Ház, táj
Ház, táj

Mit kell tudni a permakultúráról?

Mit kell tudni a permakultúráról?

Agrofórum Online

A permakultúrát a hagyományos gazdálkodás „szentgrál”-jának szokták emlegetni, nem véletlenül. A permakultúra megvalósításával lehetőséget teremtünk arra, hogy a kertünk hozzájáruljon a környezetünk ökológiai egyensúlyának megteremtéséhez, teret adva ezzel a természet évezredes folyamatainak.

A permakultúra kifejezés a „permanent agriculture” (állandó mezőgazdaság) szavak lerövidülése. Az emberi környezetet és magát az embert körülvevő és kiszolgáló mezőgazdasági rendszerek olyan elven való kialakítását jelenti, mely gyakorlatilag egy gazdaság vagy kert szintjére leképezi azokat a természetben zajló folyamatokat, amelyek önmagukat fenntartó rendszereket alkotnak állatok, növények és mikroorganizmusok segítségével.

Az első gondolat…

A permakultúra alapgondolata először az ausztrál származású biológus professzor és kutató Bill Mollison és kollégája, David Holmgren fejében született meg. Tudományos körökben az 1970-es években publikáltak a témáról először. A permakultúra gyakorlata – bár azóta az egész világon széles körben elterjedt – mindmáig Ausztráliában a legelterjedtebb.

A permakultúra atyja Tasmániában egy élet tasztalatait összegezve jutott el egy alapgondolathoz: talán lehetséges egy olyan ökológiai rendszer megalkotása, amely az ember számára hasznos növény- és állatfajokból áll, és a természetes életközösségekhez hasonlóan működik? Ezáltal drasztikusan csökkenteni lehetne az emberi szükségletek megteremtésének ipari energiaigényét és a termelés környezetromboló hatásait?

Az a meggyőződés sarkallta Mollisont és munkatársait – amely minden évben egyre sürgetőbben beigazolódni látszik -, hogy ha az emberi társadalom továbbra is változatlan mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot. Az ökológiai katasztrófa elkerülésére a permakultúra a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését foglalja magába az emberi szükségletek megtermelése során. Hangsúlyozza a háztáji túlfogyasztás kiküszöbölésének, az energia-megtakarításnak és a természetből való energianyerés különféle módszereinek fontosságát.

Mollison és munkatársainak az volt a célja, hogy a permakultúra elvei alapján, egy rövid képzést követően az emberek széles körben alkalmazni tudják ezt a gyakorlatot, és maguk is meg tudják tervezni saját fenntartható környezetüket.

A permakultúra elve

A permakultúra általánosan elfogadott főszabályait Mollison professzor gondolata ihlette, miszerint:

Az egyetlen etikus döntés az, ha vállaljuk a felelősséget saját és gyermekeink létezéséért„. /1990/

Nagyon-nagyon leegyszerűsítve tehát a permakultúra alaptétele a következő: minimális „beleszólás” tőlünk, maximális energiaszolgáltatás a természettől. De ne essünk tévképzetekbe, hiszen ez nem azt jelenti, hogy megtervezzük, megteremtjük a permakultúra elvei szerint az élőhelyünket, majd hátradőlünk a fotelban, és várjuk a termést. Ez a gyakorlat a lehető legösszetettebb, legtöbb megfigyelést és kitartást igénylő, de jelenleg a legcélravezetőbb és legfenntarthatóbb út mindközül a háztáji mezőgazdaságban. Gondoljunk bele, sokkal könnyebb bemenni a boltba, leakasztani onnan egy adott problémára megoldást nyújtó növényvédő szert vagy bespájzolni a kész műtrágyákból, mint úgy összeállítani a növénytársítást és a kerti vetésforgót, kiszórni az évekig „készült” komposztot, hogy az előbbiekre ne legyen szükség.

Ahogy a Magyar Permakultúra Egyesület egyik oszlopos tagja a következőképpen nyilatkozott a permakultúráról: „A permakultúrával megismerkedve az ajánlott módszerek természetszerűsége, szellemessége, és szépsége annyira megragadott, hogy úgy gondoltam, ha ennek csak a fele is megvalósítható, már érdemes kipróbálni. Éppen húsz éve kísérletezek. Most azt mondom: legalább a fele megvalósítható!”

