A madárinfluenzához kapcsolódó óvintézkedésekkel és a betegség megelőzésével minden baromfitartónak tisztában kell lennie. A háztájon nevelt állatok biztonsága érdekében és a fertőzés terjedésének megakadályozásához ismernünk kell a betegséget, ehhez nyújt támpontot a következő cikksorozat.
2016 óta minden évben felbukkan a madárinfluenza H5N8 vírustörzse. Annak ellenére, hogy számos esetben találkozunk a vírussal és annak következményeivel a hírekben, az évek során valahogy elaprózódtak a kórokozóval kapcsolatos információk. Mit kell tudni a madárinfluenzáról? Milyen hazai és nemzetközi vonatkozásai vannak? Milyen veszélyt jelent a betegség az emlősökre nézve?
Az influenzáról röviden
Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség. A beteg a lappangási időszak (ált. két nap) kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz. A kórokozó influenzavírusok emlősöket (pl.: embert, lovakat, sertést) és madarakat is képesek megfertőzni.
Az influenzavírusoknak négy típusa ismert (A, B, C, D), melyek közül az A, a B és a C képes embereket fertőzni. A H1N1 influenza altípus számos különböző törzzsé mutálódott, ide tartozik többek között a spanyolnátha vírusa, az enyhe lefolyású megbetegedéseket okozó emberi influenzák vírusai, a járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző vírustörzsek is.
Azok az influenza altípusok, amelyek inkább a felső légutakban (orr, száj, torok) telepednek meg, könnyebben terjednek, viszont nem okoznak súlyos megbetegedést. Ezzel szemben a halálosabb altípusok, mint a H5N1 (a madárinfluenza emberre legveszélyesebb vírustörzse) inkább az alsó légutakat támadják, több halálos áldozatot követelnek, de kevésbé képesek terjedni (pl.: köhögéssel).
A madárinfluenzáról röviden
A madárinfluenza olyan megbetegedés, amelyet a madarak szervezetéhez alkalmazkodott influenzavírus okoz. A kórokozó influenza vírus változékonysága miatt kialakulhat a vírusnak olyan változata, mely embereket is képes megbetegíteni.
A madárinfluenza vírustörzsek megbetegítő képességük alapján két nagy csoportba sorolhatóak: lehetnek alacsony vagy magas patogenitásúak (megbetegítő képességűek). A vírus, hasonlóan a többi influenzavírushoz, genetikailag változékony, a felületén lévő fehérjekomponensek (H és N antigének) különböző módon variálódhatnak. A legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van. A tünetek sokfélesége, bizonyos esetekben jellegtelensége miatt a betegség megállapításához speciális, a vírust vagy annak töredékeit kimutató laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
A madárinfluenza emberre legveszélyesebb változatának a HPAI (highly pathogenic avian influenza, azaz „magas patogenitású madárinfluenza”) H5N1 vírustörzseket tartják. Ezek a törzsek a madarak közül vadon élő madárfajokat és házi baromfi fajokat is képesek megbetegíteni.
Az elmúlt két évben Európában különféle madárinfluenza altípusok jelentek meg a szakértők szerint. A fő influenzatörzs Európában idén a H5N8, amely már 2016-ban és 2017-ben is pusztított a háztáji és vadon élő madarak körében. Ezen kívül az elmúlt években továbbra is előfordultak H5N5- és H5N1-esetek is.
A madárinfluenza és az ember
A madárinfluenzát először Olaszországban azonosították be a 20. század elején. A század végére már a világ minden részén megtalálható volt.
1997-ben Hongkongban 18 embernél mutatták ki a madárinfluenza H5N1 vírustörzsét. Ezek voltak az első dokumentált esetek arról, hogy madár fertőzött meg embert. A fertőzöttek közül hatan bele is haltak a fertőzés által okozott szövődménybe. Ezt követően az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy lehetséges világjárvány forrásaként értékelte a helyzetet.
