A rovarok által terjesztett betegségek tekinthetők a mezőgazdaságban dolgozók biológiai kórokú foglalkozási betegségeinek is. Az ízeltlábúak által terjesztett betegségek közül az egyik legfontosabb a Lyme kór.
A Lyme kór (vagy más néven borreliosis) a leggyakoribb, ízeltlábúak által közvetített fertőző betegség. 1982-ben derült ki, hogy kullancsok által terjesztett baktérium okozza. Hála Willy Burgdorfernek, aki az Egyesült Államokban végzett kutatásai során izolálta kullancsokból a róla elnevezett Borrelia burgdorferi spirochaetát.
A baktériumról
A spirochaetákról annyit érdemes tudni, hogy hosszúkás, dugóhúzó alakú egysejtűek, a Gram-negatív baktériumok egyik törzsét alkotják. A fürgén mozgó, jellegzetes csavarodó mozgásra képes kórokozó átfúrja a sejtek közti réseket, ezáltal a sejtek között gyorsan halad.
A borreliák a spirochaeta baktériumok egyik nemzetsége. A 36 ismert Borrelia-fajból 12 bizonyítottan a Lyme-kór okozója, ezért is ered a betegség neve ennek a baktériumnemzetségnek a nevéből: borreliózis.
A Borrelia burgdorferi felfedezését követően Európában és Ázsiában újabb fajait sikerült izolálni. A Borrelia afzelii elsősorban a bőrgyógyászati, a Borrelia garinii az idegrendszeri formák okozója. Nemrég izoláltak a kutatók egy újonnan leírt fajt, a B. spielmanii-t.
Európában mind a négy faj jelen van, de a Lyme-foltot a kimutatások szerint többnyire a B. afzelii, ritkán a B. garinii okozza, a B. burgdorferi 1%-ban felelős a tünetért. Ezek a baktériumok zoonotikus fajok, tehát embert és állatot egyaránt képesek megfertőzni.
A betegségről
A borreliosis világszerte előforduló betegség. Közép-Európa a legfertőzöttebb területek közé tartozik, Magyarországon 1998 óta bejelentés-köteles betegség. Egyes években jelentősen eltérhet a fertőzöttek száma: 2010-ben eddig nem látott mennyiségű (2355) bejelentés érkezett fertőzött betegekről. Két egymást követő évben is jelentősen eltérhet a fertőzöttek száma: míg 2014-ben 615 esetet regisztráltak, következő évben 1420 beteget jelentettek. A legnagyobb kockázatnak a 6-9 évesek, valamint az 50 év felettiek vannak kitéve.
Európai szintű felmérések szerint a Lyme kór kórokozóját a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) egyedeinek 12%-a hordozza (ez a szám egyes területeken akár 50% is lehet) az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ tájékoztatása szerint. A legfertőzöttebb területeken megközelítőleg a lárvák 1%-ában, valamint a kifejlett kullancsok több mint 20%-ában mutatható ki a kórokozó. Ez a betegség százszor gyakoribb, mint a hasonlóképp kullancs által terjesztett agyvelő-gyulladás (encephalitis).
Hogyan történik a fertőzés?
A kórokozó egyes állatokban azok megbetegítése nélkül, élethossziglan megmarad. Ezeket a gazdaszervezeteket (jelen esetben állatokat) rezervoároknak nevezzük. Ilyen rezervoár állatok a kullancsok, a rágcsálók (pl.: egér, pocok), egyes madarak (feketerigó, fácán, sirályfélék), és új felfedezés szerint bizonyos gyíkfajok is.
A Borrelia-baktérium képes a kullancs bélcsatornájában szaporodni. Ahhoz, hogy a kórokozó átvitele a gazdaszervezetről megtörténjen, a kullancsnak 48 óráig a fertőzött gazdaállaton kell kapaszkodnia. A fertőzött állatok vérét szívva a kullancs maga is minden esetben fertőződik. Ritkán, de megtörténik, hogy a fertőzöttséget a kullancsok utódaikba is átörökítik, így a lárvák egy része már fertőzötten kezdi az életét.
Bár a kórokozó egyéb vérszívókból is kimutatható, a Lyme-kór csak kullancscsípés következtében jön létre. A csípés ténye azonban rejtve maradhat, a betegek mintegy 30%-a nem veszi észre. A gerincfolyadékban a fertőzést követően 24 órán belül már kimutatható a fertőzés.
