Címke: Borealis L.A.T

Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztjük. A különböző felhasználási célú fajták minőségi paraméterei eltérőek. Annak érdekében, hogy ezeket a megkövetelt paramétereket elérjük, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nitrogén fejtrágyázások időzítésére és mennyiségére.

Az őszi vetési időszak alatt– leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.

A tápanyag-utánpótlás - különösen a komplex (NPK) műtrágyák szempontjából - nem korlátozódik egyetlen termelési évre. Ráadásul az egyes parcellákon, és a gazdaság egész területén is sokféle növény szerepel a vetésforgóban. Ezen növények tápanyagigénye nagyban különbözik, különösen a K és P esetében azonban több éven át lehet utánpótlást tervezni, hiszen a talaj pufferkapacitása és tápanyag szolgáltató képessége ezen elemek tekintetében számításba vehető.

A műtrágyák kulcsfontosságú alapanyagok a hatékony növénytermesztéshez. A tápanyagutánpótlás megfelelő tervezése nemcsak pénzügyi okokból, hanem fenntarthatósági szempontból is fontos.

A trágyázással kijuttatott nitrogén nagy hatékonyságú felhasználása egyre szigorúbb követelmény a környezetbarát és gazdaságilag megtérülő növénytermesztéssel szemben. A talajban mobilizálódó N mennyiséget évről évre erősen befolyásolja az időjárás. Igazából csak a vegetáció előrehaladtával értékelhető megfelelően.

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

Mint minden szántóföldi kultúránál, a repcénél is a műtrágyázás megtervezésének alapja a talajvizsgálati eredmények és a repce fajlagos tápanyagigényének ismerete.

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény (az őszi káposztarepce magja 40-50 % olajat tartalmaz), és a második legfontosabb fehérjenövény a világon (repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %).

Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként. A kijuttatott nitrogén először mindig a többlet szénatermésben jelenik meg. Csak az optimális termés (szénamennyiség) elérése után kezdi el a további kijuttatott nitrogén a fehérjetartalmat is növelni.