A cikk első részében választ kaptunk arra, mire figyeljünk földlabdás vagy vágott élőfenyő vásárlásakor, illetve segítséget kaphattunk a vásárlás időpontjának és helyének megválasztásában. Ebben a cikkben a karácsonyfa céljára vásárolható fenyőfélék közti különbségekről, előnyeikről és hátrányaikról lesz szó.
Általánosságban elmondható, hogy évek óta nő azoknak a fenyőfa-vásárlóknak a száma, akik a tartósabb, hosszabban díszlő vagy különleges fenyőféléket keresik. Bővelkednek az áruházak a különböző méretű, színű és anyagú műfenyőkben is, amelyeket praktikai okokból, vagy mélyen gyökerező meggyőződésből vásárolnak élő fenyő helyett a családok.
Egyre élesebb határral elkülönül a műfenyő / élőfenyő-támogatók tábora, és bár én is az utóbbiak népes csapatát erősítem, a cikkemnek mégsem az a célja, hogy a műfenyőre voksolókat meggyőzzem, pártoljanak át az élőfenyősök oldalára. Számos cikk született már a témában ezzel a céllal, a legtöbb abszolút barátságos, inkább vitaindító, mint lázító hangvételű írás – én csak arra szeretném kérni a Kedves Olvasót, bármilyen, a témát pedzegető irományt olvas, ne fogja fel a meggyőződését ért támadásnak, mert nem az! Már csak a karácsonyi ünnepet átható szeretetet, elfogadást és békére törekvést szolgálva is érdemes inkább nyitottan, semmint agresszíven olvasni a karácsonnyal kapcsolatos, megjelent írásokat.
Kezdjük a karácsonyfának alkalmas legnépszerűbb fenyőfélék sorát a lucfenyővel, utána sorra kerül az ezüst-, nordmann-, jegenye-, feketefenyő, egészen a duglaszfenyőig bezáróan.
Lucfenyő
Mind a mai napig a legtöbben ezt a fenyőfélét választják karácsonyfának: a Kárpátok jellegzetes, hengeres kúpos koronaformájú erdőalkotó fája, a közönséges lucfenyő (Picea abies) népszerűsége hosszú évtizedek óta töretlen, még a gyorsan változó, sokszor más fenyőféléket előnyben részesítő trendek ellenére is.
A lucfenyők – a jegenyefenyőhöz hasonlóan – az egytűs fenyők közé tartoznak. Tobozaik csüngők, formájuk szabályos, nem szétesők. Levélalapjuk nem szélesedik ki. Tűlevelei sötétzöldek, keskenyek, kemények, melyek a törzset is beborítják. Magvetéssel szaporítják, a karácsonyfának nevelt fákat ültetvényekben nevelik. Fiatal korban kb. fél métert növekszenek évente.
lucfenyő
Előnyei: koronája kecses, tűlevelei fénylőek, szépek. Ágai szabályos elrendezésűek, ágörvökben helyezkednek el. Törzse hengeres, az egészségesen fejlődő fáé tökéletesen egyenes. Pótolhatatlan illata és a többi fenyőfélénél alacsonyabb ára teszi az egyik legnépszerűbb karácsonyfává.
Hátrányai: tűlevelei a többi fenyőféléhez képest hamarabb, megszáradva lehullanak. Jól fűtött lakásban ez már egy hét alatt, a fűtőtesthez közelebb, vagy levegőtlen helyiségbe helyezett lucfenyőnél hamarabb bekövetkezhet.
Ezüstfenyő
Az ezüstfenyő a szúrós luc egyik változata, a közönséges lucfenyő rokona. Tűleveleit viaszréteg borítja, ennek köszönheti ezüstös szürke lombszínét, illetve ennek a tulajdonságának hála a csökkent levélpárologtatás biztosítja a későbbi tűlevél-hullás megindulását.
ezüstfenyő
Előnyei: különleges külsőt kölcsönöz neki feldíszített karácsonyfaként kékes-hamvas, ezüstös színe. A lucfenyőnél hosszabb ideig tartja meg az egészséges lombját.
Hátrányai: alakjuk szabálytalanabb, mint a magvetésből nevelt, ezáltal egyenesebb törzsű lucfenyőnek. Tűlevelei kifejezetten szúrósak. Általában kisebb számban és méretkategóriában találkozhatunk vele az árusoknál, mint a többi fenyőfélével, és annál drágábbak is.
