25℃ 17℃
szeptember 5. Viktor, Lőrinc, Ofélia
Ház, táj blog

Nyaralás és özönnövények

Agrofórum Online

„Hazahoztunk egy különleges növényt is az útról!” Nem egy kudarctörténet kezdődött így, miután a drágán megvásárolt növény vagy elpusztult hazánk éghajlatán, vagy éppen ellenkezőleg, megállíthatatlanul elkezdett szaporodni, és elnyomta a kertben az összes többi növényt. Hogy ez ne történjen meg, minden növényvásárlás alkalmával körültekintőnek kell lennünk – még a nyaralás alatt is.

Ahogy azt egy korábbi cikkben is írtam, invazív növénynek, inváziós növényfajnak vagy özönnövénynek nevezünk minden olyan növényt, amelyek nem őshonosak hazánkban, hanem idegen földrészről származnak, és gyorsan szaporodnak, agresszívan terjednek, változatos környezeti feltételek mellett is életképesek, és versenyelőnyt élveznek egyes őshonos fajokkal szemben (pl.: az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik). Tehát minden özönnövény egyben idegenhonos növény is.

Az özönnövények többféleképpen kerülhetnek egy olyan területre, ahol addig nem fordultak elő: természetes úton vagy emberi tevékenység segítségével, utóbbi esetében történhet véletlenszerűen vagy tudatosan a betelepítés.

Ha az ökológiai viszonyok kedvezőek a betelepült vagy betelepített növényfaj számára, akkor meg tudnak telepedni az új élőhelyen. Ha képesek felszaporodni és létrehozni egy úgynevezett önfenntartó populációt, akkor képesek az új területen meghonosodni.

Csak egyet hoztunk…

Az emberi tevékenység által betelepült növényfajok jelentős része a világkereskedelem és a turizmus során kerül egy adott területre. Az áruszállítás és nyaralás alkalmával véletlenül is hazahozhatunk más kontinensekről gyommagokat vagy az évelő növények szaporítószerveit (pl.: gyökér- vagy szármaradványokat, gumókat, hagymákat stb.), de sok esetben tudatosan kerültek a táskákba az egzotikus külsejű, „ilyen biztos nincs otthon senkinek” növények, teljes pompájukban.

Utazzunk felelősséggel!

Mi ezzel a baj?

Bizonyos növényfajokat tudatosan hoztunk haza, például dísznövényként, majd elültettük egy botanikus kertbe vagy a kertünkbe, de az is lehetséges, hogy haszonnövényként szeretnénk termeszteni. Később erről a helyről elterjedve, a növény magjai vagy vegetatív szaporítószervei segítségével más területeket is meghódít.

Járulékos, de annál nagyobb probléma, hogy az utazók a csomagjaikba rejtett növényeken, növényi termékeken vagy terméseken jelen lévő nemhonos növénykárosítókkal mekkora veszélyt cipelhetnek haza magukkal. Az Európai Unió tagállamai a 2019. decemberétől alkalmazandó szigorúbb szabályozással az utazóktól is felelős magatartást várnak el a növénykárosítók terjedésének megakadályozása érdekében, ezért nyaralás előtt érdemes tájékozódni ezekről a korlátozásokról is!

Nőttön nő

Míg Magyarországon a nyolcvanas években 33 agresszív idegenhonos faj került fel az inváziós növények listájára, addig az ezredforduló utáni években már megkétszereződött a számuk, és azóta is folyamatosan, radikálisan növekszik. Vannak közöttük fás és lágyszárúak, egynyáriak és évelők, számunkra újak és már jól ismertek.

