Számos olyan dísznövénnyel, haszonnövénnyel és más gyomnövénnyel találkozhatunk, amelyek hasonlítanak az ürömlevelű parlagfűre. Hogyan tudjuk megkülönböztetni ezeket a fajokat? Mi a közös a parlagfűben és a cikkben felsorolt egyes növényekben?
A májusi csapadékos időjárás kifejezetten kedvez a parlagfű kelésének, ezért fel kell készülnünk nyáron a tömeges megjelenésére. Alapvetően ez a hónap a legalkalmasabb ahhoz, hogy a parlagfüvet még idejében meggátoljuk a növekedésben, de még június elején sem késtünk el a hatékony védekezéssel.
Bársonyvirág
A kerti virágok között kedvelt, élénk sárga vagy narancssárga virágú bársonyvirág, vagy más néven büdöske (Tagetes spp.) és az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is a fészkesvirágzatúak családjába tartozik. Virágzatuk megjelenése előtt azért nehéz ezeket a növényeket megkülönböztetni egymástól, mert a leveleik alakja és azok szeldeltségeinek mértéke majdhogynem a megszólalásig hasonlít a másikéra.
Megkülönböztethetők viszont a magasságuk segítségével, ugyanis a bársonyvirág alig 20 cm magasra nő, a parlagfű viszont hosszú, dúsan elágazó száraival ennél jóval nagyobb méreteket ölthet. Ezenkívül a bársonyvirágot könnyű felismerni jellegzetes, egyedi illatáról, ami sokak számára kellemetlen ugyan, de a parlagfűvel nem összekeverhető.
Fekete üröm
A szintén fészkesvirágzatú fekete ürömmel (Artemisia vulgaris) szokták a leggyakrabban összetéveszteni a parlagfüvet. Ennek az az oka, hogy egybeesik a virágzási ideje a parlagfűével, ezenkívül levélalakjuk is hasonló azok szeldeltsége miatt. Ez utóbbi tulajdonsága miatt kapta a parlagfű az ürömlevelű jelzőt. Mind a fekete üröm, mind a parlagfű pollenje allergén hatású.
Életformájukban azonban nagyok az eltérések: a fekete üröm évelő gyom, míg a parlagfű egyéves. A parlagfű gyökérzete fő- és mellékgyökerekből áll, a fekete ürömnek gyöktörzse van. A parlagfű szárának keresztmetszete négyzet alakú, a fekete üröm hengeres szárának kerek keresztmetszete van. A fekete üröm levelei sötétebbek, mint a parlagfűé, ezenkívül legalsó levelei nem szeldeltek, hanem karéjosak.
A fekete üröm és a parlagfű pár leveles korában jól elkülöníthető: a fiatal parlagfűnek már szeldeltek a levelei, míg a fekete ürömnek csupán fogazottak.
Gilisztaűző varádics
A gilisztaűző varádics (Tanatecum vulgare) is a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, viszont virágzásakor sokkal könnyebb elkülöníteni a parlagfűtől. Élénksárga virágait júliusban hozza. A fekete ürömhöz hasonlóan gyöktörzses évelő, szemben az egyéves, fő- és mellékgyökérzettel rendelkező parlagfűvel.
Nemcsak feltűnő virága, de levelei is segítenek a gyors megkülönböztetésben: a varádics levelei sokkal változatosabbak – lehetnek szőrösek, simák, kétszeresen vagy egyszeresen szárnyasan szeldeltek. Ezzel szemben a parlagfű leveleinek fonákját mindig egyenletes szőröcskék borítják, és a csúcsi három leveleit leszámítva mind egyszeresen szárnyasan szeldeltek.
Vadkender
A vadkender (Cannabis sativa subsp. spontanea) és a parlagfű között csupán két dolog közös: mindkettő allergén hatású növény, viszont a vadkender sokkal gyengébb mértékben, és mindkét növényre a füzérvirágzat jellemző.
A vadkender viszont nem a fészkesvirágzatúak, hanem a kenderfélék családjába tartozik, és nem is nő olyan magasra, mint a parlagfű – általában a 80 cm-es magasságot éri el, szemben a parlagfű 100-150 cm-es magasságával. A vadkender levelei tenyeresen osztottak, szemben a parlagfű szeldelt leveleivel.
A parlagfű felismerése kulcsfontosságú az ellene történő védekezés sikerében! Ha bizonytalanok vagyunk „első pillantásra”, keressünk rá a parlagfűre az interneten, és a szakcikkekben található rajzolt illusztrációk és fényképek segítségével azonosítsuk a gyanús növényt!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