Rengeteg kísérletezést és nyitottságot kíván a rendszer kialakítása

A permakultúra gyakorlati elemei

Mindenekelőtt tartsuk szem előtt, hogy a permakultúra jegyében létrehozott kert nem egy állapot, hanem egy folyamatos próbálkozás a hosszantartó, egészséges egyensúly megteremtésére. Mivel nincs két egyforma év, rengeteg kísérletezésre és nyitottságra van szükség mind az állatok, mind a növények rendszerbe helyezésével, újabb és újabb növényfajok és -fajták kipróbálásával, az állatok ideális számának megállapításával és így tovább.

Mindezeket figyelembe véve, mivel minimum egy külön cikket – vagy inkább egy külön könyvet – érdemel a permakultúra gyakorlati megvalósítása, ezért a gyakorlati elemeket címszavakban foglalnám össze.

Mindenekelőtt szükségünk van magára a talajra. Ez így elsőre elég egyértelműnek tűnik, de ássunk kicsit mélyebbre: a talaj alatt ebben az esetben a nagybetűs Talaj fizikai és kémiai adottságaira (szerkezete, állaga, kémhatása, vízelvezető képessége, stb.), termőképességére, a benne lakó élőlényekre és azok jellemzőire kell együttesen gondolni. Ezután gondolnunk kell a permakultúra rendszerét kívülről támogató éghajlati tényezőkre: a napfényre, a csapadékra és a szélre.

A rendszert fenntartó csapat egyik tagja

Ezek után jöhetnek a rendszert fenntartó csapat tagjai, a felszínen élő állatok és a növények. A szárnyas segéderő (jellemzően tyúkok) mindennapi tevékenységükkel támogatják a rendszer egyensúlyi működését: a kártevők gyérítésével (pl.: kikaparják a meztelen csigák tojáshalmait a talajból), a tápanyagban gazdag baromfitrágyával (foszfor- és nitrogéntartalma kifejezetten magas), valamint kapirgálásukkal a talajlazítást is megoldva elősegítik a permakultúra fenntartását.

Nincsenek pontos sorok és ágyások

A permakultúra szellemében kialakított kertben a veteményes és a gyümölcsös nem egyenes sorokról és geometriailag pontosan kiszámított ágyásokról szól. A szabályos ágyások helyett előnyös növénytársítások kerülnek kialakításra, amelyek egymást nem gátolják, inkább támogatják a fejlődésben. A gyomnövények féken tartása talajtakarással történik az ásás és kapálás helyett, műtrágya helyett szerves trágyát vagy komposztot, növényvédő szerek helyett növényvédelmi hatású természetes anyagok (pl.: gyógynövények) kerülnek bevetésre.

Mivel a permakultúra magába foglalja azt a törekvést is, hogy minél gazdagabb élőhelyet teremtsen, nem maradhat ki egy felszíni vízforrás sem a képből: a legegyszerűbb egy ásott tavat elképzelni, ami vonzza a békákat, szitakötőket, hasznos bogárfajokat.

A kertbe szükségünk lesz egy helyre, ahol a komposztot gyűjtjük, így lehetőségünk van a szerves anyagokat (pl. konyhai tevékenységből adódó, felhasználatlan növényi részek, falevelek) újrahasznosítani.

A permakultúra megvalósulása

Mivel a permakultúra-kert gyakorlatilag a nagybetűs Természet zártláncú és önfenntartó leképezése, amelyet a mikrométer nagyságrendű élő szervezetektől kezdve a háztáji állatok és a telepített növények működtetnek, nekünk semmi más dolgunk nincs, mint visszaadni az elhasznált tápanyagokat (trágyázás formájában), öntözni (szintén a felhasznált víz visszapótlására), és végül begyűjteni a türelmünk és a természet munkájának gyümölcsét: az állati termékeket (pl.: tojást) és a veteményesünk ajándékait.

Ha még mindez nem lenne elég előny, azt is végiggondolhatjuk, hogy egy jól megtervezett és szeretettel felügyelt permakultúrás kertben nincs szükség szintetikus növényvédő szer használatára, hiszen mindent elvégeznek a természetes ellenségek. Emellett nagyságrendekkel kevesebb szemét termelődik, mint egy „modern kertben”, továbbá egy ilyen kertet a megszerzett tudásunkkal együtt az utódainknak is továbbadhatunk, a talaj megőrzött termőképességével és a begyakorolt jó példákkal együtt.

