Ismerjük meg a parlagfű életciklusát és a lehetséges védekezési módokat! Tartsuk szem előtt a védekezés fontosságát és kötelezőségét, és tegyünk együtt azért, hogy már idén kevesebb parlagfű keserítse meg a növénytermesztéssel foglalkozók és az allergiások életét!
A parlagfű felismerése, más növényektől való biztos megkülönböztetése, és az ellene történő védekezés ideje és módja is kulcsfontosságú a sikeres védekezéshez. Ahhoz, hogy tudjuk, mikor vagyunk a védekezés szempontjából a jó időben és a jó helyen, ismernünk kell a parlagfű életciklusát és a megfelelő fejlettségi állapotát a sikeres gyomirtáshoz. A cikkben elsőként tehát ezt a témát járjuk körbe, majd rátérünk a lehetséges védekezési módokra is.
A parlagfű életciklusa
A parlagfű egyéves, magról kelő növény. Márciusban indulnak csírázásnak a talaj felső rétegében nyugvó magvai, míg a mélyebben fekvő magok akár évtizedekig is nyugalomban maradnak. Ha a talajt megbolygatjuk (pl.: mélyebben felássuk a talajt, felrotálunk egy kertterületet), csírázásnak indulnak azok a magok, amelyek közvetlenül a felszín alatt vannak.
Hazánkban a márciusban kezdődő csírázás után – az időjárástól függően – áprilisban és májusban tömegesen csírázik a parlagfű. A talaj 10-20 °C-os hőmérséklete és a napfény kedvez a parlagfű kelésének, de a tavaszi hónapok szélsőségesen száraz időjárása gátolja a fejlődését. A májusra kifejlődött 2-4(-6) leveles növényeket lehet a legkönnyebben, leghatékonyabban irtani.
A parlagfű ezt követően nyáron intenzív növekedésnek indul. A porzós virágok július első felében jelennek meg, a termős virágok csak egy-másfél héttel később. A virágok beporzását a szél végzi. A virágpor legnagyobb tömege – és így a legnagyobb mértékű pollenterhelés is – július végétől és augusztus végéig szóródik szét a légtérben, ezután kisebb mennyiségben egészen a fagyok beálltáig tart. A termés érése október közepe táján kezdődik. Ősszel a magok beérése után a növény elpusztul. A magok egészen februárig nyugalmi állapotban vannak. Februárban már csírázásra kész, de meg kell várnia a magnak a talaj felmelegedését és a fejlődéshez elegendő napsütéses órák számát.
Házikerti védekezési lehetőségek
A parlagfűvel szembeni védekezésnek két kulcsmomentuma van: egyrészt a folyamatosság, vagyis hogy egész évben ügyeljünk az újonnan megjelenő csíranövények irtására, másrészt a virágzás előtti védekezés annak érdekében, hogy ne szórhasson virágport, és ne érlelhessen termést a növény.
Jó hír, hogy a parlagfű biológiájából adódóan a tömeges csírázás időszaka júniusban véget ér, ezért ha májusban nagyobb figyelmet tudtunk fordítani a parlagfű irtására, nagy eséllyel lehet a növénytől mentesen tartani a kertet az év további részében.
A következő módszerek közül az első kettő a parlagfű kelésének megelőzését, a továbbiak a már kicsírázott parlagfűvel szembeni védekezést szolgálják.
Gondozott kert: egy rendszeresen gondozott és ápolt kertben nem találkozunk gyakran parlagfűvel. Ha nincs lehetőségünk minden nap foglalkozni a kert növényeivel, elegendő hetente két-három alkalommal, főként a parlagfű szempontjából kritikus májusban.
Élettér csökkentése: mivel a parlagfű zárt, egészséges növénytakaró (pl.: gyep) és növénytársítás (pl.: díszkert) mellett nem fejlődik. Éppen ezért sikerrel kiszorítható jól fejlődő, erőteljes növényzet telepítésével és/vagy gyeptelepítéssel.
