A Nébih Baranya vármegyei Fajtakísérleti Állomásának kukoricakísérletében sikerült megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel megelőzni az aflatoxin szennyeződést.
Azokon a fajtakísérleti állomásokon pedig, ahol mérsékeltebb volt a nyári hőmérséklet és az aszály, idén sem volt gyakori az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy az aflatoxin-szennyeződés a szántóföldön elsősorban a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával csökkenthető.
Az aflatoxinok a természetben előforduló, állatokra és emberekre egyaránt veszélyes rákkeltő mikotoxinok, amelyeket talajlakó penészgombák termelnek (Aspergillus fajok). Az Aspergillus flavus egy gyakran megjelenő penészgomba, amely magas páratartalom és hőmérséklet mellett terjed leginkább.
A fertőzéshez a virágzás idején párás, mérsékeltebben meleg időjárásra, viszont a későbbi toxinfelhalmozódáshoz már száraz, forró időjárásra van szükség. Legalább 13 különböző aflatoxint találhatunk a természetben, melyek közül a B1 aflatoxin számít a legmérgezőbbnek.
Sem a termést súlyosan veszélyeztető aszály, sem a potenciálisan csúcstermő évjárat nem jósolható előre, de a KWS TOP4 modern hibrid rendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljünk és megosszuk a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével. A részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
Már szántóföldön is károsít
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján 2012-ben megjelent modellszámítások szerint, ha az átlaghőmérséklet +2 °C-kal nő, akkor a kukorica aflatoxin-szennyeződésének kockázata a dél-európai régióban nagymértékben, míg Magyarországon mérsékelten növekszik.
A korábban raktári kórokozóként számon tartott gomba a gyors klímaváltozás hatására (az extrém magas hőmérséklet vagy a hosszan tartó aszály) már a szántóföldön is károsít. A kukorica Aspergillus flavus, betakarítás előtti fertőződéséhez az időjárási körülmények mellett a rovarfertőzöttség is hozzájárul.
A hazai fajtakísérleti állomások különböző éghajlati zónákban helyezkednek el. Ezek közül a leginkább aszállyal és extrém magas hőmérséklettel sújtott dél alföldi régióban található, Székkutasi Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérlete során találtak nagymértékben Aspergillus-fertőzöttséget. A toxinmérések alátámasztották a fertőzöttség súlyosságát.
Jól időzített védekezés
Azonban az ország déli területén, a Baranya vármegyében lévő Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomás kukoricakísérletében a szakemberek megfelelő, jól időzített rovarok elleni védekezéssel sikeresen megakadályozták a fertőzöttséget.
Az olyan fajtakísérleti állomásokon, ahol kevésbé magas a nyári hőmérséklet és kisebb az aszály, mint Vas, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben, idén sem volt jellemző az Aspergillus fajok megjelenése a kukoricán.
A hivatal azt tanácsolja a gazdálkodóknak, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával minimalizálják az aflatoxin-szennyeződést a szántóföldön. Fontos tudni, hogy minden olyan technológiai művelet, amely csökkenti a növényeket érő stresszhatásokat, ellenállóbbá teszi azokat a penészgombákkal szemben is, egyúttal csökkentve a mikotoxin-képződés esélyét.
A megfelelő vetésforgó alkalmazása és a rovarok elleni védekezés jóvoltából mérséklődik az aflatoxin-képződés és felhalmozódás kockázata. A hosszútávon ellenálló hibridek nemesítése fontos feladat.