A megbetegedések zömét az elmúlt években május és augusztus között észlelték, amikor az éghajlati viszonyok a kórokozót terjesztő kullancsok életfeltételeinek kedveznek. Az újonnan regisztrált esetek első hulláma május-júliusban jelentkezik, ősszel egy kisebb második csúcs mutatkozik a járványgörbében. Az idült, késői tünetformák kezdete az év bármelyik szakára eshet. A tünetek minden életkorban megjelenhetnek fertőzés esetén.
Fontos megjegyezni, hogy a hiedelmekkel ellentétben a betegség NEM terjed vérátömlesztéssel vagy anyatejjel.
Mik a tünetek?
Házállataink közül a lóban, a kutyában, valamint a szarvasmarhában ízületi gyulladást okoz.
Emberek esetében a betegség szinte sohasem jár lázzal!
Jellegzetes első tünete a Lyme-folt (Erythema migrans vagy vándorló bőrpír), mely a csípés helyén keletkezik, és hetek alatt magától is eltűnhet, vagy növekedhet: átmérője hetek vagy hónapok múlva elérheti akár az 50-100 cm-t is. Kinézete egy céltáblára emlékeztet: közepén lilás, a szélén piros, a kettő között halvány színű bőrterület mutatkozik. A folt ritka esetekben lehet teljesen homogén. A folt és környéke többnyire teljesen fájdalommentes, sok esetben előfordul viszketés. Nagyon fontos, hogy a fertőzésnek ez a jellegzetes bőrtünete csak az esetek felében-kétharmadában alakul ki! Ha szokatlan ízületi vagy izomfájdalmat, fáradékonyságot érzünk, azonnal forduljunk orvoshoz!
A borreliosis fertőzéshez köthető bőrelváltozás a Lyme-folton kívül a fülcimpa lilásvörös, de fájdalmatlan duzzanata, mely különösen gyermekkorban fordul elő.
Kezeletlen esetben a fertőzés utáni hetekben-hónapokban szívritmuszavart eredményező szívizomgyulladás léphet fel, illetve agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás is kialakulhat. Jellemző a komoly (többnyire térd-) ízületi gyulladás. Súlyos esetben a betegség az előbbiek valamelyikével is kezdődhet.
Megelőzés és kezelés
Maga a kullancscsípés elkerülhető pár egyszerű szabály betartásával:
– Kerüljük kirándulások alkalmával a sűrű növényzetet!
– Természetjáráshoz vegyünk fel nadrágot!
– A nadrágba tűrjük be a felsőnket, a nadrág szárát pedig a zokniba!
– Hosszú hajúak ne engedjék szabadon lobogni a hajukat!
– Viseljünk sapkát, lehetőleg világosabb árnyalatút vagy fehéret, ezen könnyebben észrevesszük a kullancsot!
– A szabadon hagyott bőrfelületeket vékonyan kezeljük kullancsriasztó szerrel (minimum 6-8 órás védettséget adóval)!
A leghatékonyabb megelőzése a kullancscsípést követően a betegség kialakulásának, ha az említett kiemelt időszakokban a természetjárást vagy kerti munkákat követően ellenőrizzük magunkat, nem látunk-e bőrünkön megtelepedő kullancsot.
Amennyiben találtunk kullancsot magunkon vagy családtagunkon, ne késlekedjünk az eltávolításával! Semmiképpen ne kenegessük és ne dörzsöljük! A bőrünkhöz közelebb fogjuk meg kullancskiszedő csipesszel az élősködőt úgy, hogy a potrohát ne nyomjuk össze, mert ebben tanyázik a baktérium! Nagyon fontos, hogy az óramutató járásával ellentétes irányba forgatva húzzuk ki, mert balról jobbra haladva rágja be magát a bőrünk alá! Ezzel kapcsolatban rengeteg vita folyik, az óramutató járásával ellentétesen kiszedők és a simán kihúzók tábora szokott legtöbbször összecsapni. Engem az előbbi győzött meg, számos kullancsot távolítottam el a bőrömből anélkül, hogy beszakadt volna az élősködő feje.
Amennyiben nem sikerült megakadályoznunk a betegség kialakulását, annak kezelésére négy antibiotikum család (penicillinek, tetracyclinek, cephalosporinok, makrolidok) alkalmas, amit orvos által előírt kezeléssel alkalmazhatunk. A jól megválasztott, megfelelő adagban és kellő ideig folytatott antibiotikum-kúrával a fertőzés tökéletesen gyógyítható.