Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom
Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Optikai növényérzékelők: mennyire hasznosak trágyázásnál?

Optikai növényérzékelők: mennyire hasznosak trágyázásnál?

Agrofórum Online

A trágyázással kijuttatott nitrogén nagy hatékonyságú felhasználása egyre szigorúbb követelmény a környezetbarát és gazdaságilag megtérülő növénytermesztéssel szemben. A talajban mobilizálódó N mennyiséget évről évre erősen befolyásolja az időjárás. Igazából csak a vegetáció előrehaladtával értékelhető megfelelően. Csak a nitrogén-műtrágyázás többszöri kijuttatásra történő felosztása teszi lehetővé a műtrágyázás pontos beállítását pl. az őszi búza aktuális N-igényéhez. De honnan tudhatja a gazdálkodó, mennyi nitrogén szívódott fel a növényeiben? És mennyivel kell ezt kiegészítenie?

A növényérzékelők egyértelműen megadják a választ

Az optikai érzékelők a növényállomány által visszavert meghatározott hullámhosszúságú fényt mérik. Amint az ábra mutatja – és minden gazdálkodó tudja, a látható fénytartományban (400–700 nanométer) az egészséges, nitrogénnel jól ellátott növények kevesebb sugárzást vernek vissza – sötétebbnek tűnnek az emberi szem számára. Ennek az ellenkezője igaz a közeli infravörös tartományban: itt az optikai érzékelők annál több sugárzást mérnek, minél több biomassza (szár, levél) van jelen ezeken a felületeken. A klorofilltartalom és a biomassza végső soron lehetővé teszi a növényállomány nitrogénfelvételének kellő pontosságú kiszámítását.

A mérőrendszerek pontossága

Az aktuális nitrogénfelvétel ismeretében a szükséges kiegészítő műtrágyázás mennyisége az adott helyre konkrétan meghatározható – olyan módszerekkel, amelyeknek a jövőben megfelelő gyorsasággal jó mezőgazdasági gyakorlattá kell válniuk. Egyszerű kézi mérőeszközöktől, mint például a 2500 euróért kapható N-Pilot® (Borealis L.A.T) egészen a teljesen automatizált mérési és alkalmazási elven működő ISARIA® (Fritzmaier/Claas) vagy az N-Sensor® (Agricon/Yara) berendezésekig (körülbelül 30 000 euróért) a gazdálkodónak olyan műszaki megoldások állnak majd rendelkezésre a gabona és a repce termesztésére, amelyek 10–15 perc elteltével parcellaspecifikus javaslatot nyújtanak, vagy akár lehetővé teszik a precíziós trágyázást is a drágább megoldások esetén. A klorofilltartalomra és a biomasszára kalibrált rendszerek lehetővé teszik a gazdálkodó számára, hogy valós paradigmaváltást érjen el a N-trágyázás terén, az átlagos ajánlásokat és a hosszadalmas talajelemzést mellőzve, magától a növénytől tudja meg, mennyi nitrogénre van szüksége.

E rendszerek előnye

Az őszi búzán végzett helyszíni vizsgálatok azt mutatják, hogy az érzékelők felismerik a N-igényt, és ennek megfelelően tesznek ajánlást a műtrágyázás mennyisége és kijuttatási ideje szempontjából. Az Észak-Rajna-Vesztfália Mezőgazdasági Kamara által végzett kísérletben a búza trágyázását a műtrágya-rendelet (Düngeverordnung, DüVo) szerint megengedett legmagasabb mennyiséggel, 192 kg N/ha-ral (max. DüVO) végezték; ezenkívül az N-Pilot ajánlása szerinti trágyázásra is sor került. A kézi érzékelő készülék mérése szerint csak 150 kg N/ha volt az ajánlott mennyiség a helyszíni adottságok alapján, vagyis 42 kg N/ha megtakarítást értek el a műtrágya mennyisége tekintetében. A 10,7 t/ha hozam közel megegyezett a maximális változat értékével (10,8 t/ha). A 13,7%-os nyersfehérje-tartalom is alig különbözött a maximálisan megengedett N-trágyamennyiséggel (14%) kezelt változattól.  Az N-Pilot szerinti műtrágyázásnál a megtakarítás 20 EUR/ha volt ebben a kísérletben. 250 hektár búzaterület mérésekor a készülék beszerzése már megtérült. (1. ábra).

1. ábra: Az N-Pilot szerinti műtrágyázás előnyei a korábbi trágyázási sémához képest (max. megengedett mennyiség a műtrágya rendelet szerint); kísérlet: Borealis L.A.T, 2018.

