Címke: Foszfor

Jól ismert hazai növénytermesztési lapunkban nemrég egy írás jelent meg a foszforról, amelyben a szerző az alacsony talaj-foszforszintet a hazai termőföldek egyik termés-limitáló tényezőjének nevezte. A zöldségfélék esetében nem végeztünk felmérést, nincsenek külön pontos ismereteink a szántóföldi zöldségfélékkel hasznosított területek foszforellátottságáról, ha nem is limitáló tényező, de valószínű a tápanyagellátás egyik gyenge, vagy éppen a leggyengébb láncszeme.

Ha ajándékba szánjuk az amarilliszt, és az átadáskor nagy virágtölcséreket is akarunk látni rajta, akkor könnyen programozhatjuk a virágzását.

A tápanyag-gazdálkodási tervet ma már számtalan támogatáshoz szükséges kitölteni és benyújtani.

A zöldségfélék szaporítási ideje (vetés, ültetés, dugványozás) néhány kivételtől eltekintve tavasszal van, eltér több fontos és jelentős szántóföldi növényétől, ebből adódóan a trágyák elosztása, a tápanyag-kijuttatás időzítése is más.

A fejes saláta termesztéstechnológiája sokat javult, ami köszönhető a betegségeknek ellenálló fajtákon kívül, a korszerűbb termesztő berendezéseknek is, amelyekben jobb lehetőség nyílik a pontos klímaszabályozásra.

A foszfor az antagonizmusok és a lekötődés miatt egy tipikusan relatív hiányban lévő tápelem.

A növény tápanyagigénye és a műtrágya minősége mellett, az alkalmazott termesztéstechnológia az a tényező, ami leginkább meghatározza a tápanyagok elosztását és időzítését.

Az agrokémiában a tápanyag-utánpótlás kapcsán négy elemet szokás figyelembe venni, a mennyiség mellet, a trágyaösszetételt, a trágyakijuttatás időzítését (trágyamegosztást) és a kijuttatás, illetve bemunkálás módját.