Ház, táj blog

Öntözési rendszer kialakítása a kertben – kezdőtippek

Agrofórum Online

A hosszantartó aszályos időszakok a házikerteket is megviselik, éppen ezért különösen nagy figyelmet kell idén is fordítanunk az öntözésre. Mi lenne, ha megpróbálkoznánk egy öntözési rendszerrel? Mi a legjobb módszer, és milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?

A nagyméretű kertekben – amelyekben kiterjedtebb gyepfelületek, takaros virágágyások, vagy sok-sok fás szárú növény kapott helyet, – érdemes megfontolni egy öntözőrendszer kialakítását. Gondolkodjunk hosszútávon, és kerüljük az olyan megoldásokat (pl.: leszúrható, állványos öntöző vagy kézilocsoló), amelyeknél a víz nagy része (50-60%-a) a növény lombozatára kerül, és nem a gyökeréhez, így jelentős mennyiségű víz kárba vész a növények számára. Egy jó megoldás a hatékony öntözésre egy csepegtető öntözőrendszer kialakítása.

A csepegtető öntözőrendszer előnyei

Az egyik legnagyobb erőssége a csepegtető öntözési rendszereknek, hogy széles körben használhatók (pl.: pázsittal fedett kertrészen, veteményesben, cserjék vagy fák öntözésére, de akár fóliasátorban is). Másik nagy előnye, hogy a csepegtetők közvetlenül a növények gyökereihez juttatják el a vizet. A tömlőkből a víz kicsi vagy közepes méretű cseppek formájában jut el a talaj felszínéről közvetlenül a növény gyökérzetéhez. Ennek eredményeképpen nagyon kevés víz párolog el vagy jut a növények lombozatára, és „akad meg” a leveleken.

Csepegtető öntözés

A csepegtető öntözőrendszerrel megakadályozhatjuk a növényeket megbetegítő gombák és baktériumok elszaporodását, ugyanis ezek a kórokozók a párás közegben és a nedves levélfelületen képesek a gyors terjedésre.

Egy csepegtető öntözőrendszerrel lehetőségünk van továbbá a tervezett, okszerű öntözésre: mindig akkor locsolunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket átállíthatjuk abban az esetben, ha az időjárás-előrejelzés szerint csapadék várható, vagy naponta előfordulnak záporok, zivatarok.

A hatékony rendszer

Az alábbi szempontokat mindenképp érdemes figyelembe vennünk, hogy a lehető leghatékonyabban működő rendszert építsük ki!

  • Próbáljuk ki az öntözőrendszert egyszerre csak egy kis részén a kertnek! Bővítési lehetőségre a későbbiekben még lesz lehetőség!
  • Az öntözőrendszer csöveit igyekezzünk minél egyenesebben lefektetni, mert ha sok kanyart helyezünk el benne, a víz és az esetleges szennyeződések is könnyebben megrekedhetnek!
  • Ha öntözéskor a növénynek csak az egyik oldalát éri víz, akkor az egyenletes vízkijuttatás érdekében helyezzük át a tömlőt a növény másik oldalára!
  • A csepegtető rendszerek alacsony nyomáson működnek igazán hatékonyan. Nagy nyomású rendszereknél vegyük fontolóra egy nyomásszabályozó beszerzését!
Okszerű öntözés érhető el a csepegtető rendszerrel

Kertre szabva

Nincs egy „jól bevált” és minden kertre megoldást jelentő recept: az öntözőrendszer kialakításakor figyelembe kell venni a kert domborzatát (sík terep vagy dimbes-dombos), a talaj fizikai jellemzőit (pl.: homokos, agyagos vagy vályogos, mennyire vízelvezető, van-e sekélyebb vízzáró réteg stb.), a kertben lakó növények vízigényét és az anyagi lehetőségeket. Érdemes alaposan utánanézni a különböző berendezéseknek, érdeklődni ismerősöknél, családtagoknál a már meglévő öntözőrendszerekről, és kikérhetjük szakember véleményét is.

Mindezek az öntözési idő hosszát is meghatározzák: akár egy óra, vagy még annál is hosszabb ideig tartó csepegtető öntözésre is szükség lehet.

Honnan tudom, hogy jól működik-e?

Szerintem minden emberben benne van a „biztosan jól dolgozik-e a berendezés?” dilemmája, amikor egy összetettebb szerkezetre bízunk egy olyan feladatot, amit addig mi magunk oldottunk meg. Azonban igen egyszerű ellenőrizni azt, hogy jól működik-e az öntözőrendszer, mert:

  • egyrészt a nyári nagy melegben a növények igen hamar jelzik, ha nem kaptak elegendő mennyiségű vizet;
  • másrészt szúrópróbaszerűen leáshatunk az öntöző mentén kb. 20-30 cm mélyre, ha ebben a mélységben nedves a talaj, akkor kellő mennyiségben kaptak a növények vizet.

Bánjunk okosan a vízzel, és igyekezzünk a lehető leghatékonyabban kiszolgálni a növényeinket!

Kapcsolódó cikkek:

November 30-ig szavazhatunk a 2026-os Év Fájára!

2025. november 29. 05:40

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium kezdeményezésére és szervezésében már tizenkettedik alkalommal kerül sor az online nyílt szavazásra.

Mi a különbség a mikrozöld és a csíra között?

2025. november 22. 05:40

A csíráztatás és a mikrozöldek nevelése fenntartható és egészséges alternatívát jelent a lecsökkent zöldség- és gyümölcsválaszték idején.

Ökológiai sövény gondozása

2025. november 14. 06:10

Mivel az ökológiai sövény számos cserjefajból áll, azt várnánk, hogy jelentős figyelmet kell szentelni a gondozására. Pedig éppen ellenkezőleg!

Az ökológiai sövény növényei

2025. november 13. 05:40

A sövények kiterjedt lehetőséget adnak menedékként a kertünk hasznos állatainak az időszakos vagy hosszabb ideig tartó nyugalmi időszakokhoz.

Élelmiszer-tárolás okosan II. – Mennyi ideig tárolhatjuk az ételeket a hűtőszekrényben?

2023. január 21. 05:37

Bármennyire is kényelmes megoldás az élelmiszerek és ételek hűtőszekrényben történő tárolása, bizony ügyelnünk kell arra, hogy a megfelelő módon tároljuk a betevőt, és ne lépjük túl azt az időt, amin belül az étel még biztonságosan elfogyasztható. Lássuk, milyen ételeket és mennyi ideig ajánlott tárolni a hűtőszekrényben!

Mire figyeljünk szobanövényeink átültetésénél?

2018. november 2. 08:29

Az átültetés időpontjára univerzális szabály nincs. Nagy általánosságban véve tél végén-tavasz elején ültetünk át, de a legtöbb szobanövény esetében tavasztól őszig el lehet végezni a munkát.

Ismerjük fel a gyomnövényeket már pár leveles korukban IV. rész – T4-es életformájú egyszikű gyomnövények

2018. szeptember 26. 13:58

A magról kelő gyomnövények közül az Ujvárosi-féle életformarendszerben T4-es kategóriába sorolt növényekkel gyűlik meg évről évre a legtöbb bajunk.

Megéri precíziós gazdálkodással foglalkozni? Megéri!

2020. január 21. 04:36

Az általunk használt térinformatikai program segítségével összehasonlítottuk, hogy a változtatott mennyiségű tápanyag-kijuttatás (VRA) a homogén kijuttatással szemben realizálhat-e többlet jövedelmet?