Zöldség
Zöldség

A páratartalom és szabályozása

A páratartalom és szabályozása

Agrofórum Online

A zöldségtermesztők a páratartalmat ritkán mérik, többnyire csak a hajtatásban követik figyelemmel, mint a magas páratartalomból adódó gombás és baktériumos fertőzések okát.

Az optimális páratartalom, mint ahogy a víz-, tápanyag- vagy hőmérsékletigény sem tekinthető egy statikus értéknek, ami nemcsak a fajtól és fajtától függően változik. Függvénye a fenológiai, technológiai fázisok mellett a többi klimatikus tényezőnek, így a hőmérsékletnek és a fényviszonyoknak is. Ebből adódóan – mint a növény hőmérsékleti igényét – a páratartalmat sem lehet egyetlen értékkel jellemezni.

A magas – az ideálisnál magasabb – páratartalom elősegíti a kórokozó (gombás és baktériumos) betegségek terjedését, rontja a terméskötődést, vízkórságot (ödéma) idéz elő, lassítja a transzspirációt, ezáltal a növényi tápanyagok felvételét. Hasonlóan a túl alacsony páratartalom is okozhat zavarokat a növekedésben és a fejlődésben: rosszabb a terméskötődés (nem tapad a bibéhez és nem csírázik a pollen), gyengébb a transzspiráció, mert lezárnak a sztómák – védve a növényt a túlpárologtatástól, fénytelenné válnak a termések, vagy apró, hajszálvékony repedések keletkezhetnek a termés felületén (1. kép), de van betegség is, ami gyorsabban terjed, jobban fertőz a száraz levegőben (pl. lisztharmat).

1. kép: Alacsony páratartalom következtében a paprika, paradicsom, de padlizsán termésén is hajszálrepedések keletkeznek.

Megállapítható: míg a késő őszi, téli és kora tavaszi hónapokban, tehát a hajtatásban a magas, a nyári hónapokban, elsősorban szabadföldön az alacsony páratartalom jelent a zöldségtermesztésben gondot!

Mely növényeken, milyen növény-fejlődési zavarokat, rendellenességeket okozhat az alacsony páratartalom?

A zöldségfélék közül az uborka igényli a legmagasabb páratartalmat. Júniusban-júliusban, napos időben (déli órákban), 25-30°C esetén a 90%-os páratartalom mondható ideálisnak, de hajtatásban, ősszel és télen, amikor lényegesen gyengébb a besugárzás, akkor is 70-75%-ot kell számára biztosítani. Az optimálisnál alacsonyabb légnedvesség hatására kisebb és sötétebb levelek fejlődnek, ebből adódóan kisebb lesz az asszimilációs felület, csökken a növény teljesítő képessége. Gyakrabban alakulnak ki deformált és torz termések, valamint a fokozott terméselrúgás következtében csökken a termésmennyiség.

A paprika alacsonyabb páratartalmat igényel, a termésképzés idején, mindössze 70-80%-ot. Túl alacsony páratartalom esetén fénytelen, opálos színű termések fejlődnek. Főleg fehér termésű fajtáknál gyakori a kényszerérés, azaz a még nem kifejlett bogyók színesedése, pirosodása. Az éjszakai magas páratartalom (akár 90-95%) kedvező hatással van a bogyók tömegére, az ilyenkor felvett víz a bogyókban halmozódik fel, ezzel növelve tömegüket.

A paradicsom esetében jelentős különbség van a kiültetést követő egy-két hét, és a későbbi, terméskori páratartalom igény tekintetében. Míg kezdetben 60-65%-os légnedvesség megfelelőnek tekinthető, addig a termésérés idején, napos meleg időben 85-90% az optimális. Az alacsony páratartalom a generatív fejlődést segíti elő, magas páratartalom mellett vastagabb szárat, nagyobb levélzetet nevel a növény. Szélsőséges páratartalom értékek a termékenyülést gátolják, a magas páratartalom a pollen csomósodásához vezet, túl alacsony érték esetén nincs szekrétum kiválás, ami miatt rosszabb a pollennek a bibéhez való tapadása és csírázása. Nyáron, ha nagyon lecsökken a páratartalom – hasonlóan a bórhiányhoz – a termés felülete parássá, repedezetté válik. A gyakran tapasztalható levélpödrődés (kanalasodás) is részben a száraz levegővel van összefüggésben (2. kép).