Nordmann fenyő
Ennek a kaukázusi származású, manapság „slágerfenyőnek” a legvitatottabb a neve, számos helyen rosszul szerepel: nem normand vagy rövid n-nel írva nordman a hivatalos neve, és nem is a vikingekről (normann) nevezték el, hanem a finn természettudós Alexander von Nordmann tiszteletére nevezték el az ő neve után.
A botanika világában kaukázusi jegenyefenyőként (Abies nordmanniana) bukkanhatunk rá. Alakja jellemzően kúp, ágrendszere tömött. Lapított, sötétzöld, fényes tűlevelei sűrűn nőnek a rugalmas hajtásain. Tobozai nagyok, hengeres formájúak. Szaporítása magvetéssel történik.
nordmann fenyő
Előnyei: tömött ágrendszere és sötétzöld tűlevélszíne elegáns, egységes külsőt kölcsönöz neki. Illata nem annyira erőteljes, mint a lucfenyőnek, de különleges. Tűlevelei nem szúrósak, így könnyű díszíteni, kisgyermekes családoknak ideális választás. Lombját az ezüstfenyőnél is tovább megtartja, sokáig, tűlevél-hullajtás nélkül az ünnep dísze.
Hátránya: az ezüstfenyőnél is drágább fenyőféle.
Jegenyefenyő
Örvös ágelrendeződése elárulja rokonságát a lucfenyővel. A bálványfenyőnek is nevezett közönséges jegenyefenyő alakja karcsú, koronája kúp alakú. Az eddigi fenyőféléktől eltérően tűlevelei – zöldes színüket némileg megőrizve – megszáradva az ágakon maradnak, nem hullanak le. A levelek illatát csak dörzsölésük után érezhetjük. Törzse pirosas-barnás, kérge sekélyen barázdált. Lombozata a lucfenyőnél ritkásabb vékony ágai miatt.
Szaporítóanyagának beszerzése nehéz, nevelése körülményes, ugyanis a nyári melegtől és a téli fagytól egyaránt károsodhatnak. Tűlevelei az ezüstfenyőkhöz hasonlóan enyhén viaszosak, ezüstös színűek.
koreai jegenyefenyő
Előnyei: nem hulló tűlevelei miatt praktikus választás, ritkásabb ágrendszerét bőséggel fel lehet díszíteni – bár vékonyabb ágai nem bírják el a nagyobb díszeket.
Hátrányai: meglehetősen drágák, ritkásabb ágrendszere nem kölcsönöz neki olyan egységes külsőt, mint a lucnak vagy akár az ezüstfenyőnek. Igen vízigényes, kedveli a magasabb páratartalmat, amit nem minden esetben lehet biztosítani számára a lakásban az ünnepek ideje alatt.
Feketefenyő
A hosszútűs Pinus-fenyők, köztük a fekete fenyő (Pinus nigra) alkalmazása karácsonyfaként új keletű szokás. Formája az életkorával változik: fiatalon széles kúpos, idősebb korában inkább ernyőszerű formájú a koronája. Sötétzöld tűlevelei hosszúak, 10-16 cm-esek, sötétzöldek, szúrósak. Ágai különleges szürkésbarnák.
feketefenyő
Előnyei: igénytelen, nagyon dekoratív, olcsó fenyő. Tűrőképessége igen nagy, így pl. a legszárazabb szobai körülmények között is megtartja tűleveleit.
Hátrányai: kevésbé formás, még viszonylag kevés a választék belőlük. Szélességük miatt kevés otthonba férnek el kényelmesen. Hajtásainak gyantatartalma – aminek köszönhetően későn hullajtja a tűleveleket – nagyon magas, a lakásban is lecsöpöghet a fáról.
Duglaszfenyő
A duglaszfenyő még ritkán kapható karácsonyfának. A jegenye- és lucfenyőhöz hasonlóan örvös ágrendszerű. Tűlevelei sötétzöldek, hosszúak, laposak, megdörzsölve különleges narancsillatúak, megszáradásuk után sem hullnak le. Törzse egyenes, hengeres, koronája széles, kúp alakú, ágai vízszintesen állnak. Nevét a skót botanikusról, D. Douglas-ről kapta, aki Kanadában fedezte fel a fajt.
duglaszfenyő
Előnyei: nagyon sokáig megtartja lombját
Hátrányai: nem bírja a szárazságot, hamar feladja a lakás zárt terében, és kevés helyen kapható.
Fenyőillatú, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
