2024. október 11.
Az Európai Bizottság egymilliárd eurós támogatást hagyott jóvá Olaszország gazdálkodói számára a 2023. májusi árvizek és földcsuszamlások után.
2024. szeptember 23.
A gép egyszerre négy körbála (darabonként mintegy 800 kg) szilázst tudott felvinni az állatoknak.
2024. szeptember 19.
Ausztriában az áradások a gazdák földjeit is súlyosan érintették. A területen okozott károkat csak az árvíz elvonulása után lehet megítélni.
2024. szeptember 17.
A Pilisi Parkerdő felkészült arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye.
2024. július 23.
A hirtelen kialakuló vagy nagy kárt okozó időjárási jelenségek közül a legfontosabbak az árvíz és a jégeső, de érdemes olyan különleges jelenségekről is beszélni, mint a tornádó és a gömbvillám.
2024. május 21.
Európában mind a négy kiemelt agrártermék, a malmi búza, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt.
2024. április 19.
Oroszországban a heves áradások és árvizek ellenére a termőterület nőtt és rekordközeli termést várnak. A búza exportárának emelkedése megállt.
2024. január 15.
Szerb gazdák és tisztviselők küzdenek az egyik Duna-szigeten rekedt tucatnyi éhező ló és szarvasmarha megmentéséért.
2024. január 6.
Tetőzik a Duna a fővárosban, de az egész országban közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint. A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik.