Én még ahhoz a szerencsés generációhoz tartozom, akiket gyerekkorunkban a szüleink jól felöltözve bepakoltak a kocsiba, elfurikáztunk az erdőszélre, és egy hatalmas kirándulás alkalmával szép kis csokor hóvirágot vihettünk haza emlékbe. Kisiskolás korom óta a hóvirágot tartom az egyik legbájosabb és legkülönlegesebb növénynek, róla szól ez az összefoglaló.
Sokat gondolkoztam, mivel kezdjem a cikket, mert annyi minden kapcsolódik a hóvirághoz. Végül úgy döntöttem, elkezdem a történelmével és a népi hiedelmekkel, utána áttérek a növény rendszertanára, jellemzőire és a fajokra, illetve fajtákra, majd folytatom a termesztésének és gondozásának szabályairól. Zárásként pedig tökéletesen megfelelő lesz a hozzá kapcsolódó hírek, szankciók és események, helyek rövid összefoglalása. Vágjunk is bele!
Hermész varázsfüve
A görög mitológiában a hóvirágot (mely görögül annyit tesz, ion) a Danaidák ősanyjának, Iónnak az alakjához fűzték. A halandók szemére álmot hozó Hermész, aki a görög mitológiában az istenek hírnöke, a pásztorok, kereskedők, utazók, az ékesszólás, irodalom, az atlétika istene és a tolvajok védelmezője mentette meg Odüsszeuszt Homérosz híres eposzában: varázsfüvet adott Ithaka királyának, ami hatástalanította Kirké istennő amnéziát okozó mérgét, így hősünket nem tudta az istennő becsapni, és a szigeten marasztalni. Ez a varázsfű a hóvirág volt.
A hóvirágnak ez a hatása a belőle kivonható galantaminnak köszönhető. Ezt a természetes anyagot a Magyarországon őshonos kikeleti hóvirágból (Galanthus nivalis) is sikerült kinyerni. A galantamin népgyógyászati alkalmazásáról kevés, kelet-európai feljegyzés szólt csupán, de az 50-es években kezdődött kutatásoknak számos kiváló eredménye született: a vázizomra és központi idegrendszerre kifejtett hatását is vizsgálták, és megállapították, hogy egyrészt az 50-es években súlyos járványokat okozó gyermekbénulás következtében kialakult bénulás, valamint a betegséget 10-15 év múlva követő izomgyengeség kezelésében sikeresen alkalmazható.
Másrészt kiderült, hogy a galantamin intravénásan adagolva megszünteti a szkopolamin nevű vegyület által előidézett aluszékonyságot, valamint kiderült, hogy a vegyület által befolyásolható idegsejteknek szerepe van az időskori memóriazavarok kialakulásában. Ennek a felfedezésnek hála a 80-as években megkezdődtek a galantamin Alzheimer-kór és demencia kezelésében való alkalmazását célzó vizsgálatok. A következő évtizedben számos klinikai vizsgálat megerősítette: a molekula használható az enyhe és közepesen súlyos Alzheimer-kór tüneti kezelésére. Magyarországon tavalyi értesüléseim szerint egy készítmény van engedélyezve.
2007-ben jött ki a Csillagpor című, Neil Gaiman regényéből készült fantasy, amelyben a főhőst egy édesanyjától kapott hóvirág védi meg a gonosz varázslatoktól. Amint megválik tőle, hatnak rá az átkok. Ez hirtelen jutott eszembe, én magam régen láttam ezt a filmet, de igen gazdag jelképvilága van.
Mit takar a hóvirág?
Legyünk most formabontók, és ne a hóvirágot takarjuk be hótakaróval, hanem rántsuk le a hóvirágról keringő mendemondákról, mesékről és különböző jelentéstartalmakról a takaróleplet!
A „legenda” úgy tartja, hogy amikor Isten a Földet megteremtette, és télen színtelen hóval takarta be a tájat, a hó elindult magának színt keresni. De kire számíthatott volna a természetben, akitől színt kérhetett volna ilyenkor? Egyedül a hóvirágot szólíthatta meg, aki ezt mondá néki:
– Ha tetszik Néked a fehér kabátom, a Tiéd lehet. – Így kapott a hó eztán fehér színt, a hóvirág pedig oltalmat a hótól.
Zelk Zoltán meséje nyomán akadtam rá egy csodálatos kis történetre, címe „A hóvirág”, abból egy részletet ragadtam ki ide:
„- Te voltál az egyetlen reményünk – mondta a másik fűszálacska.
– Én tudtam, hogy te bátor és erős vagy, és hírt adsz nekünk a nagyvilágról. Mert meguntuk már a sok alvást. Szeretnénk napvilágot látni, és megtudni: van-e már meleg napsugár.
A hóvirágbimbócska nem kérette magát, hiszen neki is ilyen vágyai voltak. A két fűszál észre sem vette, a hóvirág már a szabad ég alól kiáltott hozzájuk:
– Jaj de fényes a napvilág! Jaj de szép az ég! Amint a napsugár tekintete a hóvirágra esett, úgy körülölelte langyos sugarával, hogy a hó is olvadozni kezdett. A két fűszál fölött egyszerre csak világosodni kezdett. Nemsokára ott álltak ők is a szabad ég alatt.”
