Egyre több kertnek lakója a füge, és nem véletlenül kedvelik sokan ezt az impozáns növényt: nemcsak finom és egészséges terméséért, de díszítő értékéért is szívesen ültetik a kertbe. Viszont a teleltetésén kívül a metszésére is időt kell szánni.
A fügéről dióhéjban
A hazánkban nevelhető közönséges füge (Ficus carica), amelyet fügefának is nevezünk, eredeti hazája a mediterrán éghajlatú térség országai, ahol kisméretű fát nevelnek belőle a termesztése során, de metszés nélkül akár 10-12 méter magasra is megnőhet. Ízletes gyümölcse miatt már az ókorban is tudatosan telepítették, a Szahara térségében 10 000 éve ismerik.
A füge termése gazdag kalciumban, foszforban, káliumban, A-vitaminban, és tartalmaz vasat, nátriumot és C-vitamint is. A termésben és a fiatal levelekben található bioaktív anyagok emésztést elősegítő, nyugtató, gyulladásgátló, méregtelenítő és köptető hatásúak. A fügének nem ismert mérgező hatása, de fogyasztásakor figyelemmel kell lenni hashajtó tulajdonságára.
A fügék megtermékenyítés nélkül érlelik be a terméseiket. Ez azt jelenti, hogy egy növényegyed önmagában képes terméseket nevelni, amelyekben nem lesz mag. A növény a nyár és az ősz folyamán többször érleli be a termését, ami azért előnyös, mert így több lehetőségünk van friss gyümölcsöt fogyasztani. A füge termésérése egészen a hideg hónapokig, akár még késő ősszel és télen is zajlik. Az ilyenkor fejlődő kisebb termések még áttelelni is képesek.
A szeszélyes füge
A füge bizonyos értelemben igen szeszélyes növény, hiszen néha kiszámíthatatlan hónapokban hozza a gyümölcseit, sőt előfordulhat, hogy be sem érik, a következő termésérési időszakban pedig roskadásig van terméssel.
A megfelelő minőségű és mennyiségű terméshez a fügének számos környezeti igényét kell kielégíteni, de legalább ilyen fontos, hogy szakszerűen megmetsszük a fügefát.
Ha elmarad a metszés
A metszetlen füge óriásira nő. A földből kitörő tavalyi hajtások égbetörő oldalhajtásokat nevelnek. Ezekből az azt követő évre erős tartóágak lesznek, amelyek újabb hajtásokat hoznak, így minden évben egy-egy emelettel magasabb lesz a füge. A túl hosszúra növő és oldalra hajló ágak előbb-utóbb letörnek. A felfelé növők megmaradnak ugyan, de a rajtuk növő gyümölcsöt nem érjük el, legfeljebb létrával, úgyhogy a gyümölcs egy része rajtuk marad.
Végül pedig jön a tél, amikor az óriási növényt már nem tudjuk mivel betakarni, rendesen téliesíteni, ezért elfagy az egész, és indulhatunk megint a nulláról. Ezek ismeretében tehát kijelenthetjük, hogy a metszés létfontosságú a fügefa egészsége érdekében.
Miért kell gyakran metszeni a fügefát?
Gyakran a fiatal fügefák inkább szélességükbe nőnek, és nem felfelé. Ezt egy pontos és szakszerű metszéssel és visszavágással lehet megakadályozni, vagyis a növényt ritkítani kell. Ha a metszést elmulasztjuk, akkor az időjárásra és a fa kénye-kedvére bízzuk a termést.
A metszés nélküli fügefák az évek múlásával egy kusza ágrendszerű bozóttá változnak, így a metszést érdemes évente vagy kétévente megismételni.
Mikor metsszük?
Általánosságban véve olyankor jó metszeni, amikor nincs a növényen levél, hiszen így pontosan látjuk az ágak szerkezetét és a bokor formáját. Ez lehet késő ősz, például november, vagy február vége, március eleje.
Az őszi metszés előnye, hogy a füge betakarása előtt kisebb lesz a megmetszett bokor, ezért könnyebb gondosan téliesíteni. A tavaszi metszés előnye, hogy a télen elfagyott ágakat és hajtásokat le lehet vágni, így pontosabban tudunk gazdálkodni azzal, ami megmaradt.
Hogyan metsszük?
A metszés során először vágjuk vissza a túl hosszúra nyúlt hajtásokat és a keresztbenövő ágakat. A metszés során mindig egy rügyig vagy az ágak elágazódásáig vágjuk vissza.
A fiatal növényeket csak kisebb mértékbe vágjuk vissza, míg az idős növényeket már drasztikusabban is lehet metszeni. Viszont arra mindenképpen figyeljünk, hogy a fügefa mindig a kétéves ágakon, vagyis az előző évi hajtásokon hozza a termést, így ha túlzottan visszavágjuk a növényt, akkor nem fog abban az évben teremni!
Annyira metsszük vissza a fügefa ágait, hogy a növény kezelhető méretű maradjon! Ehhez tartsuk szem előtt, hogy a következő évben plusz két métert nőni fog a növény! Fontos, hogy elérjük a terméseit és november végén be tudjuk takarni a megőrzendő ágait. Metszéskor ezért érdemes legfeljebb másfél méteres magasságot meghagyni.
A füge csak a napos részein terem bőséggel, ezért a bokrot olyan formára kell nevelnünk, hogy minél nagyobb részét süsse a nap. A befelé és keresztbe növő ágak árnyékban lesznek, azokat vágjuk ki, ne vegyék el a füge erejét! A legjobb, ha váza formájú “koronát” alakítunk ki.
Nagyon fontos – sebkezelés
A füge metszési sebei általában visszaszáradnak és elfertőződnek. A visszaszáradás ellen legalább 5 cm-es csonkot hagyjunk a vastag, több évre tervezett ágak elvágásakor. Az elfertőződés ellen pedig sebkezelés ajánlott fasebkátránnyal, amelyből 1 csomag körülbelül tíz évig elegendő mennyiséget jelent egy házikertben. Rögtön metszés után kenjük be a sebeket!
Okos metszés – több termés egész évben
Ha tehetjük, húzzuk szét a szezont, hogy néhány egyéves hajtást meghagyva már tavasszal elkezdődjön a gyümölcsök fejlődése. A füge a fiatal hajtásokon hozza a termését, ezért el kell érnünk, hogy ezekből egynéhány átteleljen és nyár közepén teremni kezdjen. Ha mindent a tavasszal induló hajtásokra bízunk, akkor csak ősszel lesz termésünk – ezért a metszéskor hagyjunk fiatal és idősebb hajtást is a bokron.
Kapcsolódó cikkek:
