A már megfertőződött fák életük végéig betegek maradnak, gyógyításuk nem lehetséges, ezért is nagyon fontos a megelőzés, hiszen ez az ellene való védekezés alapja.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Olvasónk!
A csonthéjas gyümölcsfajokon sajnos gyakran megjelennek és jelentős problémát okoznak a szilvahimlő (Plum pox virus) tünetei, legyen szó ültetvényről vagy akár házikertről.
A tünetek a szilva levelén pár mm nagyságú sárgászöld foltok, valamint nagyobb, akár 1 cm-es nagyságú gyűrűk formájában is megjelenhetnek. A gyümölcs felületén enyhén vagy erősebben bemélyülő, rendszerint gyűrű, ritkábban szabálytalan alakú tüneteket okoz.

A beteg termések színe halványabb, egyenetlenül érnek, ízetlenek lesznek. A gyümölcsök húsa idő előtt megpuhul, bennük pedig vörösbarna szövetek találhatók. A beteg fák gyengébben fejlődnek, szártagjaik rövidebbek, hajtásaik pedig vékonyabbak. A már megfertőződött fák életük végéig betegek maradnak, gyógyításuk nem lehetséges, ezért is nagyon fontos a megelőzés, hiszen ez az ellene való védekezés alapja.
A nemesítésnek köszönhetően napjainkban már több fajta is rendelkezésre áll, melyek között nagyobb mértékű eltérés tapasztalható a vírusra való fogékonyságuk tekintetében. Míg a Besztercei szilva, Cacanska rodna, President nagyon fogékonyak, addig a Bluefre, Cacaska rana fajták csak közepesen fogékonyak a szilvahimlőre. A Cacanska lepotica gyümölcsein a szilvahimlő vírus okozta tünetek csak ritkán fedezhetőek fel. A fajták közül toleránsnak tekinthetőek még az Elena, Stanley, Tophit és a Toptaste is.
A szilvahimlő gyakori és jelentős terjedési módja a fertőzött oltványok ültetése, ezért a fogékony fajták oltványait kellő áttekintéssel vásároljuk meg, csak igazoltan vírusmentes oltványokat telepítsünk. A faiskolából származó, és növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező oltványok telepítésével a betegség elkerülhető. Ültetés után is óvjuk növényeinket a levéltetvektől, hiszen táplálkozásuk során a vírus terjesztéséhez is nagymértékben hozzájárulnak. A vírust továbbá növénynedvvel is átvihetjük egyik fáról a másikra a nedvkeringés megindulása után végzett metszéssel, ezért a metszésnél használatos eszközök fertőtlenítésének döntő jelenősége van.