Növényvédelem
Növényvédelem

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

A közönséges takácsatka károsításának hatása a szója beltartalmi összetevőire

Agrofórum Online

A szója, az EU törekvéseinek köszönhetően egyre növekvő vetésterülettel bír Magyarországon is. A szója beltartalmi paraméterei közül a fehérjetartalom (38-40%), és az olajtartalom (18-22%) a meghatározó.

Az előbbi, értékes fehérje-összetételt a szipókás kártevők kártétele veszélyeztetheti. Közép-Európában a szója növényvédelmi technológiájában nincs előre tervezett rovarölő szeres védekezés, mivel a ráfordítás költségei nem állnak arányban az elérhető terméstöbblettel. Az utóbbi években azonban az időjárási anomáliák, az agrotechnikai fegyelem fellazulása, a megfelelő vetésváltási szabályok be nem tartása figyelemre méltó mértéket öltöttek, amely e felfogás átértékelését sürgeti.

A közönséges takácsatka mint veszélyes szipókás kártevő a szója terméshozamát, illetve a belőle készült takarmányok, különféle tápok, kiegészítők értékét képes csökkenteni.

A takácsatkák szívásukkal zsenge, zöld növényi részeket károsítanak. A tápláló nedvek elvonása következtében a növények visszamaradnak a fejlődésben és a fiziológiai elváltozások nyomán a levelek klorofillban szegényebbé válnak (1. kép). Kártételük hatására a levelek színén kivilágosodó, sárguló foltok jelennek meg. A levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak ki (2. kép), aminek védelmében az apró állatok és tojásaik is megtalálhatók.

1. kép A takácsatkák szívogatásának következményei: a növények visszamaradnak a fejlődésben és a levelek klorofillban szegényebbé válnak

2. kép A takácsatkák a levélfonákon pedig finom, pókhálószerű szövedéket alakítanak

A közönséges takácsatka polifág faj, a szántóföldi növényektől (kukorica, szója, napraforgó), zöldségkultúrákon keresztül (dinnye, uborka), a gyümölcstermő növényeken is kárt okoz a levelek, termések szívogatásával.

Többnemzedékes kártevő, szójában 5-7 nemzedék követheti egymást. Kedvező időjárás esetén, nyáron egy-egy nemzedék 15-28 nap alatt fejlődik ki.

Az utóbbi évek meleg, aszályos nyarai miatt egyre nagyobb kártételére kell, és lehet számítani, mivel a száraz levélfelület kedvező a közönséges takácsatka gyors elszaporodásához. Az ilyen levelek idő előtt elszáradnak, lehullanak, csökken az asszimiláló felület, a növény klorofill állományának elfogyasztása, súlyos anyagcserezavarokhoz vezet.

A károsítás nyomán változik a fehérje mennyisége és összetétele

Az atkák károsítása nemcsak a szója terméshozamát képes csökkenteni, hanem a minőségi tényezőket is befolyásolja. A növényben lévő összes fehérje mennyiségét csökkentik a kártevők szívásukkal, illetve a rovarok károsítása a szója fehérje-összetételében is változásokat okoz.

A rovarkártétel hatására megváltozott fehérjearányok az egyéb élettani folyamatokat is befolyásolják, mint pl.: a növény betegségekkel szembeni fogékonyság, stressztűrő képesség romlása stb.

A takarmánynak termelt szója fehérjestruktúrájának megváltozása egyértelműen negatív hatást gyakorol az állatok emésztésére. Jó példa erre, hogy a leválasztást követően a malacok vékonybele meglehetősen csökkent emésztési és adszorpciós kapacitással rendelkezik, ezt tükrözi a fiatal sertések gyakran előforduló hasmenése is. Így tehát felesleges, „nem alapvető” aminosavak, mint a glutamin kerülhetnek túlsúlyba, ha a takarmánynak termelt szójában különböző fehérjeváltozások mennek végbe.

A humán táplálkozásban a különböző szójaalapú fehérjék a megfelelő hormonális állapot, és a menstruációs ciklus kialakításában játszanak szerepet. Ezt mutatja például az is, hogy a magas szójafogyasztás és az emlőrák alacsony előfordulása között egyenes arányosság tapasztalható.

A nem megfelelő szója fehérjestruktúra számtalan tényezőn keresztül befolyásolja az élővilágot, az ökoszisztémákat, ezeken keresztül pedig magát az embert is.

A fent leírt tények alapján feltételezhető, hogy a jelen klímaszélsőségek és agrotechnikai hatások jövőbeni egybeesése esetén, jelentős atkakártételre lehet számítani, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A kísérleti eredményeinkből kiindulva arra következtetünk, hogy a kártevők elleni növényvédelmi beavatkozások a szójatermesztésben is indokolt technológiai elemmé válhatnak a jövőben.

Fotó: A szerző felvételei

Ritka kártevők a repcében

2019. december 6. 04:37

Az őszi káposztarepce az a szántóföldi növénykultúránk, amelynek növényvédelmében az állati károsítók döntő jelentőséggel bírnak és amelynek a termesztési költségeiben az ilyen károsítók elleni védekezés adja az egyik legnagyobb tételt.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Permetezőgépek téli felkészítése

2019. november 20. 10:33

Ha nem biztos, hogy megfelelően el tudja végezni a fagymentesítést, kérje az Agroázis szakembereinek segítségét, szakképzett szervizes kollégáinkkal állunk partnereik rendelkezésére.

A repcefénybogár piretroid rezisztenciája

2019. november 19. 06:47

A repce-fénybogár Európában széles körben elterjedt kártevő. Az ellene engedélyezett készítmények nagy része ugyanabból a kémiai csoportból – piretroidok – származik, vagyis azonos hatásmóddal rendelkeznek. Folyamatos használatuk Európa több országában súlyos rezisztencia kialakulásához vezetett. Az utóbbi tíz évben hazánkban is megjelent és gyorsan terjed a piretroid rezisztens fénybogár.

Veszély leselkedik az elvetendő gabonafélékre - jelentős fertőzések az árvakeléseken

2019. szeptember 11. 11:53

Elemi szükséglet lett volna az árvakelések korábbi felszámolása a fertőzési lánc megszakítása érdekében. Ha ez elmaradt, számolni kell a korai fertőzés veszélyével, és fel kell készülni a többszöri védekezésre.

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Támadásba lendült a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványos poloska

2019. június 12. 10:37

A moníliás fertőzés mellett intenzíven rajzik a cseresznyelégy, ami még képes a zsendülésben levő gyümölcsöket megfertőzni, valamint megjelentek az első levéltetű kolóniák a cseresznye és meggyfák hajtásvégein.

Járvány lehet a szőlőkben, az almát a varasodás veszélyezteti

2018. május 16. 13:49

A szőlő, a szeder, a mogyoró, az alma, a körte, a cseresznye, a meggy és a barack növényvédelméről.