Mérgező lágyszárú növények a kertben

Azokban az időkben, amikor kertészetben dolgoztam, kisgyermekes családok kertjének tervezésénél mindig, minden esetben felmerült a kérdés: mely növények mérgezők (az már sokszor nem is volt fontos, melyik része és mennyire), mert azoknak a telepítését/ültetését nem akarták vállalni a szülők. Voltak nem kevesen, akik a 20. növény felsorolása után már megállítottak, és megkérdezték, hogy viccelek-e velük, mert ezt nem hiszik el, hogy ennyi növényfaj, ami mellett ők maguk is felnőttek, az emberi szervezet számára mérgező. Megint mások egyenesen haragudtak a növényre, hogy miért kell ezeknek a gyönyörűségeknek mérgező anyagokat tartalmazniuk. Akkor döntöttem el, hogy szükség lesz egy összesítőre, ahol a legfontosabb, kertben és házon belül előforduló dísz- és gyomnövényfajok felsorolásra kerülnek, így legalább egy előzetes képet kaphatunk arról, mely növények eshetnek ki a tervekből.

A cikksorozat első részében a rövid bevezető után azok a lágyszárú növényfajok kerülnek felsorolásra, amelyeknek valamely vagy minden része mérgező.

A növények méreganyagai

A növényekben található és azokból kivont hatóanyagokból számos terméket készítünk, köztük gyógyszereket és kozmetikai termékeket. A növények hatóanyagai között azonban számos más, szervezetekre mérgező hatású anyag is előfordul.

A fekete hunyor minden része halálosan mérgező

A növények méreganyagai a legtöbb esetben elsősorban saját védekező mechanizmusuk legfontosabb részét jelentik. Ezek az anyagok a növényi kórokozók (gombák, baktériumok), valamint állatok (rovarok, emlősök) távoltartására, vagy annak megakadályozására szolgál, hogy a kórokozó megfertőzze, vagy az állat megkóstolja a növényt. Ezeket az anyagokat (pl.: alkaloidok, glikozidok, szaponinok stb.) mérgező hatásukat tekintve kategóriákba sorolhatjuk. Az egyik legelterjedtebb felosztási érték a gyógyszerhatástanban és a toxikológiában az LD₅₀ érték (medián halálos adag, az angol név – lethal dose – rövidítéséből), amely megadja, hogy az anyag hány mg/testtömeg kilogrammra (mg/ttkg) számított értéke okozza a kísérleti állatok (legtöbb esetben patkány) 50%-ának halálát. Minél kisebb ez az érték, annál mérgezőbb a hatása az adott anyagnak.

A növényi méreganyagokat és az általuk kiváltott mérgező hatást számos tulajdonságuk alapján csoportosíthatjuk, itt a teljesség igénye nélkül álljon hatféle szempont:

• a növény rendszertani besorolása szerint (pl.: egyes növénycsaládokra vagy növényegyedekre jellemző anyagok, úgymint a tiszafa taxin alkaloidja vagy taxatin glikozidja);
• a növény méreganyagot tartalmazó része szerint (pl.: a kecskerágó-, madárbirs- és tűztövis-fajok termése, vagy a hérics- és hunyorfajok, illetve a tiszafa minden része mérgező);
• a mérgezés időbeli kialakulása szerint (akut vagy krónikus);
• a mérgező hatás megnyilvánulási helye szerint (helyi vagy szisztémás);
• a mérgezés lefolyása szerint (enyhe, súlyos, életveszélyes, halálos);
• a kiváltott tünetek szerint (pl.: remegést, gyenge pulzust, ájulást vált ki a tiszafa taxin alkaloidja, a tűztövis amigdalin tartalma általános sejtméreg stb.).

Enyhén mérgező barátaink az iszalagfajok (lágy- és fásszárúak is léteznek)

Mérgező lágyszárú növények a kertben

A felsorolást a halálosan mérgező növényfajok nyitják, ezeket a fajokat követik sorban a nagyon mérgező, a mérgező és az enyhén mérgező növényfajok. A kategóriák nevei az egyes szakirodalmakban lehetnek árnyaltabbak vagy szerepelhetnek más név alatt (pl.: gyengén = enyhén = kissé mérgező, vagy nagyon = kifejezetten mérgező). A növények hatóanyagaitól függ, pontosan milyen hatást váltanak ki az emberi szervezetben az elfogyasztásuk után.

A halálosan mérgező lágyszárú növényfajok közé tartoznak a közkedvelt gyöngyvirág, ami a hozzá igen hasonló medvehagyma szedési időszakában jelent nagy veszélyt, a különleges fekete hunyor, a kikericsfélék, a sisakvirág- és gyűszűvirágfélék stb. Ezen növényfajok mindegyikére jellemző, hogy minden részük halálosan mérgező.

A nagyon mérgező lágyszárú fajok közé tartoznak a fekete hunyort leszámítva a hunyorfajok, a kökörcsinfajok, a foltos kontyvirág és a tőzegrozmaring.

A pompás kökörcsin nagyon mérgező

A mérgező lágyszárúak közt is számos ismerős fajjal találkozhatunk, mint például a boglárka, a gyöngyike, a pünkösdi rózsa, a tűztövis vagy a szarkaláb.

A kerti szarkaláb a mérgező fajok közé sorolható

Az enyhén mérgező növényfajok között tartják számon a hóvirágot, a körömvirágot, a haranglábat, a nárciszt, az iszalagfajokat stb.

A kerttervezéshez türelmet, a megvalósításhoz szép időt és sok energiát kívánok mindenkinek!