Minél kevesebb a talajbolygatás, annál kisebb a költség – ennek az állításnak az igazát is bizonyította a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokról szóló szeminárium egyik előadása.
Az ideihez hasonló, aszályos, 40 Celsius-fok fölötti napi csúcshőmérsékletekkel tarkított nyár nemcsak a kultúrnövényeinket, de a termesztési közegükként szolgáló talajainkat is megviseli. Van tehát létjogosultsága minden olyan rendezvénynek, ami nemcsak problémafelvetésre, de megoldási javaslatok felmutatására is vállalkozik. Ilyen volt az az október 9-i online szeminárium is, amelyet a TMG – Talajmegújító Gazdák Egyesülete és az Erasmus+ REGE-FARMS projekt partnerei szerveztek.
A Regeneratív mezőgazdaság a gyakorlatban című előadássorozat számos európai esettanulmánnyal és hasznos beszélgetésekkel zajlott, a résztvevők között pedig egyaránt voltak gazdálkodók, szaktanácsadók és oktatók. A szeminárium gerinceként öt előadást hallgathattak meg magyarországi, csehországi, szlovákiai, olaszországi és görögországi gazdaságokról – maguktól a gazdálkodóktól.
A magyar termesztőket Szeredi Attila, a Kiszomborban (Csongrád-Csanád megyében) működő Szeredi Kft. ügyvezetője képviselte, aki 1300 hektáron alakított ki regeneratív, vízközpontú gazdaságot. A céljuk az volt, hogy kitörjenek a mókuskerékből, és egy valóban fenntartható termesztési rendszert alakítsanak ki. A farmot 1992-ben még az édesapa alapította, és idén júliusban már a harmadik generáció, Szeredi Attila legkisebb fia csatlakozott a no-till (direktvetéses) rendszerben működő gazdasághoz.
Három gyakorlat
Három gyakorlat hozott igazi változást az életükbe, az átállást lépésről lépésre végezték, 2017-ben kezdték. Először is abbahagyták a szántást és a mélylazítást, majd csökkentették a talajművelési műveletek számát és mélységét. Saját takarónövény-keveréket használnak, így mindig élő gyökerek vannak a talajban. Váratlan akadállyal is szembesültek: a traktorosok és más kollégák meggyőzése három évig tartott, a munkatársak ugyanis féltették az állásukat. Ezért új feladatokat kerestek nekik: 54 hektár oregánót (olajnak) és 9 hektár francia levendulát (magnak) telepítettek. 2022-től pedig már erdősávokat telepítenek a táblák köré, és a helyi madárvédő egyesülettel ragadozómadár-programot indítottak.
Szeredi Attila beszámolója szerint a költségek terén 74 százalékos csökkentést sikerült elérniük a termesztésben. Ezt a napraforgó vetése előtti műveletek összehasonlításával mutatta be, ami a következőképpen alakult:
| Művelési rendszer | Költség (Ft/ha) | Relatív költség |
| Forgatással (szántás) | 57 000 | 100% |
| Forgatás nélkül, lazítással | 55 000 | 96% |
| Talajkímélő „mid-till” (nehéz grubberrel) | 38 000 | 66% |
| Min-till | 18 000 | 32% |
| Min-till + takarónövény | 24 000 | 42% |
| No-till + takarónövény | 15 000 | 26% |
Látható, hogy minél kevesebb a talajbolygatás, annál kisebb a költség. A forgatásos rendszerről (57 000 Ft/ha) a no-till + takarónövény rendszerre váltva a költség 15 000 Ft/ha-ra csökkent. Jelenleg a kiszombori gazdaságban sokszínűbb a termelés, mint korábban, hiszen 11-féle kultúra (kalászos gabonák és hüvelyesek, napraforgó, kukorica, lucerna, takarmányfű, oregánó és levendula) szerepel a vetésszerkezetben.
Szeredi Attila tanácsa szerint mindenképpen megéri elengedni a berögzült szokásokat és ismeretlen útra lépni. Nem szabad visszarettenni a kísérletezéstől sem, ők is több kultúrában próbálkoztak különféle takarónövényekkel, eltérő genetikával és eltérő tőszámmal. Az eredményt az egyre magasabb minőségű termények jelentik, vegyszerek és műtrágya nélkül. Kukoricában például öntözés nélkül idén 4,9 t/ha átlaghozamot produkáltak, miközben a szomszéd 5,9-et, de felszíni öntözéssel, 300 mm extra vízmennyiséggel. Az előadó véleménye szerint a felszíni öntözés károsítja a talajt, az tehát az egyetlen megoldás, ha a vizet a felszín alá juttatjuk, vagyis a talajban tároljuk.
No-till rendszer működése homoktalajon:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
