A mesterséges madárodúk ellenőrzése és fertőtlenítése nyáron
Egy madárbarát kertben is bizony szükség van nagytakarításra, így biztosítható, hogy évről évre biztonsággal felneveljék a fiókáikat az albérlőink a kihelyezett, mesterséges odúkban. Az odúk ellenőrzése és kitakarítása számos madárvédelmi kockázat megelőzésében játszik kulcsszerepet.
Az odúk ellenőrzésének időpontja alapvetően ősszel van, de tavasz végén és nyáron is indokolt a rendszeres ellenőrzés. A balesetek és betegségek elkerülése érdekében kell szem előtt tartani a következő szempontokat, és beépíteni a havi kerti gyakorlatba az odúk ellenőrzését és karbantartását.
Nyári ellenőrzés
A legtöbb kisebb testű madárfajnak általában évente két, ritkán három fészekalja is van, és többnyire minden költés számára új fészket készítenek. Ennek több oka is van:
- a fészkek fizikailag rongálódnak a fiókák nevelése során,
- a ragadozók általi ismertség,
- szennyeződések felhalmozódása (ürülék, tolltok „korpa”),
- élősködők megtelepedése a fészekanyagban.
Az odúlakó énekesmadarak esetében ezekhez hozzájárul még, hogy a behordott fészekanyag miatt az odú feltöltődhet. Ez leggyakrabban a házi és a mezei veréb esetében fordul elő, ugyanis az ő fészkeik teljes mértékben kitöltik az odúk belső terét.
Takarítás – csak okosan!
A fenti tényezők nemcsak az új fészkek készítését teszik indokolttá a madaraknak, hanem a mi részünkre az alapos takarítást is. Ezzel kapcsolatban a következőkre figyeljünk.
A rendszeres ellenőrzések első és legfontosabb tényezője a régi fészkek eltávolítása. Ha tehetjük, a tavaszi-nyári időszakban havonta legalább egyszer nézzünk be az odúkba, és ha láthatóan használt fészket találunk, azt dobjuk ki az odúból. A használt fészek ismérve a szennyeződések felgyülemlése és a lelapult fészekanyag.
Nagyon fontos, hogy vegyünk fel egy vékony kesztyűt, és úgy távolítsuk el a fészekanyagokat és szennyeződéseket az odúból. Ha indokolttá teszi az odúbelső állapota, töröljük át nedves ronggyal és egy napra szellőztessük ki, felnyitva a fedelét.
Sajnos előfordul, hogy egy-egy tojás összetörik a fészekaljban, vagy a legnagyobb gondosság mellett is elpusztul egy fióka. Ilyen esetben érdemes valamilyen környezetbarát fertőtlenítőszerrel is áttakarítani az odúbelsőt, nehogy a következő fészekaljban valamilyen betegség felüsse a fejét.
Meghibásodott odúk cseréje
A rendszeres odúellenőrzések másik sarkalatos célja az elöregedett, törött odúk cseréje, és a helyükről elmozdult odúk megigazítása. A hibás odúk, költőládák azért jelentenek fokozott veszélyt a madarakra, mert akár teljes fészekaljak pusztulását okozhatják.
Az egyik leggyakoribb odúhiba a tetők felnyílása, leesése. Emiatt a fészekaljak esőben megázhatnak, a közvetlen napsugárzás miatt hőgutát kaphatnak, és a ragadozók számára is könnyen elérhetővé válnak. A tetőproblémák hátterében többnyire a szél áll, de előfordul, hogy fészekfosztogató ragadozó (pl.: nyest, nyuszt, vagy egy keresgélő mókus) a tettes. Mindkettő ellen védekezhetünk, ha az odú tetejét dróttal rögzítjük (a vásárolt odúkon ez gyakran már alapkellék).
A következő gyakori meghibásodás hátterében a faanyag elöregedése, megrepedése áll, melynek következtében az odú falai vagy alja részben vagy egészben kitörik. Különösen odúhiányos helyeken (pl. alföldi pusztákon) a madarak képesek a leglepusztultabb odúkba is beköltözni, ami folyamatos balesetveszélyt jelent rájuk nézve.
A legbiztosabb megoldás az, ha a láthatóan elöregedett, repedezett odúkat kicseréljük, vagyis ugyanoda egy teljesen újat teszünk.
A meghibásodások megelőzése
Az odúk elöregedését késleltethetjük, ha egyrészt időtálló anyagokból és kellő gondossággal készítjük el: a könnyen szétázó farostlemez vagy bútorlap helyett fenyőt vagy akácot használjunk, a kész odút fessük le, a tetőre pedig tegyünk kátránypapír- vagy bádogszigetelést! Ha nem mi magunk készítjük el, akkor minderre ügyeljünk a vásárlásnál!
Másrészt a rendszeres ellenőrzések alkalmával hamarabb felfedezhetők a hibák, és ha gyorsabban javítunk rajtuk, tovább élvezhetik a kismadarak az odúk biztonságát.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
