A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.
Az előbbi, értékes fehérje-összetételt a szipókás kártevők kártétele veszélyeztetheti. Közép-Európában a szója növényvédelmi technológiájában nincs előre tervezett rovarölő szeres védekezés, mivel a ráfordítás költségei nem állnak arányban az elérhető terméstöbblettel. Az utóbbi években azonban az időjárási anomáliák, az agrotechnikai fegyelem fellazulása, a megfelelő vetésváltási szabályok be nem tartása figyelemre méltó mértéket öltöttek, amely e felfogás átértékelését sürgeti.
A közönséges takácsatka mint veszélyes szipókás kártevő a szója terméshozamát, illetve a belőle készült takarmányok, különféle tápok, kiegészítők értékét képes csökkenteni.
A takácsatkák szívásukkal zsenge, zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai elváltozások nyomán a levelek klorofillban szegényebbé válnak (1. kép). Kártételük hatására a levelek színén kivilágosodó, sárguló foltok jelennek meg. A levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak ki (2. kép), aminek védelmében az apró állatok és tojásaik is megtalálhatók.
1. kép A takácsatkák szívogatásának következményei: a növények visszamaradnak a fejlődésben és a levelek klorofillban szegényebbé válnak
2. kép A takácsatkák a levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak
A közönséges takácsatka polifág faj, a szántóföldi növényektől (kukorica, szója, napraforgó), zöldségkultúrákon keresztül (dinnye, uborka), a gyümölcstermő növényeken is kárt okoz a levelek, termések szívogatásával.
Többnemzedékes kártevő, szójában 5-7 nemzedék követheti egymást. Kedvező időjárás esetén, nyáron egy-egy nemzedék 15-28 nap alatt fejlődik ki.
Az utóbbi évek meleg, aszályos nyarai miatt egyre nagyobb kártételére kell, és lehet számítani, mivel a száraz levélfelület kedvező a közönséges takácsatka gyors elszaporodásához. Az ilyen levelek idő előtt elszáradnak, lehullanak, csökken az asszimiláló felület, a növény klorofill állományának elfogyasztása, súlyos anyagcserezavarokhoz vezet.
A károsítás nyomán változik a fehérje mennyisége és összetétele
Az atkák károsítása nemcsak a szója terméshozamát képes csökkenteni, hanem a minőségi tényezőket is befolyásolja. A növényben lévő összes fehérje mennyiségét csökkentik a kártevők szívásukkal, illetve a rovarok károsítása a szója fehérje-összetételében is változásokat okoz.
A rovarkártétel hatására megváltozott fehérjearányok az egyéb élettani folyamatokat is befolyásolják, mint pl.: a növény betegségekkel szembeni fogékonyság, stressztűrő képesség romlása stb.
A takarmánynak termelt szója fehérjestruktúrájának megváltozása egyértelműen negatív hatást gyakorol az állatok emésztésére. Jó példa erre, hogy a leválasztást követően a malacok vékonybele meglehetősen csökkent emésztési és adszorpciós kapacitással rendelkezik, ezt tükrözi a fiatal sertések gyakran előforduló hasmenése is. Így tehát felesleges, „nem alapvető” aminosavak, mint a glutamin kerülhetnek túlsúlyba, ha a takarmánynak termelt szójában különböző fehérjeváltozások mennek végbe.
A humán táplálkozásban a különböző szójaalapú fehérjék a megfelelő hormonális állapot, és a menstruációs ciklus kialakításában játszanak szerepet. Ezt mutatja például az is, hogy a magas szójafogyasztás és az emlőrák alacsony előfordulása között egyenes arányosság tapasztalható.
A nem megfelelő szója fehérjestruktúra számtalan tényezőn keresztül befolyásolja az élővilágot, az ökoszisztémákat, ezeken keresztül pedig magát az embert is.
A fent leírt tények alapján feltételezhető, hogy a jelen klímaszélsőségek és agrotechnikai hatások jövőbeni egybeesése esetén, jelentős atkakártételre lehet számítani, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kísérleti eredményeinkből kiindulva arra következtetünk, hogy a kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások a szójatermesztésben is indokolt technológiai elemmé válhatnak a jövőben.
Fotó: A szerző felvételei
