A fokhagyma jótékony hatásai a kerttől az asztalig

Tudjuk, nagyon egészséges. Értesülünk arról, mennyi mindent nem tudunk még róla. Halljuk, beválik a kertben más növények mellé társítva. Reméljük, hogy beválik egyes növények kártevőinek elriasztására, és így tovább. Ebben a cikkben az eddig ismert „fokhagymapraktikák” kerültek tálalásra.

Éljenek a hagymafélék

A hagymafélékben azt szeretjük, hogy a hazai kiskertekben bárhol az országban megteremhet. Az egynyári fokhagyma (Allium sativum) beltartalmi értékeinek köszönhetően számos kártevő és kórokozó elkerüli – viszont a hagymafélékre specializálódott károsítók felszaporodására nagyon kell vigyázni (pl.: hagymalégy, hagymabogár).

Az előnyös növénytársítások előtt nézzünk néhány gyakorlati tanácsot a kiskerti ültetésével ás gondozásával kapcsolatban. Érdemes ültetése előtt a gyomnövényektől mentesíteni a területet, vagy eleve gyommentes ágyást választani. A szerves trágyát is ültetés előtt érdemes kijuttatni.

Az ültetésre sor kerülhet ősszel (október közepéig, ha melegebb az ősz, a végén is belefér még) és tavasszal is (hasonlóan az időjárástól függően februárban vagy márciusban) jól fellazított, komposzttal ellátott talajba. A gerezdek talajba helyezésének mélységéhez az az általánosan elfogadott tipp, hogy mindig annyi földdel borítsuk a gerezdet, mint amekkora a gerezd magassága.

Amíg a fokhagyma növekszik, folyamatosan ügyelnünk kell a gyomszabályozásra, mivel a fokhagyma kis lombfelületével nem tudja elnyomni a gyomnövényeket, sekélyen gyökerező növényként versenyezni sem tud velük a talaj tápanyagaiért és a vízért. Ebből kifolyólag közepes, de egyenletes vízmennyiséget igényel. Termeszthető fák árnyékában is, de teljes napon is egészségesen fejlődik.

Azokat a növényeket, amiket kórokozók támadtak meg (pl.: peronoszpóra vagy vírusok) legegyszerűbb eltávolítani, nehogy megfertőzzék a többi növényt.

Mi mellé kerüljön a fokhagyma a kertbe?

Nem ismerünk olyan „társítási szituációt”, amikor a fokhagyma gátolná a másik növényt a növekedésben, vagy odavonzaná valamely kártevőjét. Sőt, kifejezetten sok ellensége van a kártevők között erőteljes szaga miatt – egy igazi kertegészségügy-őr.

Melléültethető a sárgarépa, paradicsom, más hagymafélék, a dísznövények közül a rózsa, tulipán, liliom, sőt gyümölcsfák alá és borszőlőhöz, gyógynövényekhez is társíthatjuk. Nem ismeretes számunkra, hogy valamely növény mellett kedvezőtlen hatást fejtene ki annak fejlődésére. A vetésforgóban jó előveteményei a hüvelyes növények, és ő maga jó előveteménye a mustárnak, levélzöldségeknek és a céklának.

A következő táblázat hűen tükrözi a fokhagyma sokrétű, jótékony tevékenységét zöldségnövények és dísznövények mellett is.

A kertünkben és udvarunkban megjelent vakond-földkupacokba összezúzott, vagy egész gerezd fokhagymát helyezve a vakond nem tér vissza ezekbe a járataiban, más területet fog keresni. Ugyanez lesz a hatása abban az esetben, ha a veteményeskertnek olyan sarkaiba helyezzük a gerezdeket, ahonnan más emlőskártevők (egerek, pockok és társaik) érkezésére számítanunk kell.

Díszbokraink bimbózó állapotában a nem várt madárvendégek csipegetése ellen is megfelelő védelmet nyújt az ágak közé akasztott fokhagyma-gerezd. A rózsa, liliom, szamóca, sárgarépa és a többi zöldségnövényünk közé ültetve távol tartja a kártevőiket, és mivel nem nagy helyigényű növény, nem kell a palántázott növényeket nagyobb távolságra ültetni, mert nem fogja őket zavarni.

A gyümölcsfák alá ültetve is jól fogja érezni magát – mert az árnyékos helyeken is jól fejlődik -, és nemcsak a táblázatban felsorolt betegségek ellen és kártevők elriasztására alkalmas, hanem tavasszal virágzó fenológiájában jobban vonzza a beporzó szervezeteket.

A fent említett tapasztalatok kertészek, szerzetesek és a történelmi feljegyzésekből is ismert, alátámasztott sokévnyi megfigyelésekből állnak, amik közül sokat féltve mondunk ki, nem bízva igazán a várt hatásban. Valóban előfordulhat, hogy mégsem fejti ki a várt hatást minden helyzetben a fokhagyma a kertben, de ez a helyzet az emberi szervezetre gyakorolt hatásával is: ha minden nap fogyasztjuk a fokhagymát, de mellette roppant egészségtelenül és rendszertelenül étkezünk, nem sportolunk rendszeresen, a szervezetünk számára sem lesz átütő hatása.

Ezzel arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a praktikákkal ne hagyjuk „magára” a növényt, ne intézzük el annyival, hogy „remek, most már itt a fokhagyma, semmi baj nem lehet”. Mert igenis szüksége van a növényeknek a tápanyag-utánpótlásra, más betegségeivel és kártevőivel szembeni védelemre amellett, hogy ezekkel a sokszor évszázados gyakorlatokkal segítjük a növényeink fejlődését.

Miért kerüljön a fokhagyma asztalra?

Miután a fokhagyma elvégezte feladatát a kertben, és úgy döntünk, hogy konyhai felhasználásra is hivatott, gondolkodás nélkül kerüljön a vágódeszkára.

Íme az indokok, miért érdemes akár napi szinten fogyasztani:

A fokhagyma beltartalmi értékeit tekintve az egyik legsokoldalúbb zöldségnövényünk. A szénhidráton, fehérjén és ásványi anyagokon kívül sok vitamint (A-vitamin, B-vitamin, C-vitamin, E-vitamin), és a szervezetünknek létfontosságú antioxidánsokat is tartalmaz. Jellegzetes illatát egy kéntartalmú anyag, az ajoén adja.

A modern orvostudomány igazolta, hogy a fokhagyma komplex összetevőinek köszönhetően csökkenti a vérnyomást (egy gerezd képes 2 higanymilliméterrel csökkenteni a vérnyomást), baktérium- vírus- és gombabetegségek terjedését is gátolja, valamint emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, bélféregűző, epe- és májműködést elősegítő hatása is ismert.

Ezáltal segítségünkre van változatos, vagy kímélő étrendek kialakításához, szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez és kiváló hatással van a gyomor-bél traktusra is.