Zöldség
Zöldség

A páratartalom és szabályozása

A páratartalom és szabályozása

Agrofórum Online

A zöldségtermesztők a páratartalmat ritkán mérik, többnyire csak a hajtatásban követik figyelemmel, mint a magas páratartalomból adódó gombás és baktériumos fertőzések okát.

Az optimális páratartalom, mint ahogy a víz-, tápanyag- vagy hőmérsékletigény sem tekinthető egy statikus értéknek, ami nemcsak a fajtól és fajtától függően változik. Függvénye a fenológiai, technológiai fázisok mellett a többi klimatikus tényezőnek, így a hőmérsékletnek és a fényviszonyoknak is. Ebből adódóan – mint a növény hőmérsékleti igényét – a páratartalmat sem lehet egyetlen értékkel jellemezni.

A magas – az ideálisnál magasabb – páratartalom elősegíti a kórokozó (gombás és baktériumos) betegségek terjedését, rontja a terméskötődést, vízkórságot (ödéma) idéz elő, lassítja a transzspirációt, ezáltal a növényi tápanyagok felvételét. Hasonlóan a túl alacsony páratartalom is okozhat zavarokat a növekedésben és a fejlődésben: rosszabb a terméskötődés (nem tapad a bibéhez és nem csírázik a pollen), gyengébb a transzspiráció, mert lezárnak a sztómák – védve a növényt a túlpárologtatástól, fénytelenné válnak a termések, vagy apró, hajszálvékony repedések keletkezhetnek a termés felületén (1. kép), de van betegség is, ami gyorsabban terjed, jobban fertőz a száraz levegőben (pl. lisztharmat).

1. kép: Alacsony páratartalom következtében a paprika, paradicsom, de padlizsán termésén is hajszálrepedések keletkeznek.

Megállapítható: míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot!

Mely növényeken, milyen növény-fejlődési zavarokat, rendellenességeket okozhat az alacsony páratartalom?

A zöldségfélék közül az uborka igényli a legmagasabb páratartalmat. Júniusban-júliusban, napos időben (déli órákban), 25-30°C esetén a 90%-os páratartalom mondható ideálisnak, de hajtatásban, ősszel és télen, amikor lényegesen gyengébb a besugárzás, akkor is 70-75%-ot kell számára biztosítani. Az optimálisnál alacsonyabb légnedvesség hatására kisebb és sötétebb levelek fejlődnek, ebből adódóan kisebb lesz az asszimilációs felület, csökken a növény teljesítő képessége. Gyakrabban alakulnak ki deformált és torz termések, valamint a fokozott terméselrúgás következtében csökken a termésmennyiség.

A paprika alacsonyabb páratartalmat igényel, a termésképzés idején, mindössze 70-80%-ot. Túl alacsony páratartalom esetén fénytelen, opálos színű termések fejlődnek. Főleg fehér termésű fajtáknál gyakori a kényszerérés, azaz a még nem kifejlett bogyók színesedése, pirosodása. Az éjszakai magas páratartalom (akár 90-95%) kedvező hatással van a bogyók tömegére, az ilyenkor felvett víz a bogyókban halmozódik fel, ezzel növelve tömegüket.

A paradicsom esetében jelentős különbség van a kiültetést követő egy-két hét, és a későbbi, terméskori páratartalom igény tekintetében. Míg kezdetben 60-65%-os légnedvesség megfelelőnek tekinthető, addig a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% az optimális. Az alacsony páratartalom a generatív fejlődést segíti elő, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény. Szélsőséges páratartalom értékek a termékenyülést gátolják, a magas páratartalom a pollen csomósodásához vezet, túl alacsony érték esetén nincs szekrétum kiválás, ami miatt rosszabb a pollennek a bibéhez való tapadása és csírázása. Nyáron, ha nagyon lecsökken a páratartalom – hasonlóan a bórhiányhoz – a termés felülete parássá, repedezetté válik. A gyakran tapasztalható levélpödrődés (kanalasodás) is részben a száraz levegővel van összefüggésben (2. kép).

2. kép: A paradicsomon az alsó levelek kanalasodása (pödrődése) az alacsony páratartalom jele.