Kézi gyomlálás: ha már megjelent a parlagfű a kertünkben, a legegyszerűbb módja a gyors védekezésnek a fiatal növény kiszedése – gyökerestől, mindenestől. Ha már virágzik a parlagfű, annak a gyomlálását semmiképpen ne bízzuk gyerekekre és allergiás családtagokra! Kerülni kell a virágzó növény közvetlen érintését még annak is, aki nem észleli magán az allergia tüneteit, mert az érintés is kiválthatja a test válaszreakcióját! Éppen ezért a gyomlálást érdemes kesztyűben végezni.
Kapálás: a kézi gyomlálás mellett a kiskertben kapálással is gátat szabhatunk a kikelt parlagfű fejlődésének. A legcélszerűbb saraboló kapát használni, amellyel sekélyen a talajfelszín alatt vághatjuk el a gyomok gyökerét.
Fűnyíró vagy fűkasza: nagy mennyiségű parlagfű kelése esetén a környezetet és a költségeket is leginkább kímélő eljárás a fűkaszálás. A fiatal (2-4-6 leveles) növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb szükséges kaszálni, ezzel megszakítjuk a fejlődését. Minél alacsonyabbra állítjuk a vágási magasságot, annál jobb, mivel a talajszinten, a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a leghatékonyabb módszer, mivel a növények innen már nem tudnak újrahajtani. Ha ennél magasabban vágjuk el a növények szárát, akkor az egyszeri kaszálás nem lesz eredményes, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldalrügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul. Általában három kaszálás biztosít megfelelő eredményt egy évben, ugyanis minél többször szakítjuk meg a parlagfüvet a fejlődésben, annál gyengébb lesz, és annál kevesebb esélye marad a hideg hónapok előtt befejezni az életciklusát.
Vegyszeres gyomirtás: növényvédő szeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol ez embereket és főként gyermekeket, illetve háziállatokat semmilyen módon nem veszélyeztet. Az irtás a korai növekedési fázisban, a növény hatleveles állapotáig hatásos. Olyan növényvédő szert vásároljunk, amely szabad felhasználású (III. forgalmi kategóriás), és hatóanyagát tekintve megfelelő a fészkesvirágzatú gyomnövények irtásához.
A védekezés fontossága
A parlagfűvel kapcsolatos számadatok is alátámasztják a növény rendkívüliségét:
- a szél több mint 100 km távolságra is el tudja juttatni a parlagfű virágporát
- egy átlagos parlagfű növényegyed több tízezer magot képes érlelni – nem ritkán 60 ezer magot is termelhet egyetlen tő.
- a parlagfű magja akár 30 évig is csíraképes marad a talajban
A parlagfűvel szembeni eredményes védekezés tehát attól is függ, hogy milyen mértékben képesek az emberek összefogva, időben védekezni ellene. Ha a kertünkön kívül, akár az utcán, a buszmegálló mellett vagy a kutyafuttató kerítése mellett utunkba kerül egy-egy tő, ne legyünk restek! Tépjük ki gyökerestől a növényt, mert előfordulhat, hogy annak a parlagfűnek a magjait vinné a szél egészen a kertünkig.
Mindenkinek kötelessége!
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A jogszabály 2019-ben módosult, vagyis szigorította a parlagfűvel szembeni védekezési kötelezettséget: a földhasználók egész évben kötelesek megakadályozni a parlagfű virágzását, így csökkentve a pollenterhelést és meggátolva a növényeket a szaporodásban.
A jogszabály-változtatást többek között az indokolta, hogy a parlagfű igen eredményesen alkalmazkodik a Kárpát-medence időjárási viszonyaihoz, emiatt képes volt megfelelő időjárási körülmények között az eddig ismert virágzási időszaknál előbb is virágot hozni. Ennek eredményeképpen a virágzási periódusa – és így az ellene történő védekezés – is hosszabb időtávot érint.
Kapcsolódó cikkek: