A tanyasi élet valójában ettől sokkal többet ad az ott lakóknak, a természet közelségét, mikor látják kirepülni a kisfecskéket, amelyek az istállóban építették meg fészküket, gyönyörű naplementét a nádas felett, a harmat csillanását a szőlőfürtökön, amelyek a lugason csüngenek,  az árvalányhaj lengedezését a dombokon, a saját kezük által megtermelt paradicsom ízét.

Persze a tanyasi élet nemcsak a szépségeit villantja meg időnként, hanem a zordabb oldalát is, a közművek hiányát, a nehéz bejutást a tanyára, ha az autónk a szerelőnél van, vagy a járművel való elakadást a dűlőúton rosszabb időjárási körülményeknél (persze minden tanyavilágban akad egy Józsi bácsi az öreg MTZ-vel, akitől lehet segítséget kérni), az egészségügy távolságát és még írhatnánk hosszabb listát.  

Sok a mellette és ellene érv a tanyán való élésnek, de nem szabad hagynunk ezt az életformát elveszni, sajátos építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek.

Pályázati fronton jelenleg 2023. június 5-ig elérhető a „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” kiírás, amely 95% támogatási intenzitású, maximum 6,2 millió forint támogatást ad magánszemélyeknek, őstermelőknek, egyéni vállalkozóknak, akik tanyán élnek, kizárólag a lakossági igényük lefedésére. Mint a nevéből is sejteni lehet, villamos energia – jelenleg csak szigetüzemű napelemes rendszer -, víztisztító berendezésre, lakossági kútfúrásra és a szennyvízkezelés – pl. biológiai szennyvíztisztító berendezés – kiépítésére lehet támogatást igényelni. A pályázat elindítása nem egyszerű, sok terveztetési dokumentumot és egyéb jegyzőkönyvet igényel, pl. vízvizsgálat elvégzését, kút fennmaradási engedélyt.

A KAP Stratégiai tervből azonban már látszik, hogy a jövőben, ha meghirdetésre kerül a pályázat, a magánszemélyek esetében 100%, őstermelők és vállalkozók esetében 50% lesz a támogatási intenzitás, így aki az utóbbi két kategóriába esik, érdemes megfontolni június 5-ig a pályázaton való részvételt. A pályázat utófinanszírozásos, amely nehezíti a megvalósítást, de akik eddig megvalósították a pályázatot, a tanyán való életüket tették könnyebbé, utólag nem bánják, hogy belevágtak a fejlesztésekbe. A legtöbb pozitív visszajelzés meglepően nem a napelemes rendszerre érkezett, hanem a biológiai szennyvíztisztító kisberendezésre. Telepítéskor biológiai eleveniszapot telepítenek a berendezésbe, amelynek a szennyvíz lebontásában van szerepe. E víztisztítási elv optimális és stabil környezetet teremt a biológiailag lebontható szerves anyagok, nitrogén- és foszforalapú szennyezőanyagok eltávolításához. Az iszap könnyen kezelhető és a kertben, komposztálást követően felhasználható. A szennyvízkezelő, mivel a föld alatt helyezkedik el, gyakorlatilag észre sem lehet venni a tanyaudvaron.

A tanyán élőknek, tanyasi élet rajongóinak ajánlom Pásztor Piroska „Sors” című versét:

Távol a várostól elhagyott tanya áll,

ember nem jár erre, ide a madár száll,

dudvás, sűrűn benőtt a régi gyalogút,

pajkos szél ringatja a rozoga kaput.

Itt roskadt magába a nádfedeles ház,

őrködik felette egy hűséges akác.

Roggyant, görbe falak, esőtől lemállva,

ablakai vakon pislognak a tájra.

Gémeskút karjával az égre integet,

rég nem húzott ő fel friss, hűsítő vizet.

A szétrepedt vályú szomjazva kiszáradt,

repedéseiben zöld fű vetett ágyat.

Foghíjas kerítés nem védi a házat,

az enyészet, a csend uralja a tájat.

Nem volt mindig ilyen, lélegzett, virágzott,

ablakai előtt muskátli pompázott.

Gondosan nyírt füvén apró, boldog gyermek

csilingelő hangja verte fel a csendet.

A nagyszülők egy nap végleg elköszöntek,

égi ablakukba muskátlit ültettek.

A gyermek is felnőtt, messze vitte vágya,

s könnyes szemmel gondol a kicsiny tanyára.

Kovács Viktória
Pályázati üzletágvezető
Agrárközösség Kft.