Címke: Kártevő

A hajtatott paprika legfontosabb növénykórtani problémái között szerepel a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV), amelynek terjesztésében a nyugati virágtripsz játszik szerepet.

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.

A korszerű biológiai alapok nyújtotta potenciál kiaknázásában, kulcsszerepe van a növényvédelemnek. A napraforgóban károsító polifág fajok közé tartoznak a poloskák, amelyek közül a mezeipoloskák és a hozzájuk hasonló kárt okozó bodobácsok érdemelnek említést.

A gombaszúnyogok esetében a kértételért a lárvák felelősek. A kártételi küszöbérték igen alacsony, egy marék komposztban 1 darab lárva jelenléte 0,5%-os veszteséget is okozhat. A gombaszúnyog morfológiai jellegzetességének ismertetése mellett a szerzők kitérnek a kémiai, agrotechnikai és a biológiai védekezés lehetőségeire is.

A fény különböző jellemzői – fényerősség, polarizáltság, spektrum, fotoperiódus – döntően befolyásolják az egyes növényi kártevőknek a megjelenését, kártételét, sőt az ellenük irányuló védekezést is.

Napjaink növénytermesztési tevékenysége elképzelhetetlen a kultúrnövények igényeit kielégítő tápanyag-utánpótlás nélkül. A kijuttatott makroelemek alapjaiban határozzák meg a növény vegetatív, generatív fejlődését, szabják meg annak adaptív képességeit.

2018 októberétől elérhető Dr. Keszthelyi Sándor harmadik, „A változó klíma és termesztéstechnológia hatása a szántóföldi kultúrák kártevőire” című önálló szakkönyve. A kiadvány az Agrofórum Kft. mint kiadó, illetve a támogató Adama Hungary Zrt. és a CortevaTM AgriScience DowDuPont Mezőgazdasági Divíziójának közreműködésével látott napvilágot.

A kertekben ősszel is jelentős a zöld vándorpoloska, az ázsiai márványos poloska és a borókaszú kártétele, az ellenük való védekezés azonban igen nehéz feladat.