Permakultúra a világban

Miután a permakultúra gondolatkör egy elismert nemzetközi gyakorlattá nőtte ki magát, elhivatott követői szerte a világon megosztják egymással a tapasztalataikat: egymást érik a témával kapcsolatos szakcikkek, interneten elérhető publikációk és a közösségi oldalakon megosztott tartalmak. És mivel a jó példát sokan követni szeretnék, mára már családok ezrei számára a permakultúra egy új életmódot is jelent.

A permakultúra elkötelezett támogatója évtizedek óta Őfelsége Károly walesi herceg. A brit királyi család tagja köztudottan immár 40 éve elkötelezett környezetvédő, aki mindenhol keresi az újabb lehetőségeket egy, a természettel együttműködő, fenntartható gazdálkodás széleskörű kialakításához (2009-ben a brazíliai Amazonas államban, Manaus városában is tett látogatást az ottani permakultúra tanulmányozása érdekében).

Permakultúra Magyarországon

A Magyar Permakultúra Egyesület (MAPER) és elődje, a Magyar Permakultúra Szövetség 2006 óta fáradozik a permakultúra iránt érdeklődők összefogásán: a 2016-ban egyesületté alakult szervezet célja, hogy minél több emberrel megismertesse a permakultúrát, a meglévő társaknak pedig képzéseket szervezzen az új ismeretek gyors és hatékony átadására. Az egyesület nagyszékelyi központján kívül Tápiószelén, Vértesacsán, Tahitótfalun, Bodolyabéren és Hosszúhetényben is vannak telephelyei. 2020-ban már nemcsak Budapesten, hanem Békéscsabán és Bátaszéken is alakult permakultúra klub, ezenkívül minden évben több időpontban és helyszínen megszervezésre kerül „A permakultúra gazdálkodás alapjai” tanfolyam, ahol a résztvevők elismert szakemberek útmutatásaival megismerkednek a permakultúra alapelveivel és alapismereteivel és a permakultúrás gazdálkodás és tervezés rejtelmeivel,

Czéh Balázs, egy rendkívül tehetséges fiatalember, saját permakultúra-birodalmának megalapítójának üzenetét hagynám itt zárszónak: Igyekezzünk úgy együtt élni a természettel és egymással, hogy a hely, amit majd itt hagyunk magunk után, szebb legyen, mint amikor megérkeztünk!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Különleges időjárási jelenségek

2024. július 17. 05:40

A különleges szó alatt itt ne ritkát értsünk, hanem a szélsőséges, vagy éppen összetett jelenségeket, amelyekkel az elmúlt években egyre nagyobb gyakorisággal találkozunk. Beszéljünk az aszályról, a hőhullámról, az okklúziós frontról, a szélviharokról és a szupercelláról.

Jussanak el mindenkihez a talajvédelemmel kapcsolatos tudnivalók!

2024. július 12. 05:40

Házikert-tulajdonosként is sokat tehetünk kertünk talajának védelmében, sőt ha ismerjük a fizikai tulajdonságait és a benne zajló jellemző folyamatokat, akkor nagyobb eséllyel telepítjük be a kertünket sikeresen a megfelelő növényfajokkal, és helyes gyakorlatokkal fogunk termeszteni is benne.

Megszűnt a baromfik kötelező zártan tartására vonatkozó előírás madárinfluenza idejére

2024. július 11. 05:40

A madárinfluenzával összefüggő kötelező érvényű intézkedések változhatnak, ezért érdemes az állattartóknak folyamatosan tájékozódni a Nébih honlapján és szakmai oldalakon az új hírekről!

Tartsunk indiai futókacsát a háznál!

2024. július 6. 05:40

A futókacsák szívósak, támogató társas lények, és igénytelenségük miatt egyszerű a tartásuk. Mégis, vannak sarkalatos pontok, amelyeket a sikeres kacsatulajdonosok betartanak, így hosszú évekig számíthatnak a futókacsáik hathatós segítségére.

Kertkialakítás a permakultúra jegyében

2020. szeptember 25. 08:28

Az ausztráliai Bundaberg városában él Anne Goddard a „Gaia ajándéká”-nak (Gaya’s Gift) keresztelt 2 hektáros birtokán. Az ő kutatásának köszönhetően mi is betekintést nyerhetünk az Ausztráliából elterjedt, mára már világviszonylatban is jelentős permakultúra rejtelmeibe, és követve Goddard tízlépcsős tervét, magunk is kialakíthatjuk e gyakorlat szerint a környezetünket.

Beporzók Napja: mindannyian tehetünk a beporzók védelméért

2020. március 11. 06:43

Ahogyan arra a március 10-i Beporzók Napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.