A hóvirág az év (egyik) első virága, és a virágszimbolikában ő jelképezheti a reményt, a tisztaságot és az elégtételt is. A remény jelképeként szorosan kapcsolódik a keresztény kultúrkörhöz is, hiszen a Paradicsomból kiűzetett első emberpár a vigasztaló hóvirágot látta meg elsőként. Ezenkívül a hóvirág Szűz Mária tisztaságát is jelképezi.
Virágnyelven ez az üzenete kering szerte a világhálón: „Örvendj a jelennek és a jövőnek, s a szomorú múlt emlékeinek ne engedj helyet a szívedben!”
A kikeleti hóvirág latin neve (Galanthus nivalis) annyit jelent, hófehér tejvirág. Egyes források szerint ez a név arra utal, hogy amikor megpillantjuk a kicsiny hóvirágot, olyan, mintha egy sötétzöld kocsányon három tejcsepp hintázna. A népnyelvben több elnevezést is használnak rá, úgymint árvavirág, tavaszika, hófehérke, gyócsé, hagymagyökerű fehér viola vagy gergelynapi virág.
Helye a növények országában
A hóvirágfajok rendszertanilag a növények (Plantae) országába, a zárvatermők (Magnoliophyta) törzsébe, az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartoznak.
Februárban és kora tavasszal hajtó, Európa szerte elterjedt hagymás évelő. Főként lomberdőkben, liget- és szurdokerdőkben, nedves réteken, kertekben találkozhatunk vele. Hazánkban a középhegységekben, a Dunántúlon és a Duna mentén gyakori. Alacsony növény, magassága 10-20 cm, csoportosan nő. Szára egyvirágú tőkocsány, a fiatal bimbó még felálló. Hat lepellevélből álló virága csüngő. A lepellevelek közül a 3 külső elhelyezkedésű, hófehér színű és nagyobb, harangszerűen fedik a belső lepelleveleket, amik kisebbek, csúcsuk zöldes. Tőlevele virágzáskor indul fejlődésnek, jellemzően két szálasak, felfelé szélesedők, színűk kékeszöld-sötétzöld.
Megjelenésében hasonlítanak rá a tőzike-fajok, ám a tavaszi tőzikének (Leucojum vernum) 6 egyforma lepellevele van, melyek csúcsa sárgászöld színű, míg a nyári tőzikét (Leucojum aestivum) folyópartokon lelhetjük fel, ha szerencsések vagyunk. Virágzata 3-5 tagú, magasabb növény és később virágzik.
A hóvirágnak körülbelül 75 fehér színű faja és fajtáját ismerjük. Hazánkban a már említett kikeleti hóvirág őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt, Balkánon őshonos óriás vagy pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is. A nemesített hóvirágok hosszabban virágoznak, lepelleveleik jellemzően nagyobbak.
A hóvirág egyetlen hagymájának elfogyasztása is halálos lehet, mivel mérgező alkaloidokat tartalmaz, ezért nagyon körültekintőeknek kell lennünk kirándulás alkalmával, vagy otthon a kertben hagyma ültetése közben, nehogy a gyermek puszta kíváncsiságból a szájába vegye a növényt. A mérgezés tünetei lehetnek a hasfájás, hányás, hasmenés, súlyosabb esetekben légzési és szívpanaszok. Utóbbi két esetben azonnal forduljunk orvoshoz!
Termesztése és gondozása
A hóvirágfélék mindegyike szereti a napos, jó vízelvezetésű talajt, amit felturbózhatunk szerves trágyával is. A hóvirághagymák őszi csoportos telepítésére (mehet egy helyre akár 6-8 is, mint a krókusznál) szánt ültetőgödör ne legyen kisebb 15-20 cm-es mélységnél! Ügyeljünk arra, hogy a környéken ne legyen agresszíven terjeszkedő növényünk, nehogy gyökerével megsértse a hagymákat. Óvatosan takarjuk be a hagymákat földdel, ne nyomkodjuk bele őket a talajba! Öntözzük meg őket a talaj elrendezése után!
Ha jól érzi magát a hóvirág, pár év múlva gyönyörű, összefüggő telepet alkot. Amennyiben nem szaporodna tovább, telepítsük új helyre a hagymákat!
Hírek, érdekességek
2017-ben a hóvirág lett hazánkban az év vadvirága. Ezt a programot akkor már hetedik alkalommal rendezték meg, és a hóvirág került ki győztesen 35%-os szavazati aránnyal a turbánliliommal és a mocsári gólyahírrel vívott versenyben.
Hazánkban már 2005 óta védelem alatt áll, így hagymáinak és virágainak gyűjtése is tilos. Kicsit utánanéztem, mert számomra nem volt világos, miért nyilvánították védetté, mi volt a közvetlen oka. Egy kis utánajárással megtudtam, hogy a 2000-es évekbe már úgy vágott bele Európa, hogy szerte a kontinensen veszélyeztette a hóvirág-állományokat az ipari méretű gyűjtés.
Itt nem a kirándulókra vagy az árusító nénikre kell elsősorban gondolni, hanem a vállalkozói szinten, munkagépekkel történő „hagyma-kitermelésre”, aminek az lett a következménye, hogy a hóvirág genetikai állománya leromlott, élőhelyeik elpusztultak. Egy szál hóvirág leszakítása esetében a büntetés tízezer forint, nagyobb mennyiség begyűjtése vagy eladása – 100 ezer forint felett – már természetkárosítási bűncselekménynek minősíthető és börtönbüntetéssel is sújtható a vétkes.
Vigyázzunk a hóvirágra, és vele együtt az összes természeti értékünkre!
