A Bonni Egyetem által vezetett nemzetközi tanulmány a kukorica különböző éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképességét vizsgálta, kiemelve a gyökérrendszer szerepét.
A kutatás, amelyben több mint 9000 kukoricafajta vett részt, jelentős különbségeket mutatott ki a gyökérrendszerekben attól függően, hogy mennyire száraz vagy aszályos helyről származtak.
Többféle gyökér, többféle funkció
A tanulmányban megállapították, hogy a kukorica a csírázást követően akár tíz, gyököcskéből eredő gyökereket is képes kifejleszteni, a származási régiótól függően. Ez teszi lehetővé, hogy a növény hatékonyan vegye fel a tápanyagokat a talajból, ami optimális körülmények között különösen előnyös. A sok, gyököcskéből eredő gyökérrel rendelkező növényeknek azonban gyakran kevesebb hajtáseredetű oldalgyökere van, amelyek a vízfelvétel szempontjából kulcsfontosságúak.
KWS OLTENIO (FAO 350-400) – Modern hibrid – kiemelkedő csőegészség jellemzi, kiváló stressztűrése és alkalmazkodóképessége által jól kitelt szemeket nevel a nehéz évjáratokban is. Érj el többet a KWS hibridek ÚJ generációjával! További részletekért kattints a képre!
Érdekes, hogy a különösen száraz régiókból származó kukoricafajtáknak kevesebb vagy egyáltalán nincs gyököcskéből eredő gyökere. Még a teosinte, a mai kukorica vad őse is alig rendelkezik ilyen típusú gyökérrel.
Már egy gén is nagy különbségekre képes
A tudósok azt is megvizsgálták, hogy mely gének felelősek a hajtáseredetű oldalgyökerek kialakulásáért. Több mint 160 jelölt gént tudtak azonosítani. Ezek közül az egyiket elemezték részletesebben, és azt találták, hogy ez a gént a kísérleti növényekben szelektíven kikapcsolva a gyökérrendszert úgy tudták módosítani, hogy több oldalgyökér képződjön, ami javította a növények szárazságtűrését.
Valószínűleg ez az oka, hogy a gyököcskéből eredő gyökerek száma fajtától függően nagymértékben változik: a száraz területekhez alkalmazkodott fajták lényegesen kevesebb ilyet és több oldalgyökeret képeznek. A múltban a nemesítők e fajták továbbfejlesztésekor öntudatlanul is erre a gyökérrendszerre szelektáltak.
Ez a gén tehát fontos a szárazságtűrő kukoricafajták nemesítésében. Az éghajlatváltozás miatt az ilyen fajták a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek a terméskiesések minimalizálása és az élelmezésbiztonság biztosítása szempontjából.
Fotó: Pixabay