Zöldség
Zöldség

Hajtatott fejes saláta tápanyagellátása

Hajtatott fejes saláta tápanyagellátása

Agrofórum Online

A fejes saláta hajtatása – megközelítőleg 600-650 ha (30-35 000 tonna/év), ami egy fő idényre, a tavaszira, és egy lényegesen kisebb jelentőségű szezonra, az őszi termesztésre tehető. Míg korábban a húsvét-környéki, hajtatott saláta szedés volt a meghatározó, az utóbbi években egyre több helyen szabad földön is termesztik, és a folyamatos szabadföldi és fólia alatti ültetésnek köszönhetően már 8 hónapon keresztül sikerül ellátni a friss salátával a hazai piacot, nem is beszélve az egyre népszerűbb félkész és a kész salátakeverékekről.

A fejes saláta termesztéstechnológiája sokat javult, ami köszönhető a betegségeknek ellenálló fajtákon kívül, a korszerűbb termesztő berendezéseknek is, amelyekben jobb lehetőség nyílik a pontos klímaszabályozásra. Termesztése és trágyázása a paprikához vagy paradicsomhoz képest egyszerűbb, lényegesen kevesebb tápanyagot igényel, de könnyen lehet rontani, és a rövid tenyészidő kevés lehetőséget ad a korrigálásra.

A talaj szerkezete iránt kevésbé igényes, ugyanakkor sóra, és a talajban lévő szermaradványokra (gyomirtók, talajfertőtlenítők stb.) érzékenyen, és azonnal, rossz csírázással, levél deformációval, rendellenes fejlődéssel, lassúbb növekedéssel reagál. E tulajdonságából adódóan a mustárhoz hasonlóan tesztnövényként, talaj-szermaradványok és toxikus anyagok kimutatására is használják.

Sóérzékenysége miatt, szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott talajon termesztésével nem tanácsos próbálkozni. Olyan talaj, melynek EC értéke 1,6-1,7 mS/cm-t meghaladja, vagy az öntözésre használt víz szikesítésre hajlamos, nem javasolt saláta hajtatásra. Más vonatkozásban (mésztartalom, pH igény) nem tér el a többi zöldségnövényétől. Magas mésztartalom (5% felett), a fiatal leveleken klorotikus tünetek kialakulását okozhatja (mikroelem hiány).

Mire szükséges a tápanyag-utánpótlásnál nagyobb figyelmet fordítani?

  • Könnyen felvehető tápanyag-formát igényel, a rövid tenyészidőből adódóan nincs idő talajásványokból az oldódásra, illetve szerves anyagokból a tápelem-mineralizációra.
  • A gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a tápanyagoknak a talaj felső 10-15 cm-es rétegében kell elhelyezkedniük.
  • A rövid tenyészidőből adódóan a szükséges tápanyag-mennyiséget meglehetősen rövid idő alatt kell számára biztosítani.
  • Sóérzékenysége miatt nem lehet magas a talaj tápanyagszintje, nem adható ki egyszerre nagyobb adag műtrágya.

Tápanyag-felvételének dinamikája az 1. ábrán látható lombképződés ütemét követi. Jelentős növekedés a rozettaképzés kezdetén van. Amennyiben ekkor kevés a talajoldatban a tápanyag, mindenekelőtt a nitrogén, elhúzódó fejképzéssel, kisebb tömegű terméssel kell számolni. Ugyanakkor a sok nitrogénnel párosuló meleg és bőséges vízellátás laza fejek kialakulását eredményezi. A nitrogénhiány – aminek jelentkezését nem tanácsos megvárni – viszonylag gyorsan és szembetűnő módon jelentkezik az alsó, idősebb leveleken, kezdetben a világoszöld elszíneződést, majd a levél széle irányából induló klorózist okoz.

1. ábra: Az élőtömeg és a szárazanyag-tartalom alakulása a kiültetést követő napokban

A foszforhiány tünete elsősorban palántakorban szokott mutatkozni, a rosszul összeállított tápkockaföld eredményeként. Az alsó, idősebb levelek fonáki oldalán jelentkező lilás-vörös elszíneződés, rendszerint fejletlen gyökérzettel párosul. (Nem barna, hanem világos, fehér és kevésbé elágazó gyökérzet.) A februári-márciusi kiültetéskor a hideg talaj is a foszforhiányra utaló tüneteket okozza, ilyenkor a talaj még hideg, lassú a foszforfelvétel (1. kép).

1. kép: Bal oldali növény: egészséges gyökérzet, foszforban jól ellátott közeg, jobb oldali növény: fejletlen gyökerek, rossz minőségű, alacsony foszfortartalmú közegben

Káliumigénye a paprikához vagy a paradicsomhoz képest alacsony. A fejes saláta hidegtűrő és a betegség-ellenálló képességet fokozza, javul a fejek keménysége, tartóssága, ami a szállítás és pulton-tarthatóság miatt fontos. Kálium-túladagolásra a sókártétel tüneteivel reagál, azaz apró fejek, haragos zöld levélzet és barna gyökerek képződnek.

A három fő tápelem mellett két mezoelemnek, a magnéziumnak és a vasnak az ellátására is különösen kell figyelni, hiánytüneteik előfordulnak a hajtatásban, ritkábban szabad földön is. Mint levélzöldségnek magnéziumból jelentős az igénye, csak lombtrágyázással – ahogy általában a mikroelemeket szokás pótolni – nem biztosítható a növény szükséglete! Magnéziumot is tartalmazó talajtrágyákkal, fejtrágyázások során magnéziumtartalmú komplexek használatával, és a gombaölő szerekhez kevert magnézium-permettrágyákkal kell (lehet) a magnéziumot kijuttatni.

