32℃ 20℃
július 24. Kinga, Kunigunda, Kincső, Krisztina
Ház, táj blog

Mit kell tudni az özönnövényekről?

Agrofórum Online

Sokan foglalkoznak azokkal a növényfajokkal, amelyeket inváziós, invazív növényeknek vagy özönnövényeknek is nevezünk. Mit kell tudnunk ezekről a fajokról? Mi a titka a gyors terjedésüknek? Melyek a legjelentősebb fajok?

A kertünkben is találkozhatunk olyan növényfajokkal, amelyek sikeresen képesek gyorsan és agresszíven terjedni a ház körül, veszélyeztetve ezzel a dísz- és haszonnövényeink életterét, sőt egyes fajok bizonyos növényi szervei erősen allergének (pl.: pollen, levél felszíne), így az emberi egészségre is hatással vannak. Nagyon fontos, hogy felismerjük a leggyakoribb, kertünkben megjelenő inváziós növényfajokat, és érdemes tudni, hogyan védekezhetünk ellenük.

Amerikából jöttem…

Invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát nem minden idegenhonos növény özönnövény, de minden özönnövény idegenhonos növény. Vagyis nem minden betelepülő, idegenhonos növényfaj válik invazívvá, csak azok, amelyek gyors és sikeres megtelepedésükkel és terjedésükkel az őshonos életközösségeket és egy adott terület ökológiai egyensúlyát is képesek veszélyeztetni, és akár egyeduralkodóvá válhatnak egyes területeken.

A kanadai aranyvesszőt mint dísznövényt hozták be Európába

Minek köszönhetjük a „látogatást”?

Az özönnövények bekerülése természetes úton vagy emberi tevékenység által, véletlenszerűen vagy tudatosan történik. Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor ennek kialakulásával meghonosodnak.

Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.).

Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít. Az esetek döntő többségében, amikor szándékosan behoznak egy idegenhonos fajt, arról általában nem tudni, hogy inváziós fajjá fog-e válni. Éppen ezért kell nagyon óvatosnak lenni, és inkább elkerülni az itthon még ismeretlen növények behozatalát és ültetését, főként a saját kertünkbe.

Az egyik legismertebb inváziós növény az ürömlevelű parlagfű

A legsikeresebb özönnövények

Hazánkban negyven évvel ezelőtt még csak 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, ám az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.

Hogyan került hazánkba?Növényfajok
DísznövénykéntJapán keserűfű, magas kúpvirág, kanadai aranyvessző, magas aranyvessző, selyemmályva, kaukázusi medvetalp
TakarmánynövénykéntSosnowsky-medvetalp
Ipari hasznosításSelyemkóró
Természetes úton bekerülő fajokÜrömlevelű parlagfű, kölesfajok (pl. gyomköles), szerbtövis-fajok, madársóska-fajok, kicsiny gombvirág, hamvas szeder, kanadai betyárkóró

A legújabb növényfajok

2007-ben írták le először hazánkban az ázsiai gyapjúfüvet, amely főként kukoricában és napraforgóban okoz jelentős problémát. 2017-ben „üdvözölhettük” körünkben a homoki prérifüvet, amely a parlagfűhöz hasonlóan Észak-Amerikában őshonos. Főként az ország mészmentes és meszes homokterületein terjedt el, kiszorítva az őshonos hazai fajokat a legelőkről. Terjedését segíti, hogy a legeltetett állatok sem fogyasztják.

Az inváziós növények felismerésében és az ellenük történő védekezésben számos szakoldal, kiadvány és tapasztalat segíti már a kiskerttulajdonosokat, ezért a kertünk és sok esetben saját egészségünk érdekében is érdemes tisztában lennünk a legfontosabb inváziós növényfajokkal.

Kapcsolódó cikkek:

Július 25-ig szavazhatunk! Melyik faj legyen a 2026-os Év madara?

2025. július 23. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) "Év madara" programjának célja, hogy a jelölt madárfajok, és végül a győztes faj életmódjával, szokásaival és élőhelyével közelebbről megismerkedjen a nagyérdemű.

Madárfiókát találtam a kertben, mi a teendőm?

2025. július 19. 05:40

Otthoni kertészkedés alkalmával is találhatunk az aljnövényzetben gubbasztó fiatal madarat. Hogyan segíthetünk rajta, mi ilyenkor a teendőnk?

Osztálykirándulás az élelmiszer-biztonság jegyében – tudatosságra int a Nébih

2025. június 20. 05:42

A cikkben szereplő praktikus tanácsok segítenek azoknak, akik otthon készítik elő az útravalót az egy- vagy többnapos kalandokra.

Szelíd óriások a kertben – ne bántsuk őket!

2025. június 15. 05:40

Három csodás, őshonos rovarunkat mutatjuk be: az óriás tőrösdarazsat, a mezei tücsköt és a kék fadongót, melyektől egyáltalán nem kell tartanunk.

Parlagfű helyzet: újrahajt a kaszálás után, megjelent a pollen is

2018. július 17. 06:56

Június hónap végén egy Nyugat felől érkező hidegfront hatására az ország Nyugati részén jelentős mennyiségű az Észak-keleti részén viszont alig mérhető mennyiségű csapadék hullott. Július hónap első dekádjában egy újabb markáns hidegfont az ország Nyugati, Dél-keleti felében jelentős mennyiségű, míg az Észak-keleti és Középső felében csak az aratást késleltető, jelentéktelen mennyiségű csapadékot hozott.

Nem búcsúzik még a parlagfűszezon – 3 praktikus tipp allergiásoknak a túlélésre

2023. szeptember 28. 08:10

Bár beköszöntött az ősz, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) friss figyelmeztetése szerint továbbra is magas a parlagfű pollenkoncentrációja. A parlagfűszezon ráadásul – a korábbi évek tapasztalatai alapján – akár egészen októberig eltarthat.

Szántóföldi növényvédelmi előrejelzés: a gyomos tarlókon a parlagfű uralkodik, a kukoricában aktívak az amerikai kukoricabogár imágók

2023. július 18. 09:10

A kizöldült tarlók gyomirtására ez az időszak az optimális, a nehezen irtható évelő gyomnövények (aprószulák, mezei acat, selyemkóró, fenyércirok) gyérítése kémiai úton most hatékonyan elvégezhető.

Aktuális parlagfű és pollen helyzetkép

2019. július 25. 09:10

Az elmúlt időszak igencsak bővelkedett időjárási anomáliában mind a hőmérséklet mind a csapadékot illetően. A csapadékhiány hatására a fűfélék és a természetes vegetáció egyéb fajai is szenvednek, elszáradnak, ezzel teret biztosítanak a szárazságtűrő fajok, a parlagfű számára.