A kukorica a vegetatív növekedése során kevésbé érzékeny az aszályra, mint a virágzás és a szemtelítődés idején, de egy súlyos kora nyári aszály is jelentősen csökkentheti a terméshozamot.
A vegetatív szakaszokban fellépő aszálystressz csökkentheti a kukorica növényméretét és a levélfelületét, valamint korlátozhatja a szemek számát a csövön. A száraz talajban ráadásul a mellékgyökerek és a támasztógyökerek fejlődése is gátolt lehet a talaj keménysége miatt.
A kukoricatermesztés leggyakoribb hozamkorlátozó tényezője a vízellátottság. Magyarországon az aszálystressz általában a tenyészidőszak második felében, a megporzás és a szemtelítődés idején jelentkezik, amikor a növények vízigénye a legnagyobb.
Az aszálystressz a szezon elején ritkábban fordul elő és általában kevésbé káros a kukorica terméshozamára, de a stressz súlyosságától és időtartamától függően negatívan befolyásolhatja a termést.
A 2024. évben tapasztalt júliusi és augusztusi aszály már jól fejlett, kedvező fiziológiai állapotban lévő növényeket talált a szántóföldjeinken. Június végén, az ország döntő többségében még kiváló állapotban lévő állományokat találhattunk és felvetődött a „rekord év” elérésének lehetősége is.
Azután a júliusi aszály hetente módosította – jelentősen lefelé – a várakozásainkat, majd a tartósnak bizonyuló száraz időszak áthúzódott augusztusra is, végképp elkeserítve a gazdák jelentős részét. Ennek megfelelően a várakozások is szerényebbekké váltak, esetenként a teljes termés kiesését is kilátásba helyezték.
Az év végére a betakarított termés elérte a hektáronkénti átlagos 5,7 t/ha-t, ami azért elegendőnek bizonyult a hazai igények kielégítésére.
Sem a termést súlyosan veszélyeztető aszály, sem a potenciálisan csúcstermő évjárat nem jósolható előre, de a KWS TOP4 modern hibrid rendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljünk és megosszuk a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál-karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével. A részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
Az évszázad aszálya
Ugyanakkor, ha visszatekintünk a 2022-es évre, akkor a nyár elején – a vegetatív fejlődési periódus második felében, azaz a zöldtömeg-gyarapodás idején –, még a virágzás előtt jelentkező aszály miatt a növényeknek sok helyütt lehetősége sem volt kifejlődni és virágzatukat kifejleszteni.
Ilyen feltételek mellett a terméskiesés helyenként elérhette a 100%-ot is. Nem volt testtömege – lényegében tartaléka – a növénynek, hogy az aszályos időszakot valahogy átvészelje és felélje raktározott energiakészletét, amely így a pusztulását, vagy a növekedésének teljes leállását, a virágzatok kifejlődésének megakadását és teljes terméskiesést okozott.
Kora tavasszal a kukoricaszemek 30-35%-os nedvessége a feltétel, hogy a csírázási folyamat meginduljon.
Ha a magot körülvevő talaj túl száraz ahhoz, hogy a szükséges nedvességhez jusson, a csírázás késni fog. A vetéskor a száraz talajok gyakran egyenlőtlen keléshez vezetnek, mivel egyes szemek a talaj mikrokörnyezetének eltérései miatt gyorsabban csíráznak, mint mások. A sekély vetés súlyosbíthatja a problémát, mivel a felszínhez közeli talaj gyorsabban kiszárad.
A vetőmag és a talaj rossz kapcsolata, valamint a vetőbarázdában lévő szármaradványok szintén súlyosbíthatják a talajszárazság negatív hatását, mivel csökkentik a víz mozgását a talajból a szemek felé.
Műtrágyahasználat, vízfelvétel
A területre kijuttatott műtrágyák szintén gátolhatják a csírázást, mivel sóhatásuk a szárazabb talajban jobban érvényesül. A szervetlen sóknak nagy a vízmegkötő képességük, és elvonhatják a nedvességet a csírázó magtól, vagy a gyökérszövetektől.
Aszályos körülmények között a csökkenő vízfelvétel korlátozhatja a növény fotoszintézisének mértékét is. A kukoricanövények a szárazság okozta stresszre a gázcserenyílásaik bezárásával és a levelek összetekerésével reagálnak, hogy csökkentsék a növényen átáramló víz mennyiségét. Ez a reakció a növény számára előnyös, mivel megvédi a rövid ideig tartó aszályos stresszhatásoktól. A sztómák bezárása azonban csökkenti a növény széndioxid-felvételének képességét is, ami lelassítja a fotoszintézist és a növény növekedését.
A termésre gyakorolt esetleges hatást a stressz súlyossága és időtartama határozza meg. A négy vagy több napig tartó szárazságstressz már csökkenti a terméshozamot. Bár külsőleg nem látható, a kukoricanövények belsejében a korai és középső vegetatív növekedési szakaszokban (V4–V6) számos élettani fejlődés megy végbe. Hatleveles állapotban az összes föld feletti növényi rész kifejlődése megindul, beleértve az összes levelet, a csőkezdeményt és a címert.
Az ebben az időszakban végbemenő fejlődés határozza meg a teljes növény és az egyes levelek méretét. Az ekkor fellépő szárazságstressz a növény terméspotenciáljának csökkenésével befolyásolhatja a növény későbbi terméshozamát: a növény teljes levélfelületét és fotoszintetikus kapacitását, a magsorok számát a csövön és a soronkénti szemszámot.
A talaj bizonyos fokú szárazsága a szezon elején még előnyös is lehet, mivel elősegíti a mélyebb kezdeti gyökeresedést. A túlzott szárazság azonban korlátozhatja a gyökérnövekedést, és végül a gyökerek kiszáradásához és elhalásához vezethet.
dr. Spitkó Tamás, Csepregi-Heilmann Eszter, dr. Szőke Csaba, dr. Pintér János, dr. Marton L. Csaba / HUN-REN, ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024. novemberi Extra számában olvasható.