2. kép: A paradicsomon az alsó levelek kanalasodása (pödrődése) az alacsony páratartalom jele.

A fejes saláta különösen érzékenyen reagál a páratartalomra. Több élettani betegsége is összefüggésbe hozható a levegő alacsony (vagy hirtelen csökkenő) és károsan magas nedvességtartalmával. Száraz levegőben az idősebb leveleken apró, barna foltok alakulnak ki, amelyek idővel összeolvadnak, és egy karimát képeznek a levél szélén (3. kép). Hasonló tünetek figyelhetők meg a káposztaféléken is (pl. fejes káposzta).

3. kép: A fejes saláta különösen érzékeny az alacsony páratartalomra, a külső levelek szélén kialakuló barna (száraz) levélszél a tünete.

Szinte minden növényhez köthető az alacsony páratartalom hatására kialakuló tápanyagfelvétel lassulása. Magyarázata nagyon egyszerű, a növény védekezve a túlzott párologtatás következtében fellépő kiszáradástól, a sztómákat zárja. Márpedig a tápanyagfelvétel a párologtatáshoz kötődik, ha nincs párologtatás vagy csökken, lassul a talajból a tápanyagok hasznosulása is.

Milyen lehetőségek vannak szabadföldön a zöldségfélék esetében a páratartalom növelésére?

Kisüzemben, intenzív technológiák esetén hatásos lehet az árnyékolás. Erre a célra legalkalmasabbak a különböző színű raschel hálók (4. kép). Tapasztalatok szerint a sárga hálók kétszeres-háromszoros rétegben nemcsak a mikroklíma páratartalmát növelik, de jelentős védelmet nyújtanak az ilyenkor gyakori napégés ellen is.

4. kép: Árnyékolás raschel hálóval. A 2-3 rétegre hajtott háló nemcsak a napégéstől véd, de jelentősen növeli a levegő nedvességtartalmát is.

A párásító öntözés nagyüzemben, nagyobb felületen is megvalósítható, amennyiben szórófejes öntözést (mikroöntözést) alkalmaznak. Napjában többszöri 1-2 mm-es öntözéssel a páratartalom kedvező szinten tartható. A párásító öntözést célszerű úgy végezni, hogy csak a talaj felülte nedvesedjen, a növény levelei szárazak maradjanak, a vizes levélzeten a gombás és baktériumos betegségek gyorsabban megtelepszenek!

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

2019. november 18. 04:37

A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Az öntözés és hatása a talajra

2018. december 1. 05:36

A fejlett növénytermesztési termesztéstechnológiának ma már része a víz pótlása is. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába, melynek kivitelezése során figyelembe kell venni az öntözés talajra gyakorolt hasznos és káros hatásait egyaránt.

A vízhiányról számokban

2019. április 26. 11:03

Mindenki vonja le a következtetést az adatok alapján és határozza meg, mit tud tenni az aszálykárok elkerülése érdekében.

Agrárminiszter: a tegnap módszereivel nem lehet eredményesen megküzdeni a ma kihívásaival

2019. augusztus 16. 09:32

Háromszáz kiállító részvételével megnyílt Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, a Farmer Expo csütörtökön Debrecenben.

További milliárdok segítik az öntözésfejlesztést

2019. január 18. 10:33

2019-ben közel félmilliárd forintból jöhet létre az öntözési ügynökség – működésére pedig 2020-tól további évi 300 milliót kell biztosítani –, továbbá feladat lesz az öntözési ügynökségre vonatkozó és az önkéntes termelői öntözési közösségek működését segítő részletes szakmai koncepció megalkotása.