A fejes saláta különösen érzékenyen reagál a páratartalomra. Több élettani betegsége is összefüggésbe hozható a levegő alacsony (vagy hirtelen csökkenő) és károsan magas nedvességtartalmával. Száraz levegőben az idősebb leveleken apró, barna foltok alakulnak ki, amelyek idővel összeolvadnak, és egy karimát képeznek a levél szélén (3. kép). Hasonló tünetek figyelhetők meg a káposztaféléken is (pl. fejes káposzta).

3. kép: A fejes saláta különösen érzékeny az alacsony páratartalomra, a külső levelek szélén kialakuló barna (száraz) levélszél a tünete.

Szinte minden növényhez köthető az alacsony páratartalom hatására kialakuló tápanyagfelvétel lassulása. Magyarázata nagyon egyszerű, a növény védekezve a túlzott párologtatás következtében fellépő kiszáradástól, a sztómákat zárja. Márpedig a tápanyagfelvétel a párologtatáshoz kötődik, ha nincs párologtatás vagy csökken, lassul a talajból a tápanyagok hasznosulása is.

Milyen lehetőségek vannak szabadföldön a zöldségfélék esetében a páratartalom növelésére?

Kisüzemben, intenzív technológiák esetén hatásos lehet az árnyékolás. Erre a célra legalkalmasabbak a különböző színű raschel hálók (4. kép). Tapasztalatok szerint a sárga hálók kétszeres-háromszoros rétegben nemcsak a mikroklíma páratartalmát növelik, de jelentős védelmet nyújtanak az ilyenkor gyakori napégés ellen is.

4. kép: Árnyékolás raschel hálóval. A 2-3 rétegre hajtott háló nemcsak a napégéstől véd, de jelentősen növeli a levegő nedvességtartalmát is.

A párásító öntözés nagyüzemben, nagyobb felületen is megvalósítható, amennyiben szórófejes öntözést (mikroöntözést) alkalmaznak. Napjában többszöri 1-2 mm-es öntözéssel a páratartalom kedvező szinten tartható. A párásító öntözést célszerű úgy végezni, hogy csak a talaj felülte nedvesedjen, a növény levelei szárazak maradjanak, a vizes levélzeten a gombás és baktériumos betegségek gyorsabban megtelepszenek!

Sokoldalúan hasznosítható zöldségkülönlegesség a csicsóka

2019. szeptember 15. 04:37

Az elmúlt évtizedben a sokoldalú hasznosítás lehetősége miatt került a csicsóka az érdeklődés homlokterébe. A klasszikus humán étkezési hasznosítás és a fruktózgyártásra történő felhasználás mellett a leveles szár egy tenyészidőszakon belül többször is visszavágva igen értékes levélfehérje-koncentrátum alapanyag. Emellett közvetlen takarmányozásra is alkalmas. A gumók igazán nagy értékét a benne található szénhidráttartalma, az átlagosan 15%-nyi inulin adja.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Csak a korai burgonyának van jövője Magyarországon?

2019. augusztus 21. 10:35

A burgonya magyarországi vetésterülete folyamatosan csökken, az Agrofórum egyik legfrissebb videójában ennek okait próbálta megtudni.

Zöldség Videó

Ízesített chili, ecetes gomba és tizenhatféle sör Baranyából (+VIDEÓ)

2019. augusztus 8. 04:45

Traktorok, mezőgazdasági munkagépek, sok látogató, és a Szentlőrinci Gazdanapok elengedhetetlen hozzávalói, a helyi, térségi termékek.

Zöldség Videó

Megváltozott a vízügyi szabályozás, már 20 évre is adható vízjogi engedély

2019. január 10. 08:46

A szabályozással csökkenek a gazdálkodók bürokratikus terhei, kevesebb lesz az engedélyezéssel járó adminisztrációs- és költségteher.

Legyen saját fűszerkertünk - 2. rész

2019. május 14. 07:37

Hogyan nevelhetünk egészséges fűszernövényeket a saját kertünkben vagy konyhánkban? Mit kívánnak a gyönyörű virágokat hozó fűszernövények? Íme a zsálya, a borsikafű és a levendula!

Miből legyen sövény? I. rész – lombhullató, pompásan virágzó sövénynövények

2019. június 22. 04:36

Milyen lombhullató, feltűnő virágzatot nevelő növényfajok alkalmasak sövény telepítéséhez is? Melyek a legnépszerűbbek közülük? Hogyan gondozzuk az egyes sövénynövény-fajokat?