A minap feltettem a kérdést a követőim között facebookon, hogy milyen vetésváltási előírásokat ismernek és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a várt kommentdömping elmaradt. Vajon tényleg nincsenek tisztában a jogszabályi követelményekkel?
Itt az ideje pedig, hogy a jövő évi vetéstervünket elővegyük, az őszi gabonák és repce után a kapás kultúrákat, egyebeket is beletervezzük a tábláinkba. Sokan nagyon helyesen tudják a vetésforgó alapelveit növényvédelmi szempontból, de vannak, akik például az egységes kérelem beadásakor szembesülnek vele, hogy bizony arra a parcellára már nem jelenthet be kukoricát, különben bukja a támogatást. Szóval vegyük sorra, milyen előírásoknak kell megfelelni (nem növényvédelmi szempontból).
A 2007. évi XVII. törvény leírja a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokat, köztük a kölcsönös megfeleltetés (KM) ellenőrzését.
De mi az a KM?
A Kölcsönös Megfeleltetés az EU egységes szakmai követelményrendszere, amely alapvető előírásokat fogalmaz meg a KAP (Közös Agrárpolitika) keretén belül a környezetre, az éghajlatváltozásra, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozóan.
Kit érint a KM?
Gyakorlatilag mindenkit! (Aki az EU-tól támogatást vesz fel, földalapút igényel, egységes kérelmet ad be.)
Ennyi jogszabályi bevezető után nézzük akkor, hogy mit ír elő a KM a vetésváltásról!
A KM előírásai azt mondják ki, hogy adott kultúrnövény maximum hány egymást követő évben kerülhet ugyanabba a táblába. Több kategória van, ezek a következők:
• Nem termeszthető önmaga után ugyanazon a területen: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye.
• Önmaga után két éven keresztül termeszthető: kalászosok, cirokfélék és a tökre oltott (!) dinnye.
• 3 évig maradhat ugyanazon a parcellán: a kukorica és a dohány.
• 4 évig vethető ugyanarra a területre egyedül a vetőmagtermesztés céljából vetett hibridkukorica.
• Az itt fel nem sorolt növények esetén nincs vetésváltási korlátozás!
Fontos tudni, hogy a vetésváltási szabályok az adott földterületre vonatkoznak, nem a támogatás igénylőjére, tehát az előveteménnyel akkor is tisztában kell lennünk, ha frissen vásároltuk a földet!
Van viszont itt is „kiskapu”, ugyanis, ha másodvetést alkalmazunk és szabályosan lejelentjük az e-kérelemben, akkor eleget teszünk a vetésváltásnak. (Ha tehát Ön adott területen 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is kukoricát termesztett és jövőre is azt szeretne, ezt úgy tudja megtenni, ha ugyanazon a tábláján a kukorica után másodvetést alkalmaz, amit szabályosan be is jelent; ekkor 2019-ben újra indul a kukoricára vonatkozó 3 év.)
A hatóság a KM előírásainak betartását pedig üzemi szinten ellenőrizheti helyszíni bejárással, illetve a gazdálkodási napló áttekintésével, ami után, ha szabályszegést tapasztalnak, támogatásmegvonásba kerülhet a földhasználónak.
