A csatolt képen látható kb. 5 éve ültetett kőrisünket megfúrta számomra nem ismert rovar. Sajnos nem vettem eddig észre, mert általában a fák leveleit nézem, vagy a gyümölcsfákat, mert ott szoktam gyakoribb tetű-gomba támadástól tartani. Ezt a fát már majd két méteresen vettem, hogy rögtön élvezhető látványt adjon. A felfedezett nyílásnak a nagyobb bejáratából indul egy 20(!) cm hosszú, fél centi átmérőjű járat a fa törzsével párhuzamosan felfelé. Remélem még megmenthető a fa, a kérdésem, hogy hogyan is kezeljem le ezt a hosszú járatot, kell-e rovarölő szerrel kezelni, vagy csak elég betapasztani? És ez a tapasztás mivel történjen?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A kőrisfa törzsén látható lyuk meglehetősen nagy, a benne élő lárvának az átmérője is hasonló méretű. A rovarjárat jellemzően kör alakú, leírásából többet nem tudunk meg.
Kőrisfák speciális rovar kártevője Európában terjedő kőrisrontó karcsú díszbogár (Agrilus planipennis), melynek lárvái a kőrisek kérge alatt élnek, ott készítik kanyargós járataikat. Ezek járatmérete és a kibújó bogarak röpnyílása lényegesen kisebb, alakja ovális, D betűhöz hasonló. Jelen esetben a lyuk mérete és alakja alapján ennek a bogárnak a jelenléte kizárt.
Erdei- és díszfákon, valamint gyümölcsfákon is gyakorta károsít a nagy farontó lepke (Cossus cossus) lárvája. A lárva nagyméretű, több cm hosszú, kifejlett állapotában több mm széles, hússzínű, barna fejű és fejlett rágó szájszervvel rendelkezik. 2 évig fejlődik a fában, addig ott táplálkozik, rágja a faszövetet. Járatainak készítése közben roncsolja a víz-és tápanyagszállítást végző edénynyalábokat, nehezíti, majd leállítja a fa vízszállítását, aminek következtében a fa koronája részlegesen vagy teljesen elhal, kiszárad.
Levelében említi, hogy a járat körülbelül 20 cm és egyenes. A fatörzsben élő lárvák ellen mechanikai módon tudunk, szoktak védekezni: viszonylag kemény, de még hajlítható drótot kell a járatba benyomni, követve annak alakját, addig, amíg a lárva puha testét a drót szét nem nyomja. A drótot mozgatva, forgatva törekedni kell a biztos eredményre. Ezután még szoktak a járatba bármelyik rovarölő szer permetezésre javasolt töménységű oldatából bőségesen befecskendezni. Végül 1-2 óra múlva a lyukat légmentesen javasolt lezárni pl. faseb-kezelővel. A járatban esetleg életben maradt lárva megölése rovarparazita mikrobiológiai készítményekkel is megvalósítható, melyek talajban lakó rovarok ellen engedélyezettek (Bora, Artis, Nemastar).
Amennyiben a dróttal biztosan sikerült a kártevőt hatástalanítani, rovarölő szeres kezelés nem feltétlenül szükséges. Próbálják meg lefelé is keresni a járatot, arra is folytatódhat. Ahol a lyuk van, alatta a fatörzs tövében a lárvát jelzi a törzsből kitolt rágcsálék kupaca, ennek színe, állaga eltér a talajtól. Érdemes a földfelszínt is figyelni. Érdemes a harkályok jelenlétét is figyelni, a kőrisfa rovarjáratát harkály nagyobbította meg, biztosan többször is „dolgozott” a lyuk környékén.
A fában élő kártevők ellen csak megelőzően tudunk védekezni, azt kell megakadályozni, hogy a farontó lepke tojásait lerakja a fatörzsre. Ha ezt nem vesszük észre, utána már csak a drótos megoldás marad. Megelőzés része a fák jó kondícióban tartása: a fatörzs körül a korona alatt a talajt takarni, árnyékolni kell, száraz meleg időszakokban 10-14 naponta nagy vízadaggal öntözni kell a talaját, pótolni a vízhiányt. A gyeppel együtt öntözött fa vízhiányban szenved, az a vízmennyiség, ami a fűnek elegendő, a fáknak semmi. A szárazságban, tűző napon élő fák legyengülnek, és a rovarok fokozott támadásának vannak kitéve.
