Címke: Hajtatás

A padlizsán termesztésének egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván.

Hazánkban a kőgyapot mellett leginkább a kókuszrost terjedt el talajt helyettesítő anyagként a zöldséghajtató üzemekben.

A takaróföld kiváló víztartó képességénél fogva óvja a magot, majd a csíranövényt a kiszáradástól, amíg a csíragyök nem fejleszt vízfelvételre alkalmas gyökereket.

A kevesebb, mint 1000 hektár hajtató felületről több év átlagában 18-20 ezer tonna káposztafélét takarítanak be.

A hazai hajtatott retek sajátossága - amiben némileg eltér az áruházláncokban kapható importtól - nagyobb, átmérője meghaladja a 4-5 cm-t, és levelekkel együtt, csomózva kerül forgalomba.

Napjainkban a korszerű, talaj nélküli és konténeres paradicsomhajtatás során tapasztalt kiemelkedő terméseredmények (50-70 kg/négyzetméter) elképzelhetetlenek valamilyen megtermékenyítést elősegítő eljárás hiányában.

A változó technikai színvonal, az egyre bővülő fajtaválaszték, a növekvő konkurenciából adódó kisebb haszon sokkal pontosabb, fajtatípusra, nem egy esetben fajtára megválasztott technológia alkalmazását feltételezi a paradicsomtermesztőktől.

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot.