak, de akár hamar ki is pusztulhatnak. A csírázáshoz az igen nagy magnak sok vízre van szüksége, és ezen felül a fiatal növény sokáig él is a magból, így nincs rákényszerülve a gyökérképzésre. Azt tapasztaltuk, hogy a kalibrált vetőmag nagyobb arányban és egyenletesebben kelt.
A vetésmélység kísérlet (2-2,5; 4-4,5; 6-6,5 cm) megmutatta, hogy akár kalibrált, akár nem kalibrált vetőmagról van szó, minél sekélyebben van a földben, annál jobb, ill. nagyobb a bokrosodás és a gyökértömeg!
Egy másik kérdés: mivel betiltották a rovarölő szeres csávázást, mi lesz a korai vetésű növényekkel? Ajánlott legalább gombaölő szeres csávázást elvégezni, és 1-2 héttel később vetni a korai vetéseket! A jó bokrosodás érdekében, a sor mellé vagy a sorba pedig műtrágyát juttassunk ki! Lehet ez aprószemcsés starter mikrogranulált műtrágya, vagy hagyományos NP. A nagy dózist kerüljük, mert ha a növény a közvetlen környezetében nagy mennyiségű műtrágyát talál, akkor bizony nem fejleszti a gyökereit, „ellustul” és stressz esetén nem tud reagálni.
Egy következő kísérlet a búza szemenként vetése! Addig, míg 4-4,5 millió csírát vetünk, nem látszik semmi különös, az állomány szép haragos zöld. Azonban, ha lemegyünk a vetési normával 2-2,5 millió csírára, akkor azt tapasztaljuk, hogy találunk olyan helyeket, ahol a vetőmag csokrosan helyezkedik a talajban, olyan helyeket, ahol nincs vetőmag, és megint olyanokat, ahol jó a távolság. Az alacsony csírával történő vetésnél arra kell törekedni, hogy az állomány egyenletes legyen, minél kevesebb legyen a csokros vetés és a kihagyás! Ugyanaz a mennyiségű búzavetőmag szemenként elvetve kb. 20 kg N hatóanyaggal kevesebből tudja elérni azt a termésszintet, mintha hagyományos módon vetettük volna. Azt is tapasztaltuk, hogyha a vetőmag relatív szűk kalibrálási intervallumban van, akkor normál vetésnél is jobb és egyenletesebb a növények közötti távolság.
A tavaszi szemlék során az ősszel látottak és sejtettek beigazolódtak, ugyanis a sekély (2-2,5 cm), szemenként vetett állomány néz ki a legjobban. A nagy csíraszámmal vetett állomány az elején jobban mutat, de a bokrosodás végével és a kalászolásnál a különbség eltűnik.
Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy minél egyöntetűbb a vetőmag, annál jobb a vetőgépben a keresztirányú és hosszanti eloszlás; és a HORSCH legújabb, SingularSystem csoroszlyával történő vetéssel, ahol a vetőmagot egy extra fogókerék ágyazza be a talajba, sokkal stabilabb és biztonságosabbá vált a vetés. Ugyanezen a csoroszlyán keresztül műtrágyát is tudunk úgy a talajba – a vetőmag közvetlen környezetébe – juttatni, hogy az nincs kontaktusban a vetőmaggal!
Az AXIÁL mint a HORSCH gépek forgalmazója, rendelkezik olyan bemutatógépekkel, amelyekben az előbb említett felszereltségeket megtaláljuk, így bárkinek lehetősége lehet az értékesítő kollégákkal bemutatókat egyeztetni és saját körülményei között a gépeket kipróbálni!