1975-ben ezzel a címmel jelent meg Kralovánszky U. Pál szerzőségével egy OMFB kiadvány. Hány év is telt el azóta? Ha jól számolom, 42. És a fehérjekérdés azóta is probléma.
A hazai takarmányfehérje-ellátás megoldására számos kísérlet történt, programok indultak, de a problémát ezek ellenére, vagy ezekkel a kezdeményezésekkel sem sikerült megoldani. Most úgy tűnik, újra gombolhatják a kabátot, és az új kezdeményezés már sikerrel kecsegtet. A 2017. október 16-án megtartott sajtótájékoztató legalábbis ennek reményét vetítette elénk.
*
A most „beharangozott” fehérjestratégia első lépésként százezer hektárra kívánja növelni a szója vetésterületét. (A lehetőség azonban ennél is nagyobb – ennek akár többszöröse is lehet az ökológiai adottságaink alapján – ahogy ezt már korábban közzétettük az MTA által gondozott és az Agroinform kiadásában megjelent: Magyarország fehérjegazdálkodásának helyzete és a fejlesztés stratégiája 2002. című kiadványban.)
A mostani fehérjestratégia – rendkívül előremutatóan – a szóján és az egyéb abrakhüvelyeseken kívül egyéb fehérjeforrásokat is bevon a programba az import szójadara kiváltására. Ennek a hároméves fehérjestratégiának van két óriási előnye az eddigiekkel szemben: van kormányzati szándék, és van 8 milliárd Ft a programra.
A termelési támogatás az ígérvények szerint változatlanul fennmarad, ami hektáronként nagyjából 60 ezer Ft-os összeget jelent. Erre szintén 8 milliárd Ft áll rendelkezésre, de ez már évente.
*
Amiért erre az írásra késztetést éreztem, azt intelemnek szánom mindazok számra, akik részesei lesznek a programnak, akár irányítóként, szervezőként vagy közreműködőként. (Megpróbáltam pontokba szedni az intelmeimet, bár lehet, hogy nem minden jutott eszembe, ezért mentségemül szolgáljon a sokak által idézett közhely: a teljesség igénye nélkül.)
1. A termesztési technológiák folyamatos korszerűsítése
2. Öntözés
3. Új típusú takarmányok összeállítása
4. Új takarmányreceptúrák, etetési kísérletek
5. A takarmánygyártók bevonása a programba
6. A támogatási rendszer fenntartása
7. Az eredmények folyamatos kommunikációja
*
A fentieket – bár sok újdonságot nem tartalmaznak – figyelemfelkeltésnek szántam. Részleteiben majd a szójás extra kiadványunkban megpróbálom kifejteni, hogy egy-egy pont alatt mire gondoltam konkrétan.
Akkor talán egy kis újkori fehérje történeti áttekintést is próbálok majd adni az elmúlt évtizedekre visszakanyarodva.
A tábla széléről – Dr. Bódis László
(Agrofórum Online)