A lepkeorchidea nem csak virágszíneinek változatossága miatt lett ennyire kedvelt szobanövény az utóbbi években, hanem egyfajta exkluzív életérzés is tartozik hozzá, mert kecses virágszárával és fényes, nagy leveleivel igen impozáns látványt nyújt egy, a lakásunkhoz illő kaspóban is. De pont ebben rejlik újravirágoztatási nehézsége is, hogy bizony nem minden lakást kedvel ez a virágzó, ráadásul kaspóban is igen válogatós.

Milyen igényei vannak a Phalaenopsis orchideáknak?

A lepkeorchidea eredetileg egy epifita életmódot folytató orchidea faj. Az epifita fajok fán laknak, szabadon álló gyökerekkel bár szeretik és igénylik is a párát, de a vízben állást, túlöntözést nem kedvelik. Az első nagy hibát ebben követik el az orchideatartók, hogy a közeg nem tud kiszáradni, áll a víz a kaspóban és befulladnak a gyökerek.

Esővíz, lágyvíz és a csapvíz esete is fontos kérdés. Az epifita életmódot folytató orchideák a levegő párájához és az esővízhez vannak szokva, ami azt jelenti, hogy esővízzel vagy lágyvízzel érdemes öntözni is őket. A kemény, klóros csapvíz aligha lesz kedvükre. Ha sem esővizünk, sem tisztított, lágyított vizünk nincs, akkor pár kancsónyi vizet töltsünk le és tegyük félre pár napra „pihenni”. Ilyenkor nemcsak szobahőmérsékletűre melegszik, hanem lebomlik a klór egy része is belőle.

A gyökereknek is kell a fény

A kaspók kérdése itt lesz fontos. Amikor dekorkaspóban ajándékozunk orchideát, akkor nézzük meg, hogy átlátszó cserépben van-e vagy zárt, sötét anyagúban. Az átlátszó cserepeseknek akkor teszünk jót, ha átlátszó, akár színes, akár opál-fehér orchideakaspót választunk.

A nem orchideakaspók aljából az a „buborékforma” kiemelő is hiányzik, ami a pangó vízből való kiemelést teszi lehetővé a cserép számára. Az orchideakaspók formatervezése pont emiatt lett ilyen, ami gyakorlatban a növény igényeit is figyelembe veszi.

A léggyökerek szerepe

Ha megfigyeljük a fejlődő orchideánkat, akkor rendkívül sok légygyökér a cserépen kívülre növekszik, mely nem véletlen.  A léggyökerek a levegő páratartalmából is vesznek fel nedvességet és minél több légygyökér fejlődik egy tövön, annál életerősebb és annál több virágot is képes majd hozni. Ezeket ne vágjuk vissza és ne hajtogassuk bele a cserépbe, hanem hagyjuk a növénynek saját akarata szerint. Maximum arra érdemes figyelni, hogy ilyenkor a súlypont máshova átkerülhet és idővel felborulhatnak kaspóstól a növényeink. A sok léggyökér mellett erőteljes nagy leveleket is hoz a lepkeorchidea.

Tápoldatozás és pihenőidő

A virágzó szobanövényeknél ugyanúgy kell a pihenőidő, mint a kinti természetben előfordulóknál. Sok esetben azt várjuk el a szobanövényeinktől, hogy egész évben virágozzanak, de elfelejtjük, hogy ők is élő szervezetek, melyeket nem lehet virágzással „zaklatni” folyamatosan. Nyilván léteznek virágzásserkentő tápoldatok is, de sokszor ez kifáraszthatja a töveket és így az életidő az, ami csökken egy növénynél, mert szó szerint kifárad a tő.

A lepkeorchideákat tavasztól őszig tápoldatozzuk, de mindig az adagolástól jóval hígabb arányban. Ebben az időszakban hetente-kéthetente érdemes egy híg tápoldattal öntözni, télen viszont ezt vegyük vissza havi egyszeri alkalomra.

A megmentett orchideákkal mi legyen?

Amikor a kertészetekben a „Ments meg!” táblánál lévő cserepek közül választjuk ki a hazahozandó növényt, akkor mindig olyat válasszunk, ahol a középső, csúcsrügyek egészségesek, nem penészesek, más gombával fertőzöttek. Ilyenkor még jó eséllyel megmenthetőek valóban.  Amikor hazakerülnek ezek a tövek, akkor kézmeleg vízben akár zuhany alatt meg is fürdethetjük kiindulásképp, mert így lemossuk róluk a port és más szennyeződést. Hogy hamar visszanyerjék életerejüket, ilyenkor egy kiegyensúlyozó tápoldatos öntözést adjunk nekik, akár nyár van, akár tél. Első körben a felerősítés legyen a cél és ha ez megtörtént, utána lehet a virágzást serkenteni.