Címke: Aszály

Az elmúlt időszak rendkívül csapadékszegény időjárása és a gazdálkodói visszajelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Egy törvénytervezet szerint meg akarják könnyíteni a tisztított kommunális szennyvíz kijuttatását a szántóföldekre. A gazdálkodók, kertészek és vízügyi szakemberek szigorú biztonsági előírásokat követelnek a kockázatok minimalizálása érdekében.

Érdemes lesz idén szóját vetni? Minden bizonnyal igen, és ha így gondolkodik a magyar gazdák többsége, akkor akár harmadával is megugorhat 2024-ben az értékes fehérjenövény termőterülete Magyarországon.

Az indiai Rádzsasztánban a helyiek falak és árkok építésével vették fel a harcot az éghajlatváltozással, és újraélesztették földjeiket.

A tavalyi évben keletkezett káresemények után mintegy 1680 mezőgazdasági termelő részesült március végéig 2,85 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban, a kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 20 400 hektárt.

Fokozódó párolgás, rövidebb esős időszakok és a hegyekben a régen általános hóborítás elmaradása csak fokozza a vízhiányt a Mediterráneum nyugati részén.

A Golf-áramlat gondoskodik egész Európa „fűtéséről”. Ha az áramlása megszűnik, aminek a kutatók látják az előjeleit, a klíma egész Európában hidegebbé és szárazabbá válhat. A mezőgazdasági következmények pedig beláthatatlanok.

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

A mezőgazdasági és hidrológiai aszálytrendek megfigyelésén, valamint monitorozó- és előrejelző rendszer kidolgozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatói.