Sokan foglalkoznak azokkal a növényfajokkal, amelyeket inváziós, invazív növényeknek vagy özönnövényeknek is nevezünk. Mit kell tudnunk ezekről a fajokról? Mi a titka a gyors terjedésüknek? Melyek a legjelentősebb fajok?
A kertünkben is találkozhatunk olyan növényfajokkal, amelyek sikeresen képesek gyorsan és agresszíven terjedni a ház körül, veszélyeztetve ezzel a dísz- és haszonnövényeink életterét, sőt egyes fajok bizonyos növényi szervei erősen allergének (pl.: pollen, levél felszíne), így az emberi egészségre is hatással vannak. Nagyon fontos, hogy felismerjük a leggyakoribb, kertünkben megjelenő inváziós növényfajokat, és érdemes tudni, hogyan védekezhetünk ellenük.
Amerikából jöttem…
Invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát nem minden idegenhonos növény özönnövény, de minden özönnövény idegenhonos növény. Vagyis nem minden betelepülő, idegenhonos növényfaj válik invazívvá, csak azok, amelyek gyors és sikeres megtelepedésükkel és terjedésükkel az őshonos életközösségeket és egy adott terület ökológiai egyensúlyát is képesek veszélyeztetni, és akár egyeduralkodóvá válhatnak egyes területeken.
Minek köszönhetjük a „látogatást”?
Az özönnövények bekerülése természetes úton vagy emberi tevékenység által, véletlenszerűen vagy tudatosan történik. Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor ennek kialakulásával meghonosodnak.
Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.).
Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít. Az esetek döntő többségében, amikor szándékosan behoznak egy idegenhonos fajt, arról általában nem tudni, hogy inváziós fajjá fog-e válni. Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenni, és inkább elkerülni az itthon még ismeretlen növények behozatalát és ültetését, főként a saját kertünkbe.
A legsikeresebb özönnövények
Hazánkban negyven évvel ezelőtt még csak 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, ám az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.
| Hogyan került hazánkba? | Növényfajok |
| Dísznövényként | Japán keserűfű, magas kúpvirág, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, selyemmályva, kaukázusi medvetalp |
| Takarmánynövényként | Sosnowsky-medvetalp |
| Ipari hasznosítás | Selyemkóró |
| Természetes úton bekerülő fajok | Ürömlevelű parlagfű, kölesfajok (pl. gyomköles), szerbtövis-fajok, madársóska-fajok, kicsiny gombvirág, hamvas szeder, kanadai betyárkóró |
A legújabb növényfajok
2007-ben írták le először hazánkban az ázsiai gyapjúfüvet, amely főként kukoricában és napraforgóban okoz jelentős problémát. 2017-ben „üdvözölhettük” körünkben a homoki prérifüvet, amely a parlagfűhöz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. Főként az ország mészmentes és meszes homokterületein terjedt el, kiszorítva az őshonos hazai fajokat a legelőkről. Terjedését segíti, hogy a legeltetett állatok sem fogyasztják.
Az inváziós növények felismerésében és az ellenük történő védekezésben számos szakoldal, kiadvány és tapasztalat segíti már a kiskerttulajdonosokat, ezért a kertünk és sok esetben saját egészségünk érdekében is érdemes tisztában lennünk a legfontosabb inváziós növényfajokkal.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
