Most már a napközbeni hőmérséklet arra sarkall minket, hogy többet legyünk a kiskertben. Nézzük is sorba, milyen teendőink lehetnek február végén.
Mivel még éjjel fagyok lesznek egy darabig, ezért az ültetéssel ne siessünk, főleg ne szabadföldre, de a palántanevelést már javában elkezdhetjük. Bújnak a hagymás virágok is a díszkertben, éledezik a fűszerkert is, de még csak óvatosan.
Ha valakinek van otthon kis fóliaháza, üvegháza a palántanevelésre, akkor az első munkákat ott érdemes elkezdeni. Takarítsuk ki, hordjuk ki a tavalyról bentmaradt növényi maradékokat, ha gyorsan a tél előtt csak berakosgattunk oda minden más szerszámot, eszközt, akkor nézzük át, válogassuk ki és csak az maradjon ott, amire valóban szükségünk is van.
Nálunk bevett protokoll, hogy évről-évre szezonnyitáskor egy kénlapot is elégetünk, hogy az esetleges, számunkra hasztalan gombák se maradjanak bent tavalyról. A fóliaházban könnyen áttelelnek, ráadásul így még a szerszámokat is fertőtlenítjük mindig.
Mit vethetünk február vége felé?
Mivel a legtöbb ilyen kis fóliaházat nem szokták fűteni, így én is a wallipini házunkba (földbe süllyesztett fóliaház) ebben az időszakban a hidegnek is ellenálló zöldségeket teszem. Elduggattam a különböző dughagymákat, elvetettem egy adag zsenge édesborsót, vetettünk retekféléket. Mivel a fóliaházban, főleg a wallipiniben már nem fog igazán fagyni, így ott védett helyen megtermelhetők az első, saját konyhakerti fűszerek, zöldségek. Az első koriandereket és zsázsákat is ekkor vetjük, de pár héten belül kerül szaporítóládába az első kör lestyán, zeller és kale is.
Mi a teendő az évelőágyásban ilyenkor?
Az évelőágyásokban a hagymás, tavaszi virágzók elkezdtek kibújni. A hóvirág már ugyan hetek óta kint van, de a nárcisz, jácint még csak most indult meg, ugyanígy a korai íriszek, nőszirmok, tulipánlevelek is láthatók már.
Ha télre az évelőágyást letakartuk szalmával vagy más mulcsréteggel, akkor azt ne szedjük még viszont le, mert az éjjeli fagyok miatt csibészes lehet az időjárás. Bár nem túl esztétikus a rajtahagyott takarás, a növényeink öröme ennél sokkal fontosabb.
Ekkor már elkezdjük szépen az évelőket is visszavágni az elszáradt hajtásoktól, formára nyírni a levendulát (bár ennek kora tavaszi metszéséről megoszlanak a vélemények), a zsályabokrok is fazonigazításon mennek át és az első gyomlálásokat is ekkor kezdjük.
Ha télálló, fagytűrő évelők ültetésén gondolkodunk, akkor jó alkalom a február vége az ültetésre is.
Ha még nem indultak meg egyes cserjék és át kell őket ültetni, akkor szintén innentől kezdve lehet jól dolgozni az eredményes eredés érdekében. Ha már nem fagyos a talaj, akkor könnyen kiáshatók a japánbirsektől kezdve a loncféléken át szinte mindegyik cserje. Mivel ezek egy része a lombját is megtartja, ráadásul kora tavasszal virágoznak, így még bimbópattanás előtt próbáljuk meg az ültetést és akkor a virágzásnál sem lesz probléma.
Van-e teendőnk a gyeppel?
Mivel most már jönnek a tavaszi esőzések is, így a kezdő tápanyagozást is elkezdhetjük. A tél után az is jól fog látszani, hogy van-e növényvédelmi teendőnk a füvünkkel. A nem gyepszőnyeges gyepeknél, ahol a fűfélék, tarackfélék rendre minden ősszel kiszáradnak és elhalni látszanak, szintén most kapnak erőre, így jól jön számukra is a tápanyag.
Az első komolyabb gereblyézéssel talán érdemes még várni kicsit, de egy gyepszellőztetés viszont jót fog tenni.