Az eddigi legsúlyosabb válságot a 2005. év végétől a 2006. év közepéig tartó időszak között váltotta ki, amikor Ázsiából a Közel-Keletre, majd Európába és Afrikába is átterjedt. Miután a vírus elleni oltások csökkentették a halálozások számát, és világszerte megtették a kellő óvintézkedéseket, 2003 és a 2020. év vége között (17 év leforgása alatt) összesen 862 ember fertőződött meg a H5N1 vírustörzzsel. A madárinfluenza a legtöbb halálos áldozatot Indonéziában és Vietnamban követelte. A legutolsó fertőzöttet Laoszból jelentették, akinél tavaly októberben mutatták ki a vírust.
Bár az idei fő influenzatörzs, a H5N8 vírustörzs emberre történő átterjedésének kockázata alacsony, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA) kiemelt figyelmet fordít a tanulmányozására. Ismeretes, hogy a H5N1-en kívül a H7N9 és a H9N2 törzs is átterjedhet az emberre.
Hazai hírek az elmúlt évekből
Magyarországon először 2016-ban mutatták ki a H5N8-at, azóta minden évben felbukkan ez a vírustörzs. 2020 januárjában több mint 160 ezer pulykát kellett állategészségügyi okok miatt leölni hazánkban. Idén elsőként egy, a tatai Öreg-tónál elhullott nagy kócsagban diagnosztizáltak a szakemberek madárinfluenzát. Januárban a szigorú óvintézkedések kihirdetése ellenére is megjelent a betegség, előbb Komárom-Esztergom, majd Bács-Kiskun megyében – előbbi megyében 90 000 pulyka, utóbbiban 101 000 tojótyúk leölését rendelték el a szakemberek. A kiterjedt járvány kialakulását 2021-ben mindeddig sikerült megakadályozni, ami többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatos, hagyományos és modern (pl. drónos) felderítési technikákon alapuló ellenőrzéseinek köszönhető.
Ezek a szemlék mutattak rá arra is, hogy az utóbbi években átélt két nagy madárinfluenza-járvány pusztítása ellenére még mindig több állattartó próbálja kikerülni a járványvédelmi előírásokat, és szegi meg tudatosan az egyébként sokat hangoztatott és jól ismert szabályokat.
A hazánkban jelenleg érvényben lévő állategészségügyi járványügyi intézkedésekről a következő cikkben foglalkozunk bővebben.
Nemzetközi hírek az elmúlt évekből
2019-ben Németországban, Franciaországban, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Királyság területén, Bulgáriában és Szlovákiában is kimutatták a betegséget.
2020 őszén Hollandiában csaknem 500 000 csirke pusztult el a H5N8 madárinfluenza vírustörzs miatt. Tavaly novemberben egy nyugat-lengyelországi, állattartással foglalkozó gazdaságban közel 900 000 állatot kellett leölni a 930 000 tojótyúkból.
2020 decemberében Oroszországban regisztrálták az első olyan esetet, amikor emberek is megfertőződtek a H5N8 madárinfluenza törzsével: egy dél-oroszországi baromfitelep hét dolgozójánál mutatták ki a vírust, de szerencsére komolyabb egészségügyi következmény nélkül estek át a fertőzésen – 2021. februári hírek szerint mind a heten jól vannak. Ahogy az 1997-ben a H5N1 kapcsán is leszögezhető volt, úgy ebben az esetben is elmondható, hogy a vírust azok kapták el, akik közvetlenül érintkeztek a fertőzött baromfikkal.
2021 januárjától kezdve a madárinfluenza magas patogenitású vírustörzse, a H5N8 altípus miatt Dániának, Svédországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Romániának is intézkedéseket kellett hozni a betegség megfékezéséhez. Míg Dániában házibaromfi-állomány, addig Szlovákiában, a kassai állatkertben fogságban nevelt madarak, míg Romániában Konstanca kikötőjében 13 énekes hattyú volt érintett a vírus okozta betegséggel.
A cikk folytatásában a madárinfluenza tüneteiről és terjedéséről lesz szó.
Kapcsolódó cikkek:
- 2020 novemberében elrendelték a baromfik zártan tartását
- Válságos helyzetben a pulykaágazat – a karácsony némileg segíthet
- Nem éri meg megszegni az állategészségügyi járványvédelmi szabályokat
- Tíz százalékkal is drágulhat a francia libamáj
- Hattyúból és rétisasból is kimutattak madárinfluenzát hazánkban
- Feloldotta a Nébih a Bács-Kiskun megyei madárinfluenza védőkörzeteket
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