Lényegesen nagyobb potenciállal bírnak az érzékelőalapú rendszerek a szerves műtrágyákból származó N-kibocsátás pontos értékelése terén is. A Müncheni Műszaki Egyetemen gyűjtött tapasztalatok szerint ez hektáronként gyakran 20–30 kg-mal növelheti az N-hatékonyságot.

Az első klorofillmérő készülékek már az 1990-es évek végén szélesebb körben elterjedtek. Most pedig a Borealis L.A.T az újonnan kifejlesztett N-Pilot rendszert ajánlja.

Annak érdekében, hogy a gazdálkodó megmérhesse a hajtásnövekedés és a kalászhányás műtrágyaszükségletét, műtrágyázás során (vagy legfeljebb 10 nappal a kijuttatás előtt) egy referenciazónát kell létrehoznia, amelyen kalibrálja az N-Pilotot az adott fajtához és a helyszínhez képest.

A referenciazóna úgy jön létre, hogy egy adott művelőúton 30–50 méteren keresztül 50 kg N/ha-ral nagyobb mennyiségben műtrágyáznak, mint a bevett gyakorlatban (pl. 50 kg/ha N hatóanyag műtrágyázás esetén, 100 kg/ha N kijuttatása szükséges a referenciazónában), így korlátlan N-kínálat áll rendelkezésre ezen a területen.

Borealis L.A.T 

 

 

 

 

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ön nem akar nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást?

2024. február 21. 17:10

Nem javítaná akár 20%-kal a foszforfeltáródást? Nem pótolná egyszerre a nitrogént, kalciumot és magnéziumot? Nem meszezné a talajt? Nem javítaná a talaj szerkezetét és vízbefogadó képességét?

Tápanyag-utánpótlás: mit érdemes és mit nem szabad?

2024. február 2. 06:40

A 2024 tavaszi felkészülés jegyében továbbra is az árlisták böngészése, valamint az alap matematikai műveletek uralják a „szakmai” gondolkodást. Mielőtt a végső döntést meghozzuk a tápanyag-utánpótlással kapcsolatban, azért egy-két dolgot érdemes figyelembe venni.

Szójatermesztés - mint egy kényelmes karosszékben

2024. január 31. 11:40

Az utóbbi időben kissé „felemásra” sikeredett a szója megítélése: egyszerű termesztéstechnológia, a környezeti tényezőkkel szembeni tolerancia, jó értékesíthetőség stb. Ugyanakkor a rutinos termesztők tudják, ahhoz, hogy a végeredmény pozitív előjelű legyen sok buktatón kell túllépni.

Az újrahasznosított foszfortrágya csökkenti a tápanyagok kimosódását

2024. január 31. 11:10

Az Illinois-i Egyetem kutatói forradalmi áttörést értek el a struvit nevű újrahasznosított foszfortrágya terén.

Indítsa be kora tavasszal növényeit nitrát tartalmú nitrogén műtrágyával!

2021. február 24. 10:19

Az őszi vetési időszak alatt– leginkább az őszi búza esetében – sok helyen kedvezőtlen időjárási viszonyok uralkodtak. A túlságosan nedves talajviszonyok között végzett vetés talajtömörödést, ezáltal nem megfelelő kezdeti növekedést okozott. A rossz körülmények miatt helyenként a tőszám beállottság sem megfelelő.

Mennyi műtrágyát igényelnek a kaszálók?

2020. június 25. 11:47

Egy tipikus franciaperjés kaszáló, amit háromszor kaszálnak egy évben, mintegy 100-130 kg/ha nitrogént igényel. Egy ötszöri vágású, túlnyomórészt angolperjéből álló kaszáló viszont a talajból már akár több, mint 300 kg nitrogént is kivonhat hektáronként. A kijuttatott nitrogén először mindig a többlet szénatermésben jelenik meg. Csak az optimális termés (szénamennyiség) elérése után kezdi el a további kijuttatott nitrogén a fehérjetartalmat is növelni.

Alapozza meg a jó búzatermést már most ősszel!

2020. szeptember 30. 09:31

Ha ősz, akkor búzavetés, és ezzel együtt őszi alaptrágyázás. Legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényező befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, milyen termést aratunk a következő nyáron.

A kiváló búzatermés titka: elegendő tápanyag a megfelelő időben.

2021. augusztus 2. 05:38

A korszerű búzafajtákban, és hibridekben rejlő terméspotenciált, csak megfelelő termesztés technológiával lehet kihozni. Az intenzív termesztési körülmények alapja a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Amennyiben magas hozamot és jövedelmezőséget szeretnénk elérni, akkor jól megtervezett NPK alaptrágyázásra, és megfelelő időben, illetve adagokban kijuttatott tavaszi fejtrágyázásra van szükségünk.