Veteményesemben sajnos idén is felütötte a fejét a paradicsomvész. Hogyan védekezhetnék ellene?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A paradicsomvész, vagyis a fitoftórás betegség (Phytophtora infestans) a paradicsom mellett a burgonya legjelentősebb gombás betegsége is. Rendszeresen előfordul, főként csapadékos időjárás esetén a lombot teljes mértékben károsíthatja, mely következtében jelentős mértékű terméskieséssel kell számolnunk. A tünetek a levélen, levélnyélen, a száron és a bogyókon is egyaránt megtalálhatók.
A levélen kezdetben szürkés-zöld és vizenyős, majd zöldes-barna, elmosódott szélű foltok jelennek meg. A foltok a levél fonáki részén, leggyakrabban az egészséges és beteg rész határán jelennek meg. A levelek később elszürkülve lehajlanak, majd elszáradnak. A levélnyélen és a száron szabálytalan alakú és nagyságú vizenyős, majd sötétbarna foltok láthatók. A fertőzött bogyókon nagyméretű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok utalnak jelenlétére. A bogyó belső része is elszíneződik, az érett termések pedig könnyen rothadásnak indulnak. Jellegzetes tünet továbbá minden fertőzött növényrészen a fehér sporangiumtartó gyep megjelenése is.
A kórokozó áttelelése az elhalt növényi részek segítségével lehetséges, valamint a burgonya gumóján és a talajban is fennmaradhat. Fertőzésének lefolyását a hőmérséklet és a növények felületének nedvesség-időtartama szabályozza. Még fertőzéséhez hűvösebb 12–15 °C léghőmérséklet kedvez, a fertőzés utáni időszakban viszont magasabb 18–22 °C kedvező számára. A növények felületének néhány órán át tartó nedvessége már elegendő a fertőzés kialakulásához.
A védekezés alapját a megelőzés képezi. A különböző fajták fogékonyságában eltérések tapasztalhatóak, melyet a palánták vagy magok megvásárlásakor már szem előtt tarthatunk. A fémzárolt vetőmagok beszerzésének, a vetésforgó betartásának és szellősebb tőtávolságok kialakításának is nagy jelentősége van a kórokozó elleni védelemben. A növénymaradványok megsemmisítése, az állomány gyommentesen tartása és a harmonikus tápanyagellátás mind-mind az egészséges növényállomány kialakulását szolgálja.
A kémiai védekezés szempontjából is a megelőzést fontos szem előtt tartanunk, ezt már május második felében el kell kezdeni és az időjárásnak megfelelően a tenyészidőszak végéig kell folytatni. A betegség megjelenésekor mindenkép fontos a beteg növényrészek eltávolítása és megsemmisítése a továbbfertőzés megakadályozása érdekében. A kontakt készítmények közül pl. a réz (Astra Rézoxiklorid) és mankoceb (Dithane) hatóanyag van engedélyezve. A felszívódó szereket a betegség megjelenésekor, nagyobb fertőzési nyomás esetében alkalmazzuk (pl. azoxistrobin – Amistar). Lehetőségünk van továbbá kontakt és felszívódó készítmények kombinációjának használatára is (MetalaixM+réz – Ridomil Gold Plus; mankoceb+benalaxil – Galben M).
