Címke: Káposzta

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba).

A MA-HAL a Nagyböjtben minden pénteken megoszt egy különleges, de könnyen elkészíthető halas receptet, ami kizárólag hazai halat használ alapanyagként.

A káposztaféléket már az ókori rómaiak is ismerték és nagyra értékelték, orvosságként tisztelték és a szegények orvosának titulálták. Jelentőségét nem véletlenül ismerték el, a hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék élettani szempontból számos előnyös tulajdonságokat hordoznak, magas a vitamin- (B1, B2, K1 és C), az ásványianyag- és a rosttartalmuk, így kedvelt élelmiszernövények.

A fejes káposzta egyike azoknak a zöldségféléknek, mely étkezésünkben szinte heti sűrűséggel jelen van.

A fejes- és a vöröskáposzta magyarországi külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben: az import 3,5 ezer tonnát ért el, míg a külpiacokra 2,5 ezer tonna került.

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Mintegy 22 hektár különböző káposztaféle (fejes-, vörös-, kel-) növényvédelmi szakirányítójaként szeretném megosztani gyakorlati tapasztalataimat a káposztafélék növényvédelmének legfőbb nehézségeiről.

Hüvelyesek, levélzöldségek, káposztafélék. Nap mint nap használjuk, fogyasztjuk őket, mivel számtalan ételünknek elengedhetetlen alkotórészei, és kiskorunktól kezdve az „egyed, gyermekem, mert egészséges” kategóriába kerültek az érték- és étrendünkben.