A vashiány – mint a mikroelemek – meszes talajon (5% szénsavas mésztartalom felett), szokott fellépni, de előfordulhat túlöntözés hatására is. Világos, márványozott fiatal levelek a kórokozó fertőzésre emlékeztetnek, de szemben a vírussal nem egy-egy növény, hanem foltokban, vagy az egész állomány kisárgul. Idejekorán történő felismerés esetén vastartalmú levéltrágyákkal gyógyítható.

Két jellegzetes mészhiány betegsége van a salátának, ami nem is annyira a talaj kalciumtartalmával, sokkal inkább a klímaszabályozással, a szellőztetéssel van összefüggésben. Télen és kora tavasszal, rossz szellőztetés esetén, magas páratartalom alakul ki a fólia alatt, aminek következtében a saláta belső levelei megbarnulnak, súlyos esetben rothadásnak indulnak. Ilyenkor a magas páratartalom következtében leáll a transzspiráció – így a kalcium felvétele is – és egy idő után a saláta, de a fejes káposzta és a kínai kel esetében is a fej közepén a levelek megfeketednek, megbarnulnak, megrohadnak, amit szaknyelven belső vagy lágy levélszél-barnulásnak nevezzünk (2. kép).

2. kép: A magas páratartalom következtében kialakuló lágy vagy belső levélrothadás a kínai kelre is jellemző

Később, a termesztő-létesítmények szakszerűtlen szellőztetése, a hirtelen páratartalom esés okozhat fejlődési zavart.  A növény – védekezve a kiszáradástól – bezárja légzőnyílásait, ami szintén a transzspiráció leállását okozza, ilyenkor a külső levelek szélén apró, tűszúrásnyi elhalások képződnek, amelyek fokozatosan egyre nagyobbakká válnak, súlyos esetben az egész levél széle elszárad. A betegséget száraz vagy külső levélszél-barnulásnak nevezzük (3. kép).

3. kép: Száraz levélszél-barnulás a hirtelen csökkenő páratartalom következménye

Trágyázáskor mindig a talaj tápanyagtartalmából kell kiindulni. Előfordulhat, hogy az előző évről, a paprika, a paradicsom vagy az uborka után maradt, bőséges mennyiségű tápanyag a talajban, feleslegessé teszi a további tápanyag-kijuttatást. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon, hagyományos trágyakijuttatás esetén, legfeljebb kétszeri fejtrágyázásra van szükség /2x5g/m2 nitrogén (N) és 2×10 g/m2 kálium (K2O)/ a fejesedés kezdetén, illetve azt követően 7-10 nap után. Amennyiben híg tápoldat formájában, folyamatosan tervezzük a tápanyagot adagolni, úgy 0,3-0,5%-os töménységben adjuk, ilyen célra káliumnitrátot (KNO3) vagy nitrogéndús komplexet használjunk.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Jelentős drágulást okoz a csapadék az uborkánál

2024. június 10. 14:40

A több mint 30%-os emelkedéssel a nagybani árak jelenleg 4-5 PLN/kg (360-455 Ft/kg) között mozognak, és a drágulás még aligha ért véget.

A talaj nélküli termesztésből származó paprikának valóban gyengébb a beltartalma? Most kiderült!

2024. június 10. 09:10

A fogyasztók nem találtak különbséget a két termesztőközegen termett paprikabogyók között, rácáfolva a közkeletű vélekedésre.

Zöldséges vetésforgóban másodnövényként jól termeszthető a cékla

2024. június 7. 14:10

A cékla fényigénye nagy, az árnyékos környezet (pl. köztestermesztés) kevésbé a termés tömegére, inkább minőségére van kedvezőtlen hatással.

Fejes saláta helyett nyáron a római, más néven kötözősaláta termesztése javasolt

2024. június 5. 16:10

A kötözősaláta egyéves, a fészkesvirágúak családjához tartozó levélzöldségféle. Gyökérzete nem hatol mélyen a talajba.

Burgonya- és zöldségtermesztés tavaszi munkálatainak támogatása a megfelelő gépekkel

2019. április 11. 09:06

A burgonya és zöldségtermesztés tavaszi munkái területén elvárt a termesztés technológia igényeinek magas színvonalon megfelelő, de mindemellett költséghatékony gépek megléte, amelyek segítségével tartósan biztosítható a versenyképes, erős értékesítési háttér.

Eperrel, görögdinnyével és fehér paprikával is átverik a fogyasztókat

2019. május 8. 10:47

Az import nagyon sok esetben hordozza annak a kockázatát, hogy olyan növényvédő szerrel volt kezelve, ami a magyar ellenőrzéseken megbukna.

Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket! - Március

2023. március 19. 05:38

Már kora tavasszal ugrásszerűen megnő a választék a hazánkban idényszerű (szezonális) gyümölcsökből és zöldségekből. Keressük őket a boltokban, vagy termesszük őket otthon! Ebben a hónapban a rukkolával, spárgával és az importból származó kivivel is megismerkedünk.

Rózsaszín burgonya lehet a jövő slágere

2019. május 29. 12:18

Mára szinte minden zöldségnövényből nemesítettek a szakemberek különleges színű, formájú egyedeket és ez a burgonya esetében sincsen másként. Cikkünkből megismerheti az Olvasó a Shetland Black, Fleur Bleue, Apache és a Blue St. Gallen különleges burgonyafajtákat.