Kis ízelítőként említhetünk négy rendkívül agresszív növényfajt, amelyek tudatos betelepítés eredményeként terjedhettek el hazánkban:

  • a japán keserűfű (Fallopia japonica),
  • a magas kúpvirág (Rudbeckia laciniata),
  • a kanadai és a magas aranyvessző (Solidago canadensis, S. gigantea),
  • a selyemmályva (Abutilon theophrasti).
A tengerentúlról érkező növényeknek – az őshazájukhoz képest hasonló éghajlaton – nagyobb esélyük van

A tengerentúlról

Egy jelentősebb földrajzi távolság, de hasonló éghajlati körülmények jobb esélyeket teremtenek a betelepített vagy betelepült növénynek a terjedésre. Vegyük például a parlagfüvet, amely Észak-Amerikából származik, de a természetes ellenségeit (pl.: parlagfű olajosbogár) szépen maga mögött hagyta. Ez azért nagy probléma, mert a természetes ellenségek a növény eredeti élőhelyén biológiai úton szabályozzák a populációt, és nem engedik annyira elszaporodni a növényt (jelen esetben a parlagfüvet).

Azonban a parlagfű olajosbogárnak és a parlagfű különböző gombabetegségeinek sajnálatos módon nagy falat volt az Atlanti-óceán, és a kísérletek mindezidáig azt mutatják, hogy nagyon nehéz az invazív növényfajok természetes ellenségeinek meghonosítása egy új élőhelyen. És ki tudja, hogy ha sikerülne mondjuk egy bogár betelepítése, az milyen további következményekkel járna az őshonos fajokra nézve.

Egy szó mint száz, rendkívül nehéz fenntartani az ökológiai egyensúlyt, és ezt a helyzetet bonyolítja az áruk és emberek szabad áramlása szerte a kontinenseken. Tartsuk szem előtt, hogy mindenki egyformán felel a bolygó és a természet védelméért! Ne veszélyeztessük felelőtlenül az otthonunk élővilágát!

Kapcsolódó cikkek:

Segítsünk a sünökön! – Magukra maradt fiatal sünöket találtam, mi a teendőm?

2025. szeptember 5. 05:40

Egy fenntartható kertben nem ritka látvány az újszülött sün. Mit tegyünk, ha fészket találunk? Hogyan állapítsuk meg, hogy kell-e a segítségünk?

Segítsünk a sünökön! - Beteg vagy sérült sünt találtam! Mi a teendő?

2025. augusztus 29. 05:40

Cikkünkben ismertetjük, hogy miként tudunk segíteni akkor, ha láthatóan beteg vagy sérült sünt találunk?

Mindent a keleti sünről

2025. augusztus 23. 05:40

A sünhöz számos közkedvelt mese, északi hiedelem fűződik, és gyakori vendég lehet a kertünkben, nem árt egy-két dolgot tudnunk róla.

Szőlő aranyszínű sárgaság betegség – amit a kerttulajdonosoknak is tudniuk kell!

2025. augusztus 21. 05:40

A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a magyar szőlőtermesztés számára. A hatékony védekezéshez elengedhetetlen minden érintett közreműködése.

Miből legyen sövény? III. rész – a kerti korallberkenye és a babérmeggy

2019. június 27. 09:43

Milyen alternatívái léteznek a tuja- és ciprusféléknek, ha örökzöld sövény telepítéséről van szó? Jó ötlet-e az Európa nyugati részéről vagy Délkelet-Ázsia mediterrán térségeiről származó örökzöld növények ültetése? Most minderre fényt derítünk, ismerjük meg a kerti korallberkenyét és a babérmeggyet!

Gyomirtó szerek körültekintő használata a házikertben

2022. március 29. 05:39

Nagyobb házikertek vagy hétvégi telkek gyommentesen tartása sok esetben nem lehetséges pusztán mechanikai gyomirtással – eljön az a pillanat, hogy a kapa mellett vagy helyett gyomirtó szer bevetésére kerül sor. Milyen alapvető tudnivalók szükségesek a sikeres gyomirtáshoz? A következő két cikk segít eligazodni.

Kamerát működtet telephelyén? Tudta, hogy ez esetben kamerahasználati szabályzatot kell készítenie?

2018. november 27. 06:33

Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet, mindig valamilyen megfelelő jogalapnak kell lennie (pl.: vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.) a felvétel készítéséhez.

Így működik a jégesőelhárítás

2018. május 14. 08:15

Rövid videóban mutatom meg, hogy működik a jégkármérséklő-rendszer egyik állomása az egri borvidéken.