Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Megfejtették az aszálytűrő kukoricák titkát: a talajban rejtőzik

Agrofórum Online

A Bonni Egyetem által vezetett nemzetközi tanulmány a kukorica különböző éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességét vizsgálta, kiemelve a gyökérrendszer szerepét.

A kutatás, amelyben több mint 9000 kukoricafajta vett részt, jelentős különbségeket mutatott ki a gyökérrendszerekben attól függően, hogy mennyire száraz vagy aszályos helyről származtak.

Többféle gyökér, többféle funkció

A tanulmányban megállapították, hogy a kukorica a csírázást követően akár tíz, gyököcskéből eredő gyökereket is képes kifejleszteni, a származási régiótól függően. Ez teszi lehetővé, hogy a növény hatékonyan vegye fel a tápanyagokat a talajból, ami optimális körülmények között különösen előnyös. A sok, gyököcskéből eredő gyökérrel rendelkező növényeknek azonban gyakran kevesebb hajtáseredetű oldalgyökere van, amelyek a vízfelvétel szempontjából kulcsfontosságúak.

Érdekes, hogy a különösen száraz régiókból származó kukoricafajtáknak kevesebb vagy egyáltalán nincs gyököcskéből eredő gyökere. Még a teosinte, a mai kukorica vad őse is alig rendelkezik ilyen típusú gyökérrel.

Már egy gén is nagy különbségekre képes

A tudósok azt is megvizsgálták, hogy mely gének felelősek a hajtáseredetű oldalgyökerek kialakulásáért. Több mint 160 jelölt gént tudtak azonosítani. Ezek közül az egyiket elemezték részletesebben, és azt találták, hogy ez a gént a kísérleti növényekben szelektíven kikapcsolva a gyökérrendszert úgy tudták módosítani, hogy több oldalgyökér képződjön, ami javította a növények szárazságtűrését.

Valószínűleg ez az oka, hogy a gyököcskéből eredő gyökerek száma fajtától függően nagymértékben változik: a száraz területekhez alkalmazkodott fajták lényegesen kevesebb ilyet és több oldalgyökeret képeznek. A múltban a nemesítők e fajták továbbfejlesztésekor öntudatlanul is erre a gyökérrendszerre szelektáltak.

Ez a gén tehát fontos a szárazságtűrő kukoricafajták nemesítésében. Az éghajlatváltozás miatt az ilyen fajták a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek a terméskiesések minimalizálása és az élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából.

Fotó: Pixabay

1000 munkaórát tett idén egy fiatal lány a kombájnjába, őrült dologra vállalkozott

2025. december 27. 16:10

Képtelenség eldönteni, hogy őrült kalandba vagy jól átgondolt vállalkozásba fogott-e egy fiatal gazdalány Amerikában.

Millió hibát elkövethetünk a komposzttea elkészítésekor, felsoroljuk, mire érdemes ügyelni

2025. december 23. 09:10

A komposzt és a komposzttea tulajdonságaiban alapvető különbségek vannak, érdemes ezt figyelembe venni, különben kárt okozhatunk a kertünkben, növényeinkben.

Decemberben aratják az árpát, ez a legnagyobb fricska a természettől

2025. december 20. 09:10

A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.

Szándékosan vetették túl sekélyre a gabonát, ez történt vele

2025. december 9. 16:10

Melyikkel ártunk vagy használunk többet: ha túl mélyre vagy túl sekélyre vetjük a magokat? Egy érdekes kísérlet most megmutatja.

Optimális technológia a maximális terméspotenciál kiaknázása érdekében

2022. október 6. 08:34

Többféle kísérletben is bizonyítást nyert, hogy a hibridek adaptációs képessége rendkívüli, ugyanakkor meghatározhatók és precíziós módszerekkel biztosíthatók azok a feltételek, amelyek között a legnagyobb teljesítményre képesek.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2022. február 1. 14:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Még mindig tart a bolhafélék kártétele az őszi káposztarepcében

2020. szeptember 29. 10:02

A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését.