A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is több bejelentést kapott itthon maradó fehér gólyákról. Miért maradnak télen is nálunk? Mit kell tennünk, ha látunk egy madarat?
A fehér gólya hazánk legismertebb nagy testalkatú madara. Köszönhető ez annak is, hogy közel élnek hozzánk, az évről évre visszatérő gólyák ugyanott, vagy a közelben nevelik fel következő évben is a fiókáikat, így egy-egy község, család is már teljes jogú közösségi tagjaiként szereti ezeket a gyönyörű állatokat.
Köztudott, hogy vonuló madár, vagyis a telet Afrika trópusi területein tölti. Augusztus végén-szeptemberben indulnak útnak, az időjárás függvényében – és részben a globális éghajlatváltozásnak köszönhető az is, ha egyes madarak itthon töltik a telet nálunk.
Nemcsak a gólyák
A Magyar Madártani Egyesület és önkéntesek megfigyelései szerint nemcsak a nálunk áttelelő gólyák száma emelkedik, hanem néhány vonuló rovarevő énekesmadáré is, például a házi rozsdafarkú, a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, az erdei szürkebegy, a cigánycsuk, és a nem verébalakúakhoz tartozó örvös galamb áttelelő példányainak száma is emelkedett az elmúlt években Magyarországon.
Nemcsak az enyhe telek miatt
A településeken, vagy az emberlakta területek közelében élő madárfajok a télen is megfelelő életkörülmények (pl. etetés) hatására egyre nagyobb arányban hagytak fel a vonuló vagy részben vonuló viselkedéssel és váltak állandó madárrá az elmúlt száz évben.
Ez az alkalmazkodási folyamat a szakértők szerint nem állt meg, így napjainkban is megfigyelhető több más, elsősorban városiasodott fajnál, hogy nálunk töltik a téli hónapokat is. A már említett fajok – a csilpcsalpfüzike, a házi rozsdafarkú, az erdei szürkebegy, a barátposzáta, a cigánycsuk vagy az örvös galamb – részben hazai fészkelő állományból származó, részben pedig északabbról hozzánk érkező példányai az elmúlt években már rendszeresen átteleltek nálunk. A megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy mindegyik faj esetében növekszik a viselkedés előfordulásának gyakorisága, és ez biztosan nem magyarázható minden esetben az enyhe telekkel, hiszen az elmúlt években előfordultak kifejezetten fagyos és havas téli hónapok – tette közzé a Magyar Madártani Egyesület a hivatalos honlapján.
Azok figyelmébe, akik gólyával találkoznak
Ahogy az Egyesület is kiemelte, a téli hónapokra itthon maradt fehér gólyák nem betegek vagy sérültek, hanem a természetes alkalmazkodási viselkedés részeként maradnak itthon.
Az Egyesület közleménye szerint a Magyarországon áttelelő, egészséges fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, meleg helyen történő átteleltetésük nem szükséges.
A változatos táplálkozású fehér gólyáink segítségére vannak a téli álmot nem alvó rágcsálók (főként egerek, pockok). Ezekre a fajokra gond nélkül tudnak vadászni a többnyire hómentes gyep- és szántóterületeken. Ha pedig nem találnának táplálékot, akkor egy-kétnapos repüléssel melegebb, mediterrán területekre tudnak húzódni.
Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több lehet a „veterán”, azaz az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert így az egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vághatnak bele a következő itthon töltött téli hónapokba.
Ha beteg gólyát találunk, értesítsük a területileg illetékes nemzeti parkot!
A beteg, legyengült gólyát a legkönnyebben úgy ismerjük fel, hogy nem röpképes. Ha napokon keresztül olyan helyen látunk gólyát földön ülni, ahol nincs számára táplálék, és akkor sem repül fel, amikor lassan felé sétálunk, akkor mihamarabb értesítsük a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát!
Minden madárbarát nevében kívánok szép, meghitt téli hónapokat a kedves Olvasónak!
Kapcsolódó